A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Tudomány és Társadalom Kutatóműhelyének október 13-i konferenciája a többi között arra kereste a választ, hogy a dezinformáció milyen hatással van a társadalomra, és a tudomány hogyan tud részt venni a hatások kezelésében.
A konferenciát Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: nagyon gyorsan és nehezen előrejelezhető módon változik a világ, és nem lehetünk benne biztosak, hogy ez a jó irány, különösen ha az olyan jelenségekre gondolunk, mint a dezinformáció, a fake news vagy a deep fake. Feltette a kérdést, hogy ebben a helyzetben hogyan lehet adekvát kutatásokat végezni és azok eredményeit jól kommunikálni. Mint mondta, ez a feladat nagy alkalmazkodóképességet igényel, hiszen egy rendkívül hangos információs zajban kell a tudománynak hitelesen kommunikálnia.
Falyuna Nóra, az ÁNTK Tudomány és Társadalom Kutatóműhelyének vezetője nyitó gondolataiban kiemelte, hogy napjaink információs társadalmában a tudomány és a társadalom valamennyi szegmense közti kapcsolatok folyamatosan aktuális kérdéseket vetnek fel, köztük a megtévesztési jelenségek értelmezését is. A kutatóműhely nemzetközi tudományos-szakmai trendek aktualitásaihoz illeszkedően foglalkozik a tudomány és társadalom kapcsolataival, a tudománykommunikációs stratégiákkal, és a tudomány szerepével a dezinformáció vizsgálatában. A dezinformációnak, szándékos megtévesztésnek komoly társadalmi következményei lehetnek, a koronavírus-járvány, de a szomszédban dúló háború is kedvezett az álhíreknek. Hangsúlyozta, hogy a tudományba vetett bizalom kérdését, illetve a különböző tudományágak, valamint a tudomány és társadalom közti együttműködések szükségességét is fontos megvizsgálni ebben a témakörben.
A konferencia kiemelt plenáris előadói, Török Bernát, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója és Joseph E. Uscinski, a Miami Egyetem professzora mellett az előadók, illetve a konferenciát záró panelbeszélgetés résztvevői a tudomány-társadalom-dezinformáció kapcsolataira reagáltak különböző aspektusokból.
Török Bernát előadásában a dezinformációhoz kapcsolódó jogi kérdéskört emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a jog az az eszköz, amivel „rendet tudunk tenni”, azonban jog nem tud eszköze lenni a dezinformáció kezelésének, csak bizonyos pontokon tud beavatkozni. Úgy látja, sokkal nagyobb felelőssége van a nagy társadalmi rendszereknek. „A jog világában ez egy sajátos kérdéskör, erősen meg van kötve az amerikai és az európai jogászok keze” – emelte ki az igazgató. Török Bernát kifejtette, mit ért dezinformáción a joggyakorlat, ugyanakkor kiemelte, hogy a dezinformáció problémája, bár mindig velünk volt, új szintre lépett a mesterséges intelligencia megjelenésével. Felszólalásában hangsúlyozta a hiteles források és információáramlás szükségességét.
Veszelszki Ágnes, az ÁNTK Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője előadásában azt a kérdést járta körbe, hogy a mesterséges intelligencia hogyan hat a tudománykommunikációra. Az előadás kitért a plágium és szerzői jog új problémaköreire, például arra, hogyan érinti az új technológiák trenírozása az erre használt szövegek szerzői jogait? Kiemelte, hogy ezeknek a technológiáknak számos előnye is van az új tudománykommunikációs trendekben: például a virtuális tudományos influenszerek megjelenése, vagy a szemléletesebb verbális és vizuális tudományos ismeretterjesztő tartalmak előállítása. Hangsúlyozta azonban, hogy a kreativitás is csorbát szenvedhet az új fejlesztések által: egyre több kutató kérdezi meg a Chat GPT-től, hogy „miről szóljon az előadásom”, ami az ötlettelenséget erősíti.
Dominek Dalma, az Élményalapú Digitális Oktatási Kutatóműhely vezetője, és Barnucz Nóra, a Kutatóműhely vezetőhelyettese előadásukban bemutatták a Kutatóműhely munkáját és koncepcióját. Az előadók kiemelten foglalkoztak a digitális kompetencia, IKT-eszközök és elsősorban is a flow-élménynek a szerepével napjaink ismeretátadási és ismeretszerzési folyamataiban.
Bányász Péter, az ÁNTK Kiberbiztonsági Tanszékének docense előadásában az orosz–ukrán háború kapcsán jelentkezett dezinformációhullámra, és annak kibervédelmi, valamint társadalmi és lélektani aspektusaira tért ki. Hangsúlyozta, hogy a történelem során a befolyásolásnak mindig szerepe volt a hadviselésben, azonban napjainkban ennek lehetősége és potenciális hatása is jelentősebb.
Joseph E. Uscinski, a Miami Egyetem professzora az összeesküvés-elméletek világába kalauzolta a hallgatóságot. Kiemelte, hogy több száz tanulmány létezik, amelyek szerint van összefüggés a közösségi média használata és az összeesküvés-elméletek megjelenése és terjedése között, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez az összefüggés nem feltétlenül ok-okozati viszonyt feltételez. Joseph Uscinski kifejtette, hogy az összeesküvés-elméletek az internet előtt is jelen voltak, és az, hogy valaki hisz-e ezekben, sokkal inkább függ bizonyos fogékonyságtól, mintsem a közösségimédia-fogyasztástól. Az előadásban bemutatott néhány, az Egyesült Államokban népszerű összeesküvés-elméletet, a konferencia témájához kapcsolódóan kiemelve az elmúlt évek tudományos összeesküvés-elméleteit is
Szüdi Gábor, a bécsi Társadalmi Innovációs Központ (Zentrum für Soziale Innovation) kutatója és projektmenedzsere a TRESCA elnevezésű, EU Horizont 2020-as projekt meglátásai és eredményei alapján a tudománykommunikáció szerepéről tartott előadást a tényekkel támogatott szakpolitikaalkotásban. Az előadás rámutatott, hogy napjainkban a tudománykommunikáció kiemelten fontos, ugyanakkor rengeteg kihívással találkozik, amelyet a bizonytalanság és bizalmatlanság táplál. A bemutatott projekt célja egy új tudománykommunikációs ökoszisztéma kiépítése, amely alkalmazkodóbb, ugyanakkor megbízhatóbb és együttműködőbb napjaink információs környezetében.
Az esemény panelbeszélgetéssel zárult, amelyen Joseph Uscinski, Szüdi Gábor, valamint a Kutatóműhely három tagja: Demeter Márton (egyetemi tanár, az NKE Tudománystratégiai Iroda vezetője), Fehér Katalin (egyetemi docens, NKE Tudománystratégiai Iroda) és Falyuna Nóra a tudományba vetett bizalom és a tudomány iránti bizalmatlanság kérdését járta körbe. A beszélgetés a konferencia témaköreivel összhangban foglalkozott egyebek mellett azzal, hogy milyen tényezők és körülmények alakítják a társadalom tudományképét napjainkban, a digitális kultúrának milyen hatása van a tudománykommunikáció mellett a tudományos tudástermelés folyamataira, a mesterséges intelligencia hogyan hat a bizalomra és hitelességre, a tudomány és az üzleti fejlesztések kapcsolata hogyan jelenik meg a bizalmatlanságot kifejező összeesküvés-elméletek logikájában.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes