A 2023-as esemény nagy sikerére való tekintettel a Kormányzati Személyügyi Központot is irányító Miniszterelnöki Kormányiroda kezdeményezésére ismét Kormányzati Szakmai Napot tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) március 21-én. A rendezvény elsődleges célja az volt, hogy a résztvevők megismerhessék a minisztériumok és háttérintézményeik működését és az elérhető álláshelyeket. Az idei eseményre azonban nemcsak az NKE hallgatóit várták a szervezők, hanem minden olyan egyetemistát, aki még bizonytalan a jövőjét illetően.
„A mai nap célja: a hallgatóknak lehetőséget teremtsünk arra, hogy közvetlenül tudjanak benyomást szerezni a közigazgatási munkáról és kérdéseket tehessenek fel a standoknál” – mondta köszöntőjében Varga Réka. Az ÁNTK dékánja felidézte, hogy tavaly decemberben már rendeztek egy hasonló eseményt az NKE-n, amelynek nagy sikere volt. Kifejtette: az NKE képzéseit elvégzők naprakész, talpraesett munkaerőt jelentenek a közigazgatás számára, ezért igyekeznek a hallgatóiknak minél több lehetőséget kínálni az elhelyezkedésre. Mindezek érdekében 115 intézménnyel – köztük hat minisztériummal – kötöttek megállapodást a gyakorlati helyek biztosítása érdekében – tette hozzá.
„Az NKE-n végzett hallgatók közel 65-70 százaléka helyezkedett el a közszférában, az alapszakos diplomások pedig átlagosan másfél hónapon belül találtak állást” – emelte ki Varga Réka.
„Ahhoz, hogy valaki kiváló szakember legyen, tehetség, tudás és tapasztalat szükséges” – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter, aki fontosnak nevezte a ranglétra végigjárását.
„Annak érdemes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bármelyik karára jönni, akiben a szolgálat iránt megvan a kellő alázat és az elkötelezettség” – mutatott rá Lázár János. Kifejtette: akik a közigazgatásban helyezkednek el, azért dolgoznak, mert az a hit és az a remény vezérli őket, hogy egy közösség ügyét előre mozdítsák. „Ha az ember befizeti az adóját, joga van a jó minőségű közszolgáltatásokhoz: közigazgatás, közegészségügy, közoktatás, közbiztonság, közlekedés” – fogalmazott, hangsúlyozva: ebbe az is beletartozik, hogy a közigazgatásban olyan felkészült, szolgálat- és naprakész szakemberek dolgozzanak, akik szolgáltatnak. A közigazgatásnak az lenne a dolga, hogy a vállalkozások és az emberek boldogulását segítse, az életet pedig egyszerűbbé tegye – összegezte.
„A közigazgatás 2010 óta zajló átalakítása hatékonyabbá tette a magyar államot és a polgárokkal való kapcsolattartást” – emlékeztetett Kovács Zoltán. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a magyar közigazgatás felsőbb és alsóbb szintjei is bizonyították ellenállóképességüket a koronavírus és a gazdasági világválság alatt, de alkalmazkodni tudtak a szomszédunkban kialakult háborús helyzethez, valamint a világban zajló egyéb változásokhoz is. A megbízhatóság és a biztonság a közigazgatás legfontosabb szempontjai közé tartozik, így az utánpótlásnak, vagyis az NKE hallgatóinak is igazodniuk kell ezekhez – fejtette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar uniós elnökségben dolgozók között nagy számban lesznek az NKE-n végzett szakemberek, akik kiválasztása jelenleg is zajlik.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter azért ajánlotta a fiataloknak a közigazgatást, mert számtalan területen kipróbálhatják magukat, és rövid időn belül széles rálátásuk lesz az ország működésére, illetve megtanulnak hierarchiában dolgozni.
A teológus és jogász végzetségű Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a teológia és a közigazgatás közös pontja az emberekért, egy-egy településért, vagy az egész nemzetért való szolgálat. Salgó László, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal főispánja fontosnak nevezte a kollégák motiválását annak érdekében, hogy eredményesebben dolgozzanak. Gondos Judit, a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára előadásában bemutatta a PM működését, illetve beszámolt arról a szakmai gyakorlatról, amelyben az NKE hallgatói is részt vehetnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatásban dolgozók minden nap találkozhatnak új kihívásokkal még több évtized után is.
A rendezvény második részében megtartott első kerekasztal-beszélgetésen fiatal vezetők, vagyis Kretter Diána, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára, Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára és Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkára beszélt közigazgatási pályafutásáról, majd a jogász végzettségű Rédey Krisztina, a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára és a szintén jogi diplomával rendelkező Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára fejtette ki gondolatait.
Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Irodáját vezető államtitkára előadásában elmondta: olyan állami tisztviselőkre van szükség, akik tisztában vannak azzal, mit, miért, illetve hogyan tesznek. Ez utóbbit tanulhatják meg a fiatalok az NKE-n. A II. Kormányzati Szakmai Nap záróelőadását Varjú Krisztina, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára tartotta, aki személyes tapasztalatain keresztül mutatta be, hogyan lesz valakiből jó diplomata.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes