Navracsics Tibor volt a vendége a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyary Zoltán Szakkollégiuma által szervezett beszélgetésnek november 14-én. A területfejlesztési miniszter a Szent László Kápolnában megjelent érdeklődőknek az Európa kulturális fővárosa cím előnyeiről, illetve hazánk soros európai uniós elnökségéről beszélt.
„A magyar közszolgálat legfontosabb oktatási és tudományos intézményeként, egyetemünk számára is különösen fontos a kultúra ápolása, a kulturális értékek támogatása” – jelentette ki köszöntőjében Deli Gergely rektor. Hangsúlyozta: az NKE szellemiségének meghatározó része, hogy hallgatói szakmailag felkészült és elhivatott, egyúttal művelt és széles látókörű közszolgálati szakemberekké váljanak. Ezt a célt szolgálja az Operaházzal és a Zeneakadémiával kötött együttműködési megállapodás is – emelte ki. Elmondta, hogy Pécs után idén Veszprém a Bakony-Balaton régióval közösen viseli az Európa kulturális fővárosa címet.
Beszélt arról is, hogy 2024-ben, hazánk európai uniós csatlakozása 20. évfordulójának évében ismét Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Felhívva a figyelmet arra, hogy jövőre új globális kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyekre az Uniónak reagálnia kell, és ebben Magyarországnak is kulcsfontosságú szerep juthat. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a felkészülésben az NKE partner lehet. Ezt a célt szolgálja az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon az Európa Tanulmányok, illetve a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék – fejtette ki. Beszélt az Európa Stratégia Kutatóintézet – amit miniszteri kinevezéséig Navracsics Tibor korábbi EU-biztos vezetett – munkájáról is, amely Magyarország Európa-politikájának kialakításával, illetve a magyarországi és európai folyamatok elemzésével foglalkozik. A miniszter az egyik szerkesztője a Kutatóintézet által megjelentetett, Úton a magyar uniós elnökség felé című tanulmánykötetnek is – tette hozzá. Kitért ugyanakkor az Igazságügyi Minisztériummal indított, jelenleg az Európai Uniós Ügyek Minisztériumával együttműködésben szervezett Nemzetek Európája Karrierprogramra is, amely az európai közszolgálatra készíti fel a képzés résztvevőit.
Az Európa kulturális fővárosa elnevezésű és más, hasonló jellegű kezdeményezések az 1980-as évek közepén – amikor új lendületet kapott az európai uniós integráció – indultak, céljuk pedig az volt, hogy a gazdasági tevékenységek mellett „lelket vigyenek Európába” – erről már Navracsics Tibor beszélt.
„A cím azoknak a városoknak jár, amelyek az európai kultúra fontos csomópontjai” – emelte ki. Elmondta, hogy az elismerést hagyományosan egy, a nyugati (régi) tagállamokbeli és egy, a keleti (új) tagállamokbeli város kaphatja meg. Hozzátette: olyan város is lehet a cím birtokosa, amely nem része ugyan az Uniónak, de az európai gazdasági térség tagja, vagy már kezdeményezte csatlakozási szándékát a tagállamokhoz. Kitért arra is, hogy az Európa kulturális fővárosa cím birtokosának olyan programokat kell szerveznie, amelyek valamilyen formában az európai nemzetek összetartozását fejezik ki, másrészt az adott közösségeket erősítik. Hangsúlyozta: Veszprémben, a királynék városában olyan eseményekre helyezték a hangsúlyt, amelyekkel megmutathatják az európaiságban a magyar elemeket, illetve a magyarságban az európaiakat.
„Miközben Magyarország körül nagyon sok vita folyik az európai politikában, azt senki sem vitatja, hogy Magyarország kulturális nagyhatalom” – jelentett ki a miniszter. Elmondta, hogy Veszprém testvérvárosa, Sepsiszentgyörgy tiszteletbeli tagként szintén részt vesz a programok szervezésében, de Temesvárral – amely szintén megkapta az Európa kulturális fővárosa címet – is rendeznek közös eseményeket. Beszélt ugyanakkor az 1987-ben életre hívott Erasmus programról is, amelynek célja az volt, hogy „kineveljenek egy olyan polgárságot, amelynek saját nemzeti kötődése mellett Európához is kötődik”.
A 2011-ben miniszterelnök-helyettesként, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszterként tevékenykedő Navracsics Tibor a beszélgetés második felében felidézte Magyarország első uniós elnökségének tapasztalatait. Kifejtette: olyan szükségintézkedéseket kellett hozni, amelyek normalizálták a költségvetést és zajlott a magyar jogrendszer reformja, ezekkel párhuzamosan pedig hazánknak az EU soros elnöki tisztét is el kellett látnia. Úgy fogalmazott: az Unióban az volt az általános vélemény, hogy Magyarország volt az egyik legsikeresebb tagállam azok közül, akik először töltötték be az elnöki pozíciót. A gazdasági téren megfogalmazott javaslatok, az európai romastratégia kidolgozása, vagy Horvátország csatlakozási tárgyalásainak befejezése is olyan vívmányok, amelyek ebben az időben zajlottak – részletezte.
„Azokra a szakpolitikákra kell hangsúlyt helyezni, amelyek az EU-t újra versenyképessé teszik” – fogalmazott Navracsics Tibor, aki szerint az, ha Magyarország nem kapná meg az uniós fejlesztési forrásokat, nemcsak hazánkat, hanem az integrációt is veszélyeztetné. Fontosnak nevezte a klímapolitika, a zöld energiák, a migráció, a nemzetállamok és a jogállamiság kérdését, valamint a regionális és területfejlesztést, illetve a szociális integrációt. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a 2024. június 9-i európai parlamenti választások utáni időszak – amikor a magyar elnökség zajlik majd – nagy része az uniós tisztviselők megválasztásával telik, így a szakpolitikai feladatok megoldására kevesebb idő marad.
„Ha jól sikerül a magyar elnökségi időszak, az jelentősen megerősíti hazánk pozícióját” – jelentette ki zárásként a miniszter.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes