A Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot tavaly októberben fogadta el a kormány. Az idén július és szeptember között induló kezdeményezés bevezetésével jelentősen egyszerűsödhet az állampolgárok és a különböző kormányzati szervek közötti kommunikáció, illetve olyan közigazgatási terek jönnek létre, ahol az állampolgárok többnyire személyes jelenlét nélkül, egyszerűen és hatékonyan, 0–24 óráig digitálisan intézhetik az ügyeiket. A részletekről Budai Balázs Benjámint, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Közszervezési és Infotechnológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük.
„Azok az államok, amelyek az elmúlt évtizedben bevezették a „mobile first” elvét, vagyis azt, hogy a szolgáltatásaik elsősorban mobilalkalmazásokon keresztül érhetők el, abból indultak ki, hogy ha van egy olyan felület, amelyet a felhasználók túlnyomó többsége napi rendszerességgel használ, nagyobb, látványosabb és gyorsabb eredményeket lehet elérni, mint a hagyományos, alacsonyabb használati intenzitást mutató, big screen-es (nagy képernyő) számítógépes, illetve televíziós felületeken” – fejtette ki Budai Balázs Benjámin. Az NKE ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszékének vezetője hangsúlyozta: a tendenciák is egyértelműen a small screen (kis képernyő) alkalmazása felé hajlanak. Az emberek idejük egyre nagyobb részében – főként tömegközlekedési eszközökön utazva, várakozás alatt, unalmukban – nyomogatják a telefonjukat – részletezte. Rámutatott: kézenfekvő, hogy ki kell használni egy olyan csatornát, amelyen a célközönség túlnyomó többsége elérhető.
„A mobilappok elvárják az egyszerűséget, ezért a közigazgatásnak is egyszerűsítenie kell saját magát, eljárásait és nyelvezetét” – fogalmazott Budai Balázs Benjámin. Megerősítette: abban az esetben, ha mindez megvalósul, garantáltan nagyobb kör előtt nyílhat meg a digitális ügyintézés lehetősége, az ezekkel kapcsolatos interakciók egyszerűsödhetnek, felhasználóközelibbé válhatnak. Hozzátette: a háttéralkalmazások összekapcsolhatóságán keresztül egyre kevesebb felhasználói mozzanatra lesz szükség a sikeres ügyintézéshez.
„Mivel a jogalkotó nem szűkítette a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programban a mobilalkalmazáson keresztül intézhető ügyek számát, a tervek szerint az idén július és szeptember között induló kezdeményezéssel minden közigazgatási ügyet digitálisan lehet majd intézni 2026-ra” – emelte ki a tanszékvezető. Emlékeztetett: az életesemény alapú ügyintézést már régóta alkalmazzák a fejlettebb közigazgatásokban, így hazánk is ezt követi. „Ebben az esetben abból indulnak ki, hogy a felhasználóknak elsősorban nem a klasszikus értelemben vett ügyei, hanem élethelyzetei vannak, azok ügyintézési vonzataival” – fogalmazott. Kifejtette: az ügyfélnek nem kell feltétlenül ismernie a közigazgatás rendszerét, az egyes eljárások tartalmát és formáját, csak azt kell beazonosítania, hogy milyen típusú élethelyzetről (például pályaválasztás, munkanélküliség, gyermekvállalás, nyugdíjba menetel stb.) van szó.
Budai Balázs Benjámin beszélt az e-papírról is, amelynek formai követelményei nincsenek, és tükrözi azt a régi alapelvet, hogy az ügyfél kérelmét annak tartalma és nem formája alapján bírálják el. A digitális személyiadat-tárcáról elmondta: a későbbiekben ennek segítségével a hatósági személyek az állampolgárok mobiltelefonján található kód alkalmazásával lekérhetnek olyan személyi adatokat (de kizárólag csak azokat), amelyek az aktuális eljáráshoz szükségesek. A digitális postaláda rendezett és áttekinthető módon teszi lehetővé az állampolgárokkal való kapcsolattartást, míg az elektronikus dokumentumtárban minden ügyintézési dokumentum elektronikus változata megtalálható majd – részletezte. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az ezzel kapcsolatos részletszabályok kidolgozása még folyamatban van.
A tanszékvezető említést tett még az elektronikus tárcáról, amelyben a jövőben az összes okmány digitális változata elérhetővé válik, így biztosítható a digitális azonosítás, az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok hitelessége az Európai Unió teljes területén igazolt lesz, az elektronikus fizetéssel pedig valamennyi pénzügyi tranzakció (például közteher vagy bírság) lebonyolítható majd.
„A 0–24 óráig elérhető alkalmazást természetesen a teljes felhasználói kör számára elérhetővé kívánják tenni, az akadálymentességi követelmények kialakítására azonban minden bizonnyal még várni kell” – jelentette ki Budai Balázs Benjámin. Kifejtette: nehézséget minden bizonnyal azok számára jelent majd csak az alkalmazás használata, akik kevésbé jártasak a digitális kompetenciákban. Hozzátette: az idősebbeknél a kis képernyő miatti láthatóság, valamint a félrekattintások okozhatnak gondot. A tanszékvezető szerint a személyes adatok biztonságát sem kell félteniük a felhasználóknak, ugyanis, aki eddig is biztonságtudatos volt, annak semmivel sem jelent nagyobb kockázatot a mobiltelefonos ügyintézés, mint a számítógép-alapú.
„A jogszabály természetesen csak lehetőségként ajánlja a digitális állampolgárság nyújtotta előnyöket, azaz nem kötelezi a felhasználókat a szolgáltatás használatára” – szögezte le, hangsúlyozva: hátrány nem éri a digitális állampolgársággal nem élő felhasználót, csupán az előnyökből nem részesülhet. „Ilyen előny lehet a gazdaság fejlődésének előmozdítása is, hiszen minden közigazgatás-fejlesztéssel összefüggő, sikeres program katalizálja a gazdaságot” – fogalmazott a tanszékvezető. Megerősítette: minél kevesebb időráfordítással és költséggel, illetve minél egyszerűbben intézhetők az ügyek, annál jobban pörög a gazdaság is, hiszen a felhasználók az eddig a közigazgatási ügyintézésre pazarolt erőforrásaikat a gazdaság építésére fordíthatják. Kiemelte azt is, hogy ha a közigazgatás innovatív és olyan technikai megoldásokat használ, amelyek a versenyszféra számára is vonzóak lehetnek, akkor itt is fejlődést idézhet elő.
Szerző: Szabó Réka Zsuzsanna