Mit tehetünk, hogy az ajándékozás bosszúságoktól mentes legyen? Hogyan őrizzük meg tudatosságunkat a karácsonyi vásárlási láz időszakában (is)? Fogyasztói jogainkról és lehetőségeinkről Csitei Bélát, az ÁNTK Civilisztikai Tanszék tanársegédjét kérdeztük.
Szerencsés esetben már az ünnepek előtt belefuthatunk leértékelésekbe. Mire figyeljünk az akciós termékekkel kapcsolatban?
Ha egy terméknek két (vagy több) ára van, mindig a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Akció esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, legalább harminc napig alkalmazott árat.
Közjogi értelemben (amelyben a fogyasztóvédelmi hatóság áll szemben az adott vállalkozással) a hatóság bírságot szabhat ki többek között, ha a fogyasztókat megtévesztették, folyamatosan vásárlásra való sürgetéssel nyomasztották, valótlant állítottak egy termékről (meggyógyítja a halálos betegséget). A fogyasztó minden ilyen észlelését jelezze a vállalkozás felé, amelynek a fogyasztói panaszról jegyzőkönyvet kell felvennie a fogyasztóvédelmi törvény szabályai szerint.
Magánjogi szempontból azonban (ahol a fogyasztó és a vállalkozás áll egymással szemben) ha létrejött a szerződés a felek között, azaz a terméket a fogyasztó megvásárolta, akkor akár valós leértékelésről van szó, akár nem, azért jellemzően nem jár kártérítés, anyagi kompenzálás, mert becsapták. Kártérítés akkor jár, ha a fogyasztónak valamilyen többletkára származott egy hibás termék miatt. Ha veszek egy telefont, amely felrobban, és megsérülök tőle, akkor értelemszerűen nemcsak új telefont fogok kérni, hanem egyéb anyagi kompenzációt is.
A vásárlások jelentős része ma már online történik, ahol az ár egyértelmű. Online vásárlás esetén változnak a fogyasztói jogaink?
Az internetes vásárláskor nem fogunk elesni semmilyen olyan jogosultságtól, amely egyébként is megilletne, sőt, kedvezőbb pozícióba kerülünk egy többletjogosítvánnyal. Online vásárláskor az átvételtől számítva tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhatunk a szerződéstől, magyarul: visszaküldhetjük akár a hibátlan terméket is, ha nem tetszik, viszont a visszapostázás költsége ebben az esetben a fogyasztót terheli. Fontos megjegyezni, hogy a fogyasztónak kifejezetten nyilatkoznia kell (formanyomtatvány, e-mailben tett és a fogyasztó által fogalmazott nyilatkozat, telefon), hogy élni kíván a fogyasztói elállás jogával. A vállalkozásnak a nyilatkozat kézhezvételétől számított tizennégy napon belül vissza kell fizetnie a termék árát és a fogyasztó által kifizetett kiszállítási költséget.
Az előny egyértelmű. Melyek az internetes vásárlás hátulütői?
A legtipikusabb, ha nem fordítunk figyelmet a weboldal vagy a piactér oldalának minimális ellenőrzésére. Nézzük meg, hogy kitől vásárolunk! A legjobb, ha ismert áruházat választunk, amelynek van személyes (offline) vásárlási lehetősége is. Az oldalon nézzük meg, hogy fel van-e tüntetve az oldalt üzemeltető vállalkozás neve, elérhetősége, e-mail-címe, a felhasználási feltételei; fontos, hogy fel van-e tüntetve a szerződés nyelve, számos külföldi vállalkozás üzemeltet magyar oldalt, azonban az igényérvényesítés már idegen nyelven történik. Jó tudni, hogy fogyasztói jogaink csak uniós vállalkozással szemben állnak fenn. Kínai, angol, amerikai oldalakról történő megrendelés esetén nem érvényesülnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok. Ha megtaláljuk a vállalkozás nevét, akkor a vállalkozás létezését, működését leellenőrizhetjük a https://www.e-cegjegyzek.hu/ ingyenesen hozzáférhető elektronikus nyilvántartásban. Ha minden rendben van, akkor a vállalkozás neve mellett fogunk találni egy pipát. Már ezekkel az apróságokkal is nagyon sokat tettünk azért, hogy lehetőség szerint elkerüljünk sok problémát. Nagyon sok a csaló, az adathalász oldal.
Létezik egy városi legenda, hogy ha offline vásárolok, három napon belül visszavihetem a terméket…
Valóban létezik a három munkanapos cserelehetőség, de csak a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás esetén. Ha a meghibásodás a vásárlástól számított három munkanapon belül kiderül, a forgalmazó köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Ha személyesen, ajándékba vásárolok egy ruhát, de nem megfelelő a mérete, akkor az eladó cég nem köteles még a levásárlás lehetőségét sem felajánlani. Karácsony környékén azonban többletjogosultságokkal is szokták vásárlásra csábítani a fogyasztókat, például a nem megfelelő méretű termék levásárlási lehetőségével. De ez nem kötelező.
Milyen lehetőségeim vannak, ha az általam vásárolt termék hibás?
Ha hibás teljesítés merül fel, akkor első lépésben mindig azt kell tisztázni, hogy a felmerült gond valóban hiba-e. Hibásnak nevezzük a szolgáltatást, ha valamilyen minőségi problémája van (nem működik, sérült, nem megfelelő a minősége, vagy a fent említett példa alapján pirosat kaptam kék helyett, tehát nem felel meg annak a minőségi követelménynek, amit a szerződés kimond). Ha valóban hibás, akkor a következő kérdés az, hogy milyen igényt (jótállást vagy kellékszavatosságot) érvényesíthetek. A szavatossági sorrend hibás teljesítés esetén a következő: javítás vagy csere, ezek eredménytelensége/lehetetlensége esetén árleszállítás vagy elállás. A második két igényt akkor tudjuk érvényesíteni, ha az első kettő nem vezet eredményre.
Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?
A szavatosság, pontosabban kellékszavatosság időtartama fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében két év, ám a törvényi szabályozás fogyasztó és vállalkozás közötti áruk adásvétele esetén az első évben a jótálláshoz hasonló védelemben részesíti a fogyasztókat. A fogyasztónak nem kell semmit bizonyítania, a vélelem az, hogy hibás volt a termék, amikor vette, azaz a vállalkozás hibásan teljesített. A kellékszavatosság nem önként vállalt garancia, hanem a Ptk. alapján kötelező.
A jótállás az, amit garanciának hívunk a hétköznapokban. A jótállás abban különbözik a szavatosságtól, hogy amíg a jótállási idő fennáll, addig a bizonyítási kötelezettség mindig a vállalkozást terheli, tehát elsősorban a bizonyítási kötelezettség a különbség a kettő között.
Az a típusú kedvezmény, ami a kellékszavatosságnál egy év, jótállás esetében a teljes jótállási idő alatt fennáll. Ezért van az, hogy az esetek többségében, ha veszek valamit, és van rá jótállás (garancia), kisebb eséllyel szokott vita lenni a fogyasztó és az eladó között.
Mitől függhet a jótállás időtartama?
Ha valaki új, tartós fogyasztási cikket vásárol, ami jellemzően minimum 10 ezer forintba kerül, akkor az 100 ezer forint értékhatárig kötelezően 1 év, 100 és 250 ezer forint között 2 év, 250 ezer forint fölött 3 év jótállással bír. Ez azt jelenti, hogy ha veszek egy laptopot 400 ezer forintért, akkor 3 év jótállásom van rá akkor is, ha nem adnak hozzá jótállási jegyet, tehát elég a számlával igazolni a vásárlást. Amennyiben önként vállalt jótállásról beszélünk, akkor annak hosszát a jótállás vállalója határozza meg.
Mondana egy példát a lehetőségek időintervallumaival kapcsolatban?
Tegyük fel, hogy vásárolok egy új gépjárművet, és kapok hozzá 5 év jótállást. Fél éven belül mindenképpen kedvező helyzetben vagyok, ez a kellékszavatosság első fél éve. Ám mivel új, tartós fogyasztási cikk a gépjármű, az értéke pedig meghaladja a 250 000 Ft-ot, tulajdonképpen három éven belül kedvező bizonyítási helyzetben vagyok a jogszabályi jótállásnak köszönhetően. A 3 és 5 év közötti időszakban pedig a jótállási kötelezettség már csak arra terjed ki, amire a vállalkozás jótállást vállalt.
Honnan tájékozódhatunk a fogyasztói jogainkkal kapcsolatban?
A három javasolt portál ez ügyben: a fogyasztóvédelem.kormany.hu.; az Igazságügyi Minisztérium honlapja, illetve a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének honlapja.
Az interjú a Bonum Publicum magazinban jelent meg.
Szerző: Páhy Anna