A neves alkalomból a Koreai Köztársaságnak a Belga Királyság és az Európai Unió mellé akkreditált nagykövetsége és az EU állandó NATO-képviselete a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetségével közösen szemináriumot szervezett. A rendezvény célja az volt, hogy platformot biztosítson az elmúlt hatvan év diplomáciai kapcsolatainak áttekintésére, valamint a jövőbeni partnerség további erősítése érdekében tervezett lépések megvitatására. Emellett a jövő évi magyar uniós elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai javaslatok megtételére is lehetőség nyílt.
Az egyetem Nemzetközi Főigazgatósága által szervezett eseményen Deli Gergely, az NKE rektora köszöntötte a jelenlévőket. „Országaink kiváló politikai kapcsolatokat ápolnak, ehhez egyetemünk a koreai intézményekkel való tudományos kapcsolataink fejlesztésével és erősítésével szeretne hozzájárulni” – fogalmazott. Ennek érdekében az NKE egy hosszú távú, ötévente megújuló együttműködési megállapodást írt alá a Koreai Nemzetvédelmi Egyetemmel. Korábban, jelezte a rektor, a Koreai Közigazgatási Intézettel volt hasonló együttműködése az egyetemnek, ez hamarosan megújul majd. Emellett szervezés alatt áll egy koreai szakmai út, amelynek célja az ottani egyetemekkel és tudományos intézményekkel történő kapcsolatépítés. Jó példaként tekintünk a Koreai Köztársaságra, különös tekintettel a robotika és a kibernetika területén zajló tevékenységekre – mondta.
Hong Kyudok, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete beszédében mindenekelőtt gratulált a magyar Nobel-díjasokhoz, majd elismerését fejezte ki az NKE hallgatóinak, akik rendőrként, katonaként, hivatalnokként hozzájárulnak Magyarország sikeréhez. Köszönetet mondott azoknak a neves szakembereknek is, akik elvállalták, hogy a nap hátralévő részében panelbeszélgetéseken osztják meg gondolataikat. „Államaink között számos közös pont van: kis országok, de szabadságharcos nemzetek vagyunk. Erős partnerségben, egymást tiszteletben tartva működünk együtt” – fogalmazott a nagykövet, utalva a hazánkban jelen lévő koreai cégek és befektetők tevékenységére, a kereskedelmi partnerségre. Hozzátette: igyekeznek erősíteni uniós jelenlétüket, és várják a magyar elnökség hónapjait. Szólt még a jelenkor számos kihívásáról, kríziséről. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: közösen biztosan találunk megoldást; ha stratégiákat dolgozunk ki, és együttműködünk, akkor felül tudunk emelkedni a nehézségeken.
Ryu Jeonghyun, a Koreai Köztársaság uniós nagykövete beszédében kiemelte az EU és Korea közti, egyre szorosabb stratégiai és kereskedelmi együttműködést. Mint mondta, országának az unió az egyik legfontosabb befektetője. További kooperációs területként a digitális szolgáltatásokat, a zöld iparágakat, valamint az egészségügyet jelölte meg. Az együttműködés szoros koordinációban és kommunikációban nyilvánul meg, annak alapját a közös értékek – a szabadság, a demokrácia – jelentik, hangoztatta Ryu Jeonghyun. Az unión belül, tette hozzá a nagykövet, Magyarország az egyik kulcspartnere Dél-Koreának.
A nyitóbeszédeket panelbeszélgetés követte A 60 éves Korea-EU együttműködés története és fejlődési irányai címmel Lengyel Miklós, volt szöuli nagykövet moderálásával. Ennek keretében elsőként Adrien Carbonnet, a Leuven-i Katolikus Egyetem Koreai Tanulmányok Központjának igazgatója tartott prezentációt arról, mi állt a hatvan éves – Korea és az EGK között létesített – diplomáciai kapcsolatok felvételének hátterében, és melyek voltak e közeledés fontosabb állomásai, mérföldkövei. Az előadás három kérdésre igyekezett választ adni: miért került sor a kapcsolatfelvételre? Melyik fél kezdeményezte? Miért egyezett bele a másik fél?
Ehhez mindenekelőtt hátteret kaptak a résztvevők arról, hogyan festett az egységesség útjára lépő Európa 1963-ban. Szó esett a közös piacról, az ezt megalapozó Római Szerződésről, a hat állam által létrehozott vámunióról és a közös mezőgazdasági politikáról is. Ekkoriban két fő intézmény határozta meg a közösség irányvonalát: a Miniszterek Tanácsa és a kilenc biztosból álló Bizottság.
Amint arról a korabeli dokumentumok tanúskodnak, a kapcsolatfelvételt Korea kezdeményezte; az előadó részletesen ismertette a folyamat diplomáciai lépéseit. A mozgatórugó egy új rendszer legitimációja volt, derült ki az előadásból. 1961-ben Pak Csong Hi egy államcsínnyel vette magához a hatalmat, ezzel ugyanakkor gazdasági fellendülés vette kezdetét, s két év alatt 50 országgal létesítettek diplomáciai kapcsolatot. Az EU-val való tárgyalások is ekkor kezdődtek, cél a kereskedelmi, majd a politikai kapcsolatok erősítése volt. A EGK-tagországok jóváhagyták a kapcsolódást, hasonló okokból: Ázsiával szerették volna szorosabbra húzni a kereskedelmi szálakat, emellett mindegyik tagállamnak volt már élő együttműködése Dél-Koreával.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, mekkora utat járt be a hatvanas években még rendkívül szegény ázsiai ország máig, amikorra az EU egyik legfontosabb partnerévé fejlődött. A szakértők felidézték azt is, hogy Magyarország volt az első a kelet-közép-európai államok közül, amely a rendszerváltást követően felvette a diplomáciai kapcsolatokat Szöullal. Ami az ázsiai ország és az EU kapcsolatát illeti, az az 1993-ban életbe lépett Maastrichti Szerződést követően dinamikus fejlődésnek indult: a gazdasági együttműködések mára a politikai és a biztonsági területekre is kiterjednek.
A második panelbeszélgetést Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója moderálta, az azt megalapozó előadás a közelgő magyar uniós elnökség témáival foglalkozott.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes