Történelmi események, a Duna, de vallási és kulturális hagyományok is összekapcsolják hazánkat Bulgáriával, amely a magyar EU-elnökség idején is számít segítségünkre a schengeni csatlakozás kérdésében – hangzott el a hagyományos Ludovika Nagyköveti Fórum rendezvénysorozat újabb állomásán az NKE-n.
A bolgár nemzeti ünnep, a Felszabadulás Napja alkalmából Bulgária és Magyarország – ezerévnyi összetartozás, összeköttetés és biztonság címmel szervezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Regionális Együttműködési Osztálya és a Bolgár Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége az egyetem újabb fórumát március 4-én, a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában.
Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta, az egyetem kiemelt stratégiai célja a nemzetközi partnerségeinek fejlesztése – a többi között azért, hogy a hallgatók betekintést nyerhessenek a világot formáló történésekbe. Magyarország és Bulgária kapcsolatát áttekintve arról is szólt, hogy az NKE kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápol bolgár egyetemekkel, így a campusán jelenleg is vendégül lát bolgár hallgatókat.
A köszöntő után őexcellenciája Christo Polendakov, Bulgária rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete tartott ünnepi előadást. Ebben elmondta, a két ország kapcsolata a közös földrajz, a vallás és a kultúra örökségén alapul, amit a természeti kataklizmák, valamint a történelem eseményei formáltak. Ezek közül kiemelte a pestisjárványokat, illetve a háborúkat. Hozzátette, a világháborúk után mindkét ország a vereség következményeivel, új határokkal és a kommunista rezsimmel szembesült. A rendszerváltás után is ugyanazt a célt tűztük ki – növelni jólétünket és biztonságunkat, azaz sikerrel csatlakozni az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
A nagykövet előadását kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen rajta kívül részt vett Varga Szimeon, az Országgyűlés bolgár nemzetiségi szószólója és Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A beszélgetést Gyurcsík Iván, az NKE regionális együttműködésért felelős rektori tanácsadója moderálta. Elsőként a Magyarországon élő bolgárok életére volt kíváncsi, így Varga Szimeon röviden bemutatta történetüket és mindennapjaikat. Elhangzott, a bolgár és a magyar kormány közös támogatásával hamarosan elkészül egy új bolgár önkormányzati, oktatási és kulturális központ Budapesten, a bolgár ortodox templom szomszédságában.
A nagykövet az energiabiztonság kérdése és az orosz–ukrán háború kapcsán megerősítette hazája álláspontját, amely szerint Bulgária meg van győződve arról, hogy mihamarabb békét kell kötni. A háborúban ugyanis generációk jövője pusztul el, ami nem csupán a harcoló feleket, de mindenkit érint. Barabás T. János a téma kapcsán kifejtette, az energia- és a biztonságpolitika manapság kéz a kézben járnak. A régió kölcsönös függőségeit közös együttműködésekkel enyhíthetjük. Hozzátette, a határok biztonságossá tételében a két ország együttműködése egészen a kilencvenes évekig nyúlik vissza.
Jelenleg a legjelentősebb és leggyorsabb lakosságcsökkenést elszenvedő uniós tagállam Bulgária – hangzott el a fórumon. Bár a fiataloknak szánt anyagi ösztönzők nem elhanyagolhatók, ám elsősorban az életminőség jelentős növelésére van szükség az országban – mondta a nagykövet. Ha ezt elérik, majd híre megy, sok százezer ember térhet haza vagy épp választhatja második hazájának Bulgáriát. A bolgárok ma minden stratégiai céljukat a következő generációk jólétének rendelik alá, egyebek mellett ezért is számítanak a magyar EU-elnökség idején hazánk segítségére a teljes körű schengeni és az euróövezeti csatlakozás kérdésében.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes