Idén augusztustól újra megalakul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karán (RTK) működő Kiberbűnözés Elleni Tanszék. A részletekről kérdeztük Kovács Gábor rendőr vezérőrnagyot, a kar dékánját és Csizner Zoltán ezredest, a tanszék leendő vezetőjét.
Miért volt szükség a Bűnügyi, Gazdaságvédelmi és Kiberbűnözés Elleni Tanszék megújítására?
Kovács Gábor: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar teljes állománya elkötelezetten igyekszik megfelelni a rendvédelmi tisztjelöltek mind magasabb szintű általános és szakmai felkészítésével kapcsolatos követelménynek, ami egyben a felkészítési portfólió bővülését is jelenti. Ezért szükséges a Bűnügyi, Gazdaságvédelmi és Kiberbűnözés Elleni Tanszék oktatási területének újbóli felosztása.
A rendészeti szerveknél bekövetkezett változások, a kiberbűnözés elleni fellépés hangsúlyossá válása, a folyamatosan változó elkövetési módszerek és nyomozási megoldások, a más – hagyományos – bűncselekményekhez kapcsolódóan is megjelenő digitális bizonyítékok jelentőségének erősödése miatt esedékessé vált, hogy a kiberbűnözés elleni küzdelemmel összefüggő oktatási, kutatási feladatok ellátása önálló tanszéken jelenjen meg. E szervezeti önállóság létjogosultságát támasztja alá az is, hogy a 2024. évben lezárult képzésfejlesztés eredményeként a 2024/2025. tanévtől hatályos tanterv révén új tantárgyak, nagyobb óraszámok jöttek létre.
Milyen gyorsan változnak a kibertérben elkövetett bűncselekmények fajtái?
K. G.: Szakemberek szerint körülbelül négyhavonta kell újragondolni a kiberbűnözés elleni védekezési gyakorlatot, hiszen ilyen rövid idő alatt jelennek meg az új elkövetési formák. Kiemelt figyelemmel kell kísérni a gyakorlati változásokat, ezért azt gondoltuk, hogy felkutatunk egy olyan lehetséges tanszékvezetőt, aki a kapcsolataival, szakértelmével a változásokat követni tudja, és be tudja vonni az oktatásba a különböző gyakorlati szakembereket. Fontos, hogy a beosztást olyan töltse be, aki felelősségteljesen és naprakészen tudja vezetni a kiberbűnözés elleni képzéshez tartozó oktatási, kutatási feladatokat. Ehhez a munkához elengedhetetlen a megfelelő technikai és személyi háttér biztosítása is. Itt szeretném megköszönni az egyetemnek, Deli Gergely rektornak azt, hogy támogatja ezt a törekvésünket, miszerint a tárgyi és a személyi feltételeket is biztosítja a képzéshez. A belügyi vezetés is minden támogatást megad a korszerű képzés személyi és tárgyi feltételeinek a biztosításához. A létrejövő kiberbűnözés elleni szakkabinet az OSINT-technikák, dark netes felderítési lehetőségek, blokkláncelemzési metodikák megismertetése és begyakoroltatása mellett megnyitja a lehetőségeket az egyetemi és a rendvédelmi szervek számára végzett kutatás-fejlesztési tevékenységek előtt is.
Más magyarországi egyetemen is működik ilyen képzés?
K. G.: Kiberbiztonsággal kapcsolatos képzés ugyan létezik több intézményben is, de más-más a profiljuk. Értelemszerűen, mi a rendvédelmi szervek oldaláról közelítjük meg a témát, éppen ezért kiberbűnözés elleni tanszék csak nálunk létezik Magyarországon. Hangsúlyozom, kiemelt célunk az, hogy hallgatóinknak a legkorszerűbb felkészítést biztosítsuk, a legjobb kiberbűnözés elleni szakemberekké váljanak.
Milyen célokkal indulnak neki a tanévnek?
Csizner Zoltán: Azt gondolom, a legfontosabb az, hogy az egyetemről kikerülő fiatal rendőrtisztek ezzel a témával, ezzel a szakterülettel minél mélyrehatóbban megismerkedjenek. A kiberbűnözés ugyanis nem egyfajta speciális bűncselekmény, hanem a bűncselekmények egy újszerű elkövetési helyszíne, ami szinte mindenre lehetőséget ad: az illegális áruk kereskedelmétől a csalásokon keresztül egészen az erőszakos cselekményekig, hiszen példának okáért a gyermekpornográfia, az abúzus vagy a bántalmazás, azaz a cyberbullying ugyanúgy megvalósul az online térben. Kiemelt jelentőségű az, hogy erre fel kell készíteni a leendő kollégákat, speciális képzésekkel.
Van különleges elvárás a hallgatók felé? Kell-e valamilyen előképzettség?
Cs. Z.: Külön informatikai előképzettségre vagy ilyen irányú speciális ismeretekre nincs szükség. Ugyanakkor egyfajta affinitásnak, érdeklődésnek kell lennie, hiszen az alapképzés, a mesterképzés és a leendő doktori iskolai tanulmányok is mind-mind ezzel fognak foglalkozni. Értelemszerűen a mesterképzésre vagy a doktori iskolába történő jelentkezésnél már azért alapokra kell építkezni, tehát valamilyen kötődésnek meg kell lennie.
Fontos kiemelni azt is, hogy a kiberbűnözés elleni felkészítést nagyon nehéz lenne csak elméletre redukálni. Főleg azért, mert a kiberbűnözés elleni fellépés, mint egyébként maga a kriminalisztika, nem elméleti terület. Tehát ezt a gyakorlat ismerete és gyakorlati tapasztalatok nélkül nagyon nehéz jól csinálni. Ugyanakkor e mellé meg kell teremteni a tudományos hátteret is, és naprakész nemzetközi ismeretekkel is rendelkezni kell.
Milyen alapokat sajátítanak el a diákok, és mikből tudnak majd építkezni a későbbiekben, a munkájukban?
Cs. Z.: A 2020. évben indult kiberbűnözés elleni képzés a rendőrtisztképzéshez tartozó törzsanyagon és a kiberbűnözésre vonatkozó, speciális elméleti büntetőjogi és kriminológiai ismereteken túl gyakorlatorientált, az egyes bűncselekményi csoportok nyomozásához és bizonyításához elengedhetetlenül szükséges speciális nyomozati ismeretekre, módszerekre, a nyomozáshoz szükséges technikai eszközök alkalmazásának képességére készíti fel nappali és levelező munkarendben a hallgatókat. Az elméleti képzést a rendőrség szakegységeinél töltött szakmai gyakorlatok, illetve a képzésben betervezett gyakorlati foglalkozások egészítik ki. Ezt egy kicsit ahhoz lehet hasonlítani, amikor a rendőr egy bűncselekmény helyszíni szemléjét végzi: vannak az alapfeladatok, amiket mindenkinek tudnia, ismernie kell. De felmerülhetnek olyan kihívások, amelyekhez nélkülözhetetlenek különleges szakmai ismeretek vagy technikai eszközök megléte, azoknak a használata. Tehát a rendőrnek ott és akkor tudnia kell azt felismerni, hogy ezt képes-e megcsinálni, képes-e végigvinni egy feladatot, vagy inkább hátra lép egyet, és erre hivatott szakmai egység segítségét kéri. Ezek jellemzően egyszeri, meg nem ismételhető eljárási cselekmények, amelynél ez a döntés hat az egész eljárásra. Nekünk a kiberbűnözéssel kapcsolatban kell ezt a felismerési képességet megtanítani mindenkinek, és mellette szűkebb körben fel kell készítenünk a speciális szakmai egységek tagjait is.
A technikai eszközök ismerete most már elengedhetetlen, szinte alapszintű követelmény a hallgatóknál, azaz a leendő szakembereknél. Ez igaz egyrészt azokra az informatikai eszközökre, amelyeket vizsgálni kell vagy felmerülhetnek elkövetési eszközként, elkövetési tárgyaként. Másik oldalon pedig a nyomozás során a segítségünkre lévő eszközöket, szoftvereket szintén tudniuk kell használni.
Szinte a bőrünkön érezzük, hogy az informatikai fejlődés rendkívül gyors: elég, ha megnézzük a mobiltelefonjainkat, hogy öt évvel ezelőtt mire volt képes egy ilyen készülék és most mit tud. Hasonló a helyzet a laptopoknál is, és akkor a kvantumszámítógépekről még nem is beszélünk. De felhozhatom példának azt is, hogy egy jelszó feltörése 5-10 évvel ezelőtt milyen informatikai hátteret igényelt, és most mennyire leegyszerűsödött, felgyorsult ez a terület is.
Fontos kérdés az is, hogy a leendő szolgálati helyeken milyen elvárásokkal fogadják majd a kikerülő rendőrtiszteket. Ehhez meg kell ismernünk a bűnügyi szakterületek igényeit, a várható szakmai feladatokat és nem utolsósorban a kiberbűnözés aktuális helyzetét.
Az oktatói kör kikből kerül majd ki?
Cs. Z.: Az egyetem szervezetéhez tartozó oktatók természetesen részt vesznek ebben a képzésben, ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy a gyakorlat világából, az aktuális ügyekben eljáró szervek részéről legyenek olyan előadók, akik a legfrissebb ismereteket, a legfrissebb tapasztalatokat, trendeket be tudják hozni az oktatásba. Tehát tökéletes összhangot szeretnénk kialakítani az elmélet és a gyakorlat között a tanszéken. Az NKE szélesre tárja az ajtót azon szakemberek előtt, akik szívesen részt vennének ebben a munkában. Várjuk a jelentkezésüket.
Végül el kell hogy mondjam azt is, hogy az informatika és a kiberbiztonság kifejezetten olyan terület, ahol az oktatók is sokat tanulhatnak a hallgatóktól, mivel a korosztályukból adódóan ők adott esetben jobban ismerhetnek egy-egy technikai eszközt vagy a kibervilág egyes szegmenseit. Itt kölcsönösen tudjuk egymást tanítani, mindkét fél sokat profitálhat.
Szerző: Harangozó Éva