Magyarország és Dél-Korea energetikai együttműködéséről és az azokban rejlő lehetőségekről rendezett kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatói Irodája (NFI) május 28-án, az egyetem John Lukacs Társalgójában.
Az előadók azt vizsgálták napjaink geopolitikai és környezetvédelmi kihívásainak figyelembe vételével, hogy Dél-Korea mint „energetikai nagyhatalom” és Magyarország mint egy folyamatosan fejlődő gazdasággal rendelkező és a konnektivitásra nyitott közép-európai ország számára van-e lehetőség a jövőben energetikai együttműködések kiépítésére és tovább mélyítésére egy folyamatosan változó és instabil geopolitikai környezetben. A beszélgetés moderátora Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója volt.
„Az együttműködés kulcsfontosságú az új atomenergetikai megoldások kidolgozásában” – emelte ki az eseményen Kyudok Hong, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete. Az előadó kitért a világot 2024-ben fenyegető legfontosabb globális kockázatokra, különös tekintettel a szélsőséges időjárási eseményekre. Hangsúlyozta a diplomáciai erőfeszítések fontosságát, valamint azt, hogy minden országnak fellépésre van szüksége e kockázatok mérséklése érdekében.
Az energetikai kérdésre rátérve kiemelte, hogy a kis moduláris reaktorokban és a mikroreaktorokban rejlő lehetőségek egyelőre még kiaknázatlanok. Szerinte módokat kell találni arra, hogy a nemzetközi vállalatok hozzájáruljanak e technológiák értékesítésére. A nagykövet felvázolta, hogy érdemes konzorciumot létrehozni koreai és más vállalatok között a kisreaktor-technológiák terén való együttműködés céljából. Megfontolandó, hogy Dél-Korea milyen lehetőségeket kínál a kis reaktorok terveinek és képességeinek Magyarországra történő átadására. Fontos továbbá a két ország közötti csereprogramok és közös képzési műhelyek létrehozását, amelyek olyan területekre is összpontosítanak, mint az akkumulátortechnológia és az elektromos járművek. Emellett közös kutatási projekteket szorgalmazott a két ország egyetemei és kutatóintézetei között a megújuló energiával kapcsolatos technológiák, egyebek mellett az akkumulátortárolás területén. Nem lehet kihagyni ugyanakkor azt sem, mennyire fontos a két ország szakértői közötti rendszeres energiapolitikai párbeszéd folytatása.
Calum T. M. Nicholson, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézetének igazgatója arra fókuszált felszólalásában, hogy Magyarország és Dél-Korea energetikai együttműködésének milyen stratégiai jelentősége lehet az energiabiztonság szempontjából. „Semmi sem politikamentes és nincs politikaibb kérdés, mint az energia” – fogalmazott az igazgató, aki szerint valódi vitákat kell lefolytatni minden oldalt megvizsgálva, különböző nézőpontokból. Egyrészt kiemelte, hogy az elmúlt években komoly mértékben nőtt Magyarország megújuló energiára való támaszkodása. Ugyanakkor szerinte az orosz energiától való függésünk a szuverenitással kapcsolatos politikai aggodalmak miatt tágabb geopolitikai kontextust is tükrözi.
Kitért arra is Magyarországgal kapcsolatban, hogy hazánkban történelmileg a munkaintenzív gazdaság volt a jellemző, amely főleg a mezőgazdaságra koncentrált és nagyon későn iparosodott. Hozzátette, hogy Magyarország viszonylag kis ország Európában, instabil geopolitikai környezetben, amelyre hatással vannak a szomszédos országok is. Hasonló helyeztben van ilyen szempontból Dél-Korea is.
Kocsis András, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője felszólalásában hazánk energiaszuverenitásáról beszélt, amely szerinte rendkívül fontos, ugyanis minden nemzetnek, minden országnak joga kell, hogy legyen ezen álláspontját megfelelő módon képviselni. Ugyanakkor meghatározó az is, hogy milyen módon diverzifikáljuk az energiaforrásainkat.
Kitért az úgynevezett energiaszegénység fogalmára is, amely szerinte nemcsak azt jelenti, hogy sok háztartás nem engedheti meg magának a közüzemi díjak olyan mértékű megfizetését, amely a megfelelő életminőséghez szükséges, hanem azt is, hogy ennek következtében környezetszennyező anyagok elégetésével termelnek hőt, amit pontosan amiatt nem lenne szabad használni, mert óriási mértékben szennyezi a környezetet.
A nukleáris energiáról szólva elmondta, hogy annak fontosságát az Európai Bizottság is elismerte, mindamellett, hogy az Európai Unión belül létezik egy atomenergiát ellenző tábor. Mint mondta, ez a fajta energia megbízható és megfizethető, ugyanakkor alapvető, hogy betartsuk az ezzel kapcsolatos különböző irányelveket. Elmondta azt is, hogy a magyar kormány rendkívül büszke arra, hogy hazánknak kapcsolata van a Samsung csúcstechnológiát képviselő vállalattal.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes