Az Északi-sarkvidék térségére egyre nagyobb nemzetközi figyelem vetül az utóbbi években. Napjainkban ez még tovább fog növekedni az erősödő klímaváltozás miatt, mivel a jég olvadása az északi területen megállíthatatlan. Ezáltal pedig új hajózási útvonalak nyílnak meg, amelyek időben és távolságban is lerövidítik az utat Európa és Ázsia között.
Arktisznak vagy Északi-sarkvidéknek nevezzük az Északi-sark körüli területeket. Legnagyobb része a Jeges-tenger területére esik, melyet jégtakaró borít, de ide tartoznak szárazföldi részek is Oroszország, Alaszka (USA), Kanada, Norvégia, Grönland (Dánia) és Izland területéről. A terület természeti, közlekedési és geopolitikai változásairól nem csupán az előbb említett, közvetlenül is érintett országok tudományos műhelyeiben folynak kiterjedt kutatások, hanem például Magyarországon is, a többi között erről is szó esik majd a Ludovika Podcast mai adásában.
Szintén elhangzik, hogy a régió az emberi történelem során viszonylag állandó tendenciát mutatott a jégtakaró évenkénti olvadásában és a téli szezonban annak újra megszilárdulásában. Azonban az 1970-es évektől gyors olvadás figyelhető meg és ez azóta is egyre növekvő ütemben tart. A területtel foglalkozó tudósok szerint a jelenlegi olvadási ráta üteme gyorsabb, mint az elmúlt 1450 évben. Ez az olvadás részben az emberi tevékenység kiváltotta szén-dioxid-kibocsátásnak köszönhető.
Az Északi- és a Déli-sark jégpáncélja azt a rendkívül fontos feladatot látja el, hogy visszaveri a Nap sugarait a világűrbe, így azokat nem az óceánok nyelik el – ami lassítaná a globális felmelegedést. Hogyha azonban a jégtakaró folyamatosan csökken, akkor az óceánok hatalmas felülete még több hőt nyel el, tovább erősítve ezt a felmelegedési effektust. Az olvadás bizonyos időablakokban lehetővé teszi a terület hajózását, amit nemzetközi egyezmények szabályoznak. Bár piacgazdasági viszonyok között még kétséges, hogy megéri-e ezt a rövidebb, de komolyabb veszélyekkel is járó utat bevállalni, egyes kínai cégek komoly potenciált látnak abban, hogy lerövidítsék az utat, amelyet termékeik tesznek meg a gyártól a fogyasztókig.
Miért fontos még az északi-sarkvidék a XXI. században a globális politika szemszögéből? Kik az északi-sarkvidék legfontosabb szereplői? Milyen nehézségekkel jár az infrastrukturális fejlesztés, illetőleg a hajózás a sarkvidéken? Mai adásunkban Szilvási Simon, az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusza válaszol kérdéseinkre.