Az EdTechSummit Hungary 2024 oktatástechnológiai konferencia és kiállítást augusztus 31-én rendezték meg a Ludovika Campuson, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Élményalapú Digitális Oktatási Kutatóműhelye a Kreatív Tanulás Iroda támogatásával és az EduTech Hungary Zrt. szervezésében. Az esemény célja az oktatástechnológia legújabb trendjeinek bemutatása és a szakmai tapasztalatcsere elősegítése volt.
Kemény Gábor, az NKE fejlesztési rektorhelyettese megnyitóbeszédében hangsúlyozta az egyetem szerepét a stratégiai jelentőségű kutatási és oktatási feladatokban. Kiemelte a digitális technológia, különösen a mesterséges intelligencia (MI), a gamifikáció és robotika fontosságát az oktatásban, amelyek új lehetőségeket kínálnak. „A konferencia célja, hogy közösen találjunk válaszokat ezen kihívásokra, biztosítva a hallgatók megfelelő szakmai felkészültségét” – emelte ki a rektorhelyettes.
Rétfalvi Flóra, az EduTech Hungary Zrt. vezérigazgatója beszédében, megköszönve az NKE, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) támogatását, kiemelte, hogy a konferencia az európai uniós soros elnökség keretében belül, annak kísérő eseményeként valósul meg. Fábián Gergely, az NGM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a gamifikációt és a virtuális valóság szerepét emelte ki beszédében, valamint a fiatalok biztonságos online használatának fontosságát. Ritter Dávid, az EdTech koalíció elnöke a közös gondolkodásra és a megfelelő tájékoztatás kihívásaira hívta fel a figyelmet, valamint az oktatási piac nemzetközivé válására utalt.
Jannie Jeppensen, az European Edtech Alliance elnöke az európai edtech jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve a kulturális, nyelvi és tantervi sokszínűség miatti helyi megoldások szükségességét. Részletezte, hogy az Alliance 25 nemzeti edtech szövetséget képvisel, több mint 2600 vállalattal, köztük sok kisebb startuppal. Céljuk az innováció és együttműködés elősegítése az edtech cégek, kormányok és oktatók között. Julia Turrell, az EdTech Austria vezetője bemutatta szervezetének küldetését, mely szintén az edtech népszerűsítésére összpontosít. Az EdTech Austria 2020-ban alakult, és támogatja az oktatást a kisgyermekkortól kezdve a vállalati tanulásig, elősegítve az együttműködést az egyetemek, vállalatok és oktatási intézmények között. Az osztrák kormány digitális oktatásra irányuló kezdeményezései közé tartozik például a digitális írástudás tantárgyként való bevezetése.
Koren Balázs, az EduTech Hungary Zrt. kutatója hangsúlyozta, hogy a digitalizáció területén folyamatos a fejlődés. Megemlítette a ChatGPT (AI) pozitívumait, mint például annak segédtanárként való használata csökkentheti a tanárok terheit. Horváth Ádám digitálisoktatás-szakértő rámutatott az oktatási technológia szerepére a társadalom gazdasági versenyképességében, különös figyelmet szentelve az előrevetített munkaerő csökkenésére 2040-re Magyarországon. A termelékenység javítását javasolta, kiemelve a kommunikáció és problémamegoldás kompetenciáinak fejlesztését. Szerinte az oktatásnak alkalmazkodnia kell a technológiai környezethez és az oktatási technológia elengedhetetlen a diákok jövőbeli készségeinek fejlesztésében, támogatva például a csoportmunkát és a kommunikációt az iskolai környezetben.
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés az oktatók aktuális kihívásairól és a pedagógusképzés erre adott válaszairól zajlott. Szakos Enikő, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar Stratégiai Fejlesztési Osztály osztályvezetője szerint a jó tanárképzés három alapelemre épül: egyensúly, nevelés és tudás átadása, valamint reagálás a kihívásokra, például a sajátos nevelési igényű gyermekek kezelésére. Lénárd András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanító- és Óvóképző Kar dékánhelyettese a jó pedagógus emberi és szakmai kvalitásait hangsúlyozta, míg Révész László, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főigazgatója az egyéni tanulási utak és a hallgatóközpontúság fontosságát emelte ki. Megemlítették, hogy a pedagógusképzésben olyan új tantárgyakat vezettek be, mint például a szülőkkel való kommunikáció. A délutáni szemináriumok között szerepelt Szabó András, az EduDev Zrt. üzletfejlesztési igazgatójának előadása, amely a mesterséges intelligencia KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) rendszerekben való alkalmazásáról szólt. Az elmúlt 40 év informatikai változásait áttekintve kiemelte, hogy a 2020-as évek az AI fejlesztéséről szólnak, hangsúlyozva, hogy mindez jelentős költségekkel jár. A digitális tanár-projekt célja élethű magántanárok létrehozása, ami szerinte már nem utópia.
A mobiltelefonok iskolai használatának lehetőségeiről és nehézségeiről kerekasztal-beszélgetést tartottak Czékmán Balázs, az InnoDigi Program programkoordinátora, Nagy Dimitra Anna, a UNICEF Magyarország fiatal nagykövete, Jávori Ildikó pszichopedagógus, tanulástréner és Papp András, az Európa 2000 Gimnázium igazgatója részvételével, a moderátor Timár Borbála digitális gyermekvédelmi szakértő volt. A szakemberek emlékeztettek arra, hogy korábban létezett élet mobiltelefon nélkül is, és a tanításban fontos a tanár élő beszéde, valamint a digitális és nyomtatott tananyag együttes használata.
Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem dékánja előadásában hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása során elengedhetetlen, hogy ne váltsa ki a tanulást, mert ez a készségek elsajátítását gátolja. Csősz Gergely, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője a digitális jogokkal kapcsolatos előadásában a szerzői jogok átláthatóságát és a dokumentálást emelte ki. Somody Bernadette, az ELTE egyetemi adjunktusa a digitális jelvényrendszer bevezetését javasolta a jogi felsőoktatásban a hallgatóközpontúság erősítésére. Dominek Dalma Lilla, az NKE egyetemi docense és Barnucz Nóra, az NKE egyetemi tanársegédje előadásukban arról beszéltek, hogy a digitalizációnak milyen hatása van a Z generációs flow-élményre. Kutni Mátyás, a Nemzeti Innovációs Ügynökség edukációs szolgáltatásokért felelős igazgatója bemutatta a Magyar Startup Egyetemi Programot, amely -learning alapú képzést kínál a startupok világának megismertetésére az egyetemi hallgatók számára.
„A fiatalokat meg kell tanítani arra, hogyan használják jól a mesterséges intelligenciát” – emelte ki záróbeszédében Varga-Bajusz Veronika, a KIM államtitkára. Felidézte a korábban megtartott Educatio kiállításra érkezők között végzett felmérés eredményeit. Mint mondta, ezek alapján alakították ki azokat az alapelveket, amelyek mentén az ősszel szabályozni fogják a mesterséges intelligencia alkalmazását az oktatásban. Emellett figyelmeztetett a digitális veszélyekre, mint a függőség és online zaklatás, amelyek ellen a lelki egészség roadshow keretében kívánnak fellépni.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes