„A hazai felsőoktatásban közös képzés indítása érdekében először fogott össze 17 felsőoktatási intézmény, a mai nap pedig további bizonyíték munkánk érdemeire nézve, hogy a konzorcium négy további egyetemmel bővíti tagjai körét” – hangsúlyozta Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora július 11-én azon a Külgazdasági és Külügyminisztériumban megrendezett ünnepélyes aláírási ceremónián, ahol négy egyetem csatlakozásával 21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország Konzorcium.
Deli Gergely az eseményen elmondott beszédében emlékeztetett: az együttműködés életre hívásának igényét Magyarország első űrstratégiája fogalmazta meg 2021-ben, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szakmai felügyelő szervként, Ferencz Orsolya miniszteri biztos elkötelezett munkájával irányította a kezdeményezést. A rektor hangsúlyozta: a program sikerét mutatja, hogy a 2024-es év elején 70 diplomát adtak át a konzorcium által adott képzéseket sikeresen elvégző szakembereknek. Deli Gergely külön köszönetet mondott Horváth Biankának, aki a UniSpace programigazgatójaként a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és valamennyi partnerintézménnyel szorosan együttműködve hozzájárult a célok megvalósításához. Az együttműködésben az NKE a világűrpolitikai tanácsadó képzést indította el.
Most az Állatorvostudományi Egyetem, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem és a Milton Friedman Egyetem csatlakozott a konzorciumhoz.
Ferencz Orsolya, a KKM űrkutatásért felelős miniszteri biztosa felidézte, hogy 2018-ban kezdték el a munkát, amikor is megalkották Magyarország Űrstratégiáját, majd elindították a HUNOR programot azért, hogy ismét magyar űrhajós léphessen a világűrbe. „A közvélemény újra elkezdett beszélni a világűrről, téma lett a leendő űrutazás és sikerült felhívni a figyelmet az űrtevékenység fontosságára” – hangsúlyozta Ferencz Orsolya. Úgy látja, hogy új szakpolitikát teremtettek, és ma már intenzíven érdeklődnek a szakterület iránt, valamint nő az űrszektorral foglalkozó cégek száma is.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára felszólalásában elmondta: céljuk az, hogy Magyarország a felsőoktatásban és az innovációban Európa és a világ legjobbjai közé lépjen, amihez kulcsfontosságú az együttműködés az ipari szektor és az egyetemek között. Kiemelte, hogy a jövőben fontos terület lesz a digitális, valamint a zöld átállás, az egészséges életmód, valamint a biztonság és védelem ügye, ennek keretében pedig az űripar.
Bihari Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatási rektorhelyettese arról beszélt, intézményük az elmúlt negyven évben jelentős szerepet játszott az űrtechnológia fejlesztésében: példaként említette, hogy az űreszközök építése mellett az űrtechnológia mindennapi hasznosításának lehetőségeivel is foglalkoznak. Hozzátette: a UniSpace program keretében 2022-ben indított, három szemeszteres képzést tizenöten végezték el, mostanra pedig felkészültek az angol nyelvű szak indítására.
Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta, a Földön is használható ismeretekhez juthatunk az űrtechnológia fejlődésével. Mint mondta, egyetemük olyan szakembereket képez, akik az űrhajósok problémáival foglalkoznak, ugyanakkor ezzel a tudással a Földön már olyan problémákat is meg lehet majd oldani, mint például az olyan növények termesztése, amelyek kevés vizet igényelnek.
Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese kijelentette, nagyon jól időzített állami beavatkozás volt az űrstratégia létrehozása. E mellett örömét fejezte ki, hogy a UniSpace program a jövő szakemberbázisának bővítését célozza az új képzési programokkal.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó. Szilágyi Dénes