A segélyszervezeteken túl a magyar állam veszi ki leginkább részét a háború miatt ukrajnai otthonukat elhagyni kényszerülő családokról való gondoskodás feladatából – hangzott el egy szakmai konferencián az egyetemen.
A kényszervándorlás aktuális kérdései és annak rendészeti vonatkozásai – ukrán menedékesek Magyarországon címmel szervezett szakmai és tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Bevándorlási Tanszéke (BT) december 13-án az NKE Rendészeti Oktatási Épület és Kollégiumban. Az eseményt Hautzinger Zoltán r. ezredes nyitotta meg. Az NKE RTK oktatási dékánhelyettese kiemelte, hogy a konferencia szervezője, a kar bevándorlási tanszéke 2012 óta hazánk egyetlen olyan oktatási műhelye, ahol a migráció elméleti és jogi hátterén túl a Magyarországon tartózkodó külföldiekkel összefüggő szakigazgatási kérdésekkel is foglalkoznak.
Klenner Zoltán r. őrnagy, az NKE RTK BT tanársegédje előadásában a modern magyar menekültügyi rendszer fejlődéséről beszélt. Mint elmondta, hazánkat az első tapasztalatok az erdélyi menekültek megjelenésekor érték 1987-től. Klenner Zoltán ismertette a menedékes szó fogalmát is, de szó esett a délszláv és az orosz-ukrán háborúkban biztosított humanitárius segítségnyújtásról.
Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, a segítség kérdése nem csupán politikai vagy akadémikus, hanem emberségi: drasztikusan változott meg családok élete a háború miatt.
Urbán Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási és Népesedési Statisztikai Főosztály Vándorlásstatisztikai Osztályának vezetője a számok nyelvén fogalmazta meg az ukrán menedékesek helyzetét. Kiemelte, az ukrán lakosság negyede hagyta el otthonát, ebből 6,3 millió ember Ukrajnán kívül, közöttük 2,9 millióan a szomszédos országban kerestek menedéket.
Mágó András r. alezredes, az OIF Menekültügyi Igazgatóságának első embere arról beszélt hogy a hatóság egyik legfontosabb feladata a tájékoztatás, illetve a gyors hatósági ügyintézés volt a krízis idején.
Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója azt hangsúlyozta, korunk világának legfontosabb alkotóeleme a migráció, annak különféle aspektusai.
Bognár Katalin, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szakmai vezetője kifejtette, munkája során azt tapasztalta, nagyon nehéz választ kapni arra, hogy egy menekülő embernek mi a pontos célja.
Végül Mágó Barbara r. őrnagy, az NKE RTK BT mesteroktatója beszélt hangsúlyozta, ideális esetben a magyar állampolgárság megszerzése lehet bármely integráció végpontja.
A konferenciáról részletesen az egyetem tudományos portálján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes