Az Európai Unió bővítésének lehetősége folyamatos napirendi témát jelent mind hazai, mind uniós szinten. A csatlakozó országok felkészültsége eltérő, és a közösség is eltérő prioritásokat határozott meg, amely az elmúlt években lassuló bővítést eredményezett. A VI. Balkán konferencia, az európai unió kapujában című rendezvény a 2024-es soros magyar EU-elnökségre való felkészülés kapcsán vizsgálta a Balkán „EU-érettségét”, valamint a már csatlakozott tagállamok tapasztalatait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Központ Aulájában november 17-én. A rendezvényen részt vevők a nyugat-balkáni országok felkészültségét, valamint az EU abszorpciós képességét mutatták be. A konferencia szervezője és moderátora Ördögh Tibor, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Európa-tanulmányok Tanszékének egyetemi docense volt.
Ördögh Tibor elmondta: a 2024-es magyar soros elnökség egyik prioritása a bővítési politika lesz, ezáltal a Nyugat-Balkán belépése, csatlakozásuk segítése és napirenden tartása. „Fontos összegezni eseményeket, történéseket, a sikeres csatlakozások tapasztalatait ugyanúgy, mint az apró lépésekét, amelyek próbálják megközelíteni az Unió együttműködési formáját. Mindezek összevetése már önmagában felkészülés arra, hogy lássuk, a következő évi soros elnökségben mi vár a magyar diplomáciára ez ügyben abban az integrációban, amely túlélt gazdasági válságot, COVID-válságot, ugyanakkor jelenleg is küzd egy globális, az orosz-ukrán háború következtében kialakuló válsággal. Ezek a megpróbáltatások pedig nemcsak az Európai Uniót, hanem az integráció előtt álló nyugat-balkáni országokat is próbára teszi – fogalmazott Ördögh Tibor.
A jelenlegi csatlakozási forduló a leghosszabb az EU történetében. Az EU bővítéspolitikájának további kihívása, hogy 2022-ben két új országgal, Ukrajnával és Moldovával bővült a hivatalos tagjelölt államok száma, ezzel illetve a nyugat-balkáni államok számára emlegetett új céldátummal 2030-ig az EU bővítéspolitikája új lendületet vett.
Az Európai Politikai Közösség (EPK) egy olyan időszak teremtménye, terméke, amelyben az EU számos külső és belső kihívástól terhelt. Kérdés, mennyire képes, illetve nem képes a jelenlegi – az Emmanuel Macron vezette, 27 tagú, poszt-Brexit – EPK a saját, illetve globális problémákra egységesen reagálni.
A nemzetközi migrációs szervezet adatai alapján 2018-2022 között folyamatosan emelkedett a térségbe áramló illegális bevándorlók száma. A folyamat egyik fő iránya a Szicílián, és a környező szigeteken áthaladó legfrekventáltabb útvonal, a közép-mediterrán, illetve a leginkább Szerbián áthaladó szárazföldi, a nyugat-balkáni.
A Bosznia-Hercegovinát vizsgáló szekció legfontosabb megállapításai: Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, 2018-ban kapott tagjelölt státuszt, egyebek mellett uniós stratégiai szempontok alapján. Az EU-s átlaghoz való felzárkózáshoz elsősorban bel- és külpolitikai megerősödésre, valamint gazdaságélénkítő lépésekre lenne szükség.
Az EU bővítéspolitikájának célja a béke, a demokrácia, a jólét, a biztonság és a stabilitás megteremtése a kontinensen, ezért a Stabilizációs és Társulási Tanács felszólította a politikai szereplőket, hogy tartózkodjanak a provokatív, megosztó retorikától és cselekedetektől, miközben a nyugati világ Izrael-Hamász konfliktusra adott válasza erős reakciókat váltott ki a muszlim lakosságból, ami hosszú távon veszélyeztetheti az integráció érdekében tett erőfeszítéseket.
A nemzeti kisebbségek problémái tekintetében a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy Szerbia az EU-s elvárásoknak elméleti szinten már a csatlakozási tárgyalások megkezdését megelőzően a hierarchia csúcsán áll, illetve a további vonatkozó törvények szintjén közel teljes mértékben megfelel, illetve azóta is túlnyomórészt eleget tesz.
Azzal együtt, hogy 2022 decemberében benyújtotta csatlakozási kérelmét, a Nyugat-Balkán országai közül Koszovó áll a legtávolabb attól, hogy az Európai Unió tagállamává válhasson, ez pedig erősen összefügg vitatott nemzetközi elismertségével is. A 2011-ben indult Belgrád–Pristina politikai párbeszéd Szerbia és Koszovó kapcsolatának normalizálását tűzte ki célul, amit Szerbia EU-csatlakozásának feltételéül szabtak. Koszovó Szerbia általi, önálló államként való elismerése mindkét fél EU-integrációs folyamatát jelentősen előre mozdíthatná, ez azonban a belgrádi vezetés számára bizonyos bel- és külpolitikai okokból vállalhatatlan.
Nehéz kezdet utáni gyors visszaesés jellemzi az EU égisze alatt több mint tíz éve működő Belgrád–Pristina-dialógust, amelyre már egyre kevésbé lehet mondani, hogy megtorpant, hiszen tulajdonképpen 2015 óta működésképtelen, sőt folyamatos válságok mélyítik. Ugyanakkor nemcsak Koszovónak és Szerbiának jelent politikai tőkét e konfliktusos helyzet fenntartása, az EU-nak is „kényelmes” az aktuális állapot.
Horvátország tíz éve tagja az Európai Uniónak, hosszú és nehéz csatlakozási folyamat végén, 2013. július 1-én nyerte el a tagságot. Bár Horvátország nem tudta kihasználni a csatlakozásban rejlő lehetőségeket, nagyfokú kivándorlás jellemzi az országot, 2023-ban mégis dupla sikerként tekintenek az elmúlt tíz évre a schengeni és az euróövezeti csatlakozás miatt. E lépésekkel Horvátország a térség számára egyértelműen pozitív példa, az EU számára pedig a Nyugat-Balkán bővítési stratégia élő, működő példája lett.
Az évtizedek óta húzódó macedón-görög névvita megoldása és a 2019-es francia vétó elhárítása úgy tűnt, megnyílik az út (Észak-)Macedónia hosszú ideje megrekedt uniós csatlakozási folyamata előtt. A Bulgária által, hivatalosan a macedóniai bolgár kisebbség helyzete miatt a csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatos újabb vétó azonban ismét azzal fenyeget, hogy az ország csatlakozási folyamata hosszú évekre befagyhat, ahogyan az korábban a névvita esetében, a görög vétó miatt történt.
Öt év után először tűnik úgy, hogy stabilizálódhat az állandó válságokkal küzdő bolgár belpolitika. Az új kormány számos megoldhatatlannak tűnő belpolitikai kihívással néz szembe, ám vannak olyan belpolitikai ügyek is, amelyeknek jelentős külpolitikai vetülete van. Az egyik legfontosabb külpolitikai kérdés Ukrajna támogatása mellett a macedón kérdés rendezése. Kérdés, hogy a koalíciós kormány képes lesz-e konstruktívan viszonyulni a bolgár-macedón identitásvitához, amely egyúttal a bolgár vétó feloldását is jelentené szomszédja európai integrációjának tekintetében.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes