A KRESZ értelmezése a gyakorlatban – konferencia a közlekedésbiztonságról.
A KRESZ értelmezése a gyakorlatban címmel szervezett konferenciát az NKE RTK Közbiztonsági Tanszéke, a tanszéken működő Közbiztonsági Tudományos Diákkör, a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Közbiztonsági Tagozata, és a Közlekedéstudományi Egyesület november 28-án.
Az eseményen három fő témát tárgyaltak meg a szakértők. Az első a közlekedésbiztonság, balesetmegelőzés volt. Mészáros Gábor, r. alezredes, a Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének adjunktusa egy rövid, a témáról szóló videó kapcsán elmondta: hiába kötelessége az autósnak, hogy megálljon a gyalogos-átkelőhelynél, a pozitív visszajelzés adása mindig értékes. Arról nem beszélve, tette hozzá, hogy a halálos közúti balesetek feléért jellemzően a gyalogos felelős. Nem szabad féktávolságon belül autó elé lépni – ez a lényeg. Nem a jogszabály értelmezés a cél, hanem az, hogy mindenki hazaérjen – utalt a rendőrségi szlogenre. Pető Attila közlekedési szakoktató azt tette hozzá, hogy az autósiskolában a leggyakoribb bukási ok az, hogy nem adják meg az elsőbbséget a gyalogosnak. Vörös László mérnöktanár, balesethelyszínelő-vizsgáló szerint például a holttérről is lehet és fontos beszélni gyalogosnak, kerékpárosnak, ám az autósok kötelezően tanulják e fogalmat. A holttér kapcsán a felelősség a vezetőé. Herpy Miklós ügyvéd azt nehezményezte, hogy a bírságot kiszúrásnak élik meg az emberek. Szemléletváltásra van szükség: a bírság ugyanis a tanításról, védelemről szól, arról, hogy figyeljünk egymásra. A bírság értünk van – szögezte le.
Második témaként a rendőri karjelzésekről esett szó. A szakértők részletesen szóltak a leggyakoribb tévedésekről ezzel kapcsolatban, szó volt arról is, hogy pontosan hol kell megállni, amikor rendőr irányítja a forgalmat. A harmadik téma a védett és az alárendelt utak kereszteződésénél előforduló balesetek volt.
Az eseményről részletesen az NKE tudományos portálján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes