Milyen hatást gyakorolt a magyar gazdaságra az utóbbi évek polikrízises korszaka? Milyen következményei vannak ránk nézve a világjárványnak és a szomszédunkban zajló háborúnak? Kiheverte már az inflációs sokkot a hazai munkaerőpiac? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphattak választ a résztvevők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) által szervezett konferencián november 9-én. A Ludovika Campuson megtartott eseményen politikusok és neves szakemberek fejtették ki gondolataikat.
„Tudomány: válaszok a globális kihívásokra” – idézte a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat – amelyhez a konferencia is kapcsolódott – idei mottóját Deli Gergely. A Magyar Közgazdasági Társaság társszervezésében megvalósult rendezvényen a rektor hangsúlyozta: a tudománynak polikrízises időszakban még inkább feladata, hogy keresse a válaszokat korunk kihívásaira. Ez illeszkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldetéséhez is, mivel az intézmény a közszolgálati, illetve számos társadalmi és gazdasági területen meghatározó regionális képzési és tudásközpontként elkötelezett az új tudományos ismeretek fejlesztése és alkalmazása iránt – fejtette ki. Emlékeztetett: az elmúlt évek krízisei kihívásokkal teli, és a megszokottól merőben eltérő helyzetek elé állították a világot. Az ezekre adott válaszoknak előremutatónak kellett lenniük, de a közösség egységét, együttműködését, biztonságát és jólétét kellett előtérbe állítaniuk – hangsúlyozta.
Az inflációs sokkból már kikerültünk, ezért a gazdasági működés helyreállítására kell koncentrálnunk – jelentette ki előadásában Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Úgy fogalmazott: novemberre már biztosan egy számjegyű lesz az infláció, decemberre pedig 6-7 százalékra csökkenhet. A miniszter véleménye szerint idén nulla és mínusz egy százalék között alakulhat a magyar gazdaság éves teljesítménye.
A kormány álláspontja világos: 2024-re helyre kell állítani a növekedést, amit négy százalékosra terveznek – erősítette meg. Beszélt arról is, hogy reálbérsokk legutóbb 2008-2009-ben volt, ehhez képest a mostani rövidebb ideig tartott, jövőre pedig akár már 15 százalékos átlagkereset növekedés is elképzelhető.
A magyar gazdasági stratégiában nincs szükség változtatásra, a beruházások számát viszont növelni kell – jelentette ki Nagy Márton. Úgy fogalmazott: mindezt olcsó, egészséges és zöldenergiával, újabb 500 ezer munkahellyel, valamint még fejlettebb logisztikával lehet elérni.
A miniszter előadása után megtartott kerekasztal-beszélgetés – amelynek moderátora Szabó Anna, a Növekedés.hu főszerkesztője volt – résztvevői arról fejtették ki véleményüket, hogy kilábalóban van-e már a magyar gazdaság az inflációs sokkból.
Az ipari termelés, a beruházások, illetve a háztartások fogyasztásának csökkenésére hívta fel a figyelmet Kutasi Gábor, NKE ÁNTK GVKI vezetője, aki rámutatott az akkumulátorgyártó és a napelemes beruházások fontosságára. Kitért az e-közigazgatás fejlesztésére és az árstopok kivezetésére is, amelyek szerinte szintén pozitív hatással lehetnek a gazdaság élénkítésére. A hosszú távú beruházások fontosságáról beszélt egyebek mellett Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is, aki szerint a cégeknek a jövőben versenyképesebbnek kell lenniük. Ennek ösztönzésére példaként említette a nyáron elindult kormányzati árfigyelő rendszert. A fogyasztás és a reálbérek növekedése eredményezhet ugyan újabb inflációemelkedést, de ezt el kell kerülni – fogalmazott Hankiss László, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese. Kifejtette: a cégeknek ezután magasabb minőségű termékeket kellene gyártaniuk, ehhez pedig innováció kell. A szakértők egyetértettek abban, hogy hamarosan visszaáll a magyar gazdaság versenyképessége.
Az esemény második részében az infláció munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról tartottak kerekasztal-beszélgetést, amelynek moderátora Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke volt. Az eszmecseréhez videoüzenetet küldött Kósa Ádám európai parlamenti képviselő, aki a többi között a lassú növekedésről, a csökkenő inflációról és arról beszélt, hogy egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának átalakításáról Fülöp Attila gondoskodáspolitikai államtitkár elmondta, hogy 18 helyett 50 százalék feletti a foglalkoztatási ráta már ebben a szektorban is. Magyarországon 81 százalék felett van a 20-64 év közötti foglalkoztatottak aránya az utolsó negyedévben, az uniós átlag pedig 75 százalékot ért el – fejtette ki Szalai Piroska, a NKE ÁNTK GVKI munkatársa. Rámutatott: a mostani polikrízises időszakban nem a foglalkoztatás, sokkal inkább a reálkereset csökkenése jelenti a problémát, de hazánk ennek megoldásában is jó helyen áll. Lentner Csaba, az NKE ÁNTK egyetemi tanára egyebek mellett emlékeztetett: az arab olaj szállítási útvonalához nagyon közel zajlik most a háború, ami miatt számos veszélyes helyzet alakulhat ki 2024-ben is. Véleménye szerint a vállalatok versenyképessége jelenthet problémát. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a vállalkozóknak újszerű megoldásokat kellett találniuk egyebek mellett a digitális világban is.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes