Negyedik alkalommal rendezte meg szeptember 14-én az oktatásmódszertani aktualitásokat, új eredményeket bemutató rendezvényét a Kreatív Tanulás Program (KTP), megadva a lendületet és inspirációt az új tanévhez az oktatásfejlesztés és felsőoktatás-pedagógia iránt érdeklődő oktatók számára.
Az eseményt Christián László r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese nyitotta meg. Köszöntőjében felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a felsőoktatás globális szinten mozgásban van, módszertani paradigmaváltás zajlik, a hallgatói igények középpontba kerülése figyelhető meg. Az NKE időben reagált ezekre a változásokra, olyan képzési reform megvalósítása kezdődött meg, amely a formai és tartalmi megújulás kivételes lehetőségét foglalhatja magában. Kiemelte, hogy a Kreatív Tanulás Program már harmadik éve működik, melynek mostanra már kiépült az intézményrendszere a Kreatív Tanulás Iroda létrejöttével. A KTP az oktatókat módszertani ajánlásokkal, innovatív megoldásokkal és javaslatokkal támogatja az oktatási módszerek felülvizsgálatában. A rektorhelyettes arra bíztatta az egyetem oktatói közösségét, hogy tekintse sajátjának a KTP-t, amelyhez kiváló alkalmat nyújt a konferencia előadóinak meghallgatása, illetve az azt követő workshopokon való részvétel.
Korpics Márta Katalin, a konferencia szakmai felelőse és a Kreatív Tanulás Iroda vezetője a köszöntőt követően ismertette a konferencia fő témakörét, amely a tanulási eredmények térhódítása volt a felsőoktatás színterén. A téma integrációját mutatta be az első három előadás, ezt követően három belső egyetemi kutatócsoport eredményei prezentálása zajlott. A konferencia felépítettségében a tanulási eredmények tématerület átfogó, rendszerszintű megközelítésétől, a tanterv átalakításban rendező elvvé váláson át, a kurzustervezés folyamatának középpontba kerüléséig vezette végig a hallgatóságot.
Derényi András oktatáskutató, fejlesztő, tanácsadó előadásában történeti áttekintést adott, illetve oktatási, társadalmi, munkaerőpiaci kontextusba helyezte a tanulási eredmények tematikáját. Azt tapasztalhatjuk, hogy a felsőoktatás egyre inkább kimenetközpontúvá válik, a piaci tényezők mind nagyobb befolyással bírnak, így nem az oktatás tartalma, hanem a hallgató által megszerzett tudás, képességek, attitűdök felelősség vállalás stb. nyernek teret. E területek mérésére, strukturálására alkalmas a tanulási eredmények vizsgálata.
A MOME munkatársai, Csernátony Fanni egyetemi adjunktus, képzésvezető és Szőllősi Tímea vezető képzésfejlesztési szakreferens a Tanulási eredményalapú programfejlesztés a MOME-n szakfejlesztés eredményeit mutatták be, amely a tanulási eredményekre alapozva született meg. Az egyéni tanulási utak támogatása, az interdiszciplinaritás erősítése, a kompetenciafejlesztés előtérbe helyezése hívta életre a MOME intézményi szintű tanterv átalakítását. Az egyetem oktatói felfedezték a lehetőséget a tanulási eredmények motiváló hatásában, amelynek révén a hallgatók sokkal inkább cselekvővé, saját fejlődésüknek aktív alakítójává válnak.
Arató Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi előadásában a tanulási eredményeknek egy konkrét tantárgy felépítésében betöltött szerepét mutatta be a tanárképzés területén. Az előadó szemléltette a kurzustervezést meghatározó tényezőket: a hallgatókra koncentráló szemlélet fontosságát, az önszabályozó tanulás eredményességét, a tanári szerepkör facilitátor irányba történő elmozdulását, az érzelmi intelligencia fejlesztését, a kooperatív módszerek alkalmazását. Ezek mind a tanulási eredmények középpontba helyezését támogatják. Továbbá példákon keresztül illusztrálta, hogy a pedagógiai tervezés folyamattervezésben működik eredményesen, melynek gyakorlati megvalósítása négy, egymásból eredő lépésben történik meg: a személyes, interaktív élmények feldolgozásával, az elméleti fogalomalkotással, az alkotó tervezéssel és a megvalósítás elemeivel.
Bajnok Andrea adjunktus és Kriskó Edina egyetemi docens az ÁNTK Társadalmi Kommunikáció Tanszékéről az Adaptív oktatói stratégiák címmel mutatták be kutatócsoportjuk eredményeit. A kutatást fókuszcsoportos vizsgálat alkalmazásával vezették le, melynek középpontjában az oktatói identitás, szerepek, narratívák kérdése állt. Kiindulásként a pandémia következtében előidézett és felgyorsult digitális, online térben zajló oktatás elterjedése szolgált. A beszélgetések az oktatói szerep, a hatékony oktatás, az alkalmazott módszerek, a pandémia miatt megjelent új eszközök és a lezárások feloldását követően megmaradt, újonnan beépült módszertanok témaköreire épültek az oktatók élménykészletének feldolgozását megcélozva, míg eljutottak a 21. századi egyetem feladatrendszerének megfogalmazásáig.
Hegedűs Judit tanszékvezető egyetemi docens és Fekete Márta adjunktus az RTK Rendészeti Magatartástudományi Tanszék oktatói kutatása kiindulópontját a felsőoktatásban végbemenő pedagógiai paradigmaváltás szükségességnek megjelenése szolgáltatta, melyet a rendészeti képzés specifikumai, új kihívásai okoznak, mint a kompetencia alapú fejlesztés, a humán tudományok integrálása és relevanciája a gyakorlati munkában, a rendőri munka szociális munka jellegének erősödése. A változások aktuális állapotának felderítését az oktatói identitás meghatározása, a hallgatókkal kapcsolatos nézetek és az innovációval kapcsolatos attitűdökre vonatkozó kérdések segítették a kérdőíves felmérés ill. interjúk készítésének eszközeit alkalmazva. A változást elősegítő módszerekként a mentorálást, a jó gyakorlatok összegyűjtését, a hospitálást, a kiégés ellenében a mentálhigiénés támogatást nevezték meg.
A harmadik bemutatott kutatás Az NKE oktatóinak digitális kompetencia vizsgálata – Háttérváltozók szerinti összefüggésvizsgálat témakörének eredményeit szemléltette. A kutatásban Barnucz Nóra tanársegéd, az RTK Idegennyelvi és Szaknyelvi lektorátusról, Botos Virág főreferens, az Oktatási és Tanulmányi Irodából, Ceglédi Szabolcs főreferens, az Oktatási és Tanulmányi Irodából és Dominek Dalma Lilla adjunktus, az ÁNTK Társadalmi Kommunikáció Tanszékéről vettek részt. Arra keresték a választ a fókuszcsoportos vizsgálat alkalmazásával, hogy az NKE oktatói milyen szintű digitális kompetenciával rendelkeznek önértékelésük szerint. Hipotézisük szerint az NKE oktatóinak digitális kompetenciája ugyan fejlesztést igényel, de motivációjuk a digitális technológiák tanórai alkalmazása tekintetében pozitív irányt mutat. Továbbá azt feltételezték, hogy a háttérváltozóknak hatásuk van az oktatók digitális kompetenciáira.
A bemutatókat követően a közönség és az előadók véleményének, tapasztalatinak megosztása, összegzése következett. Megfogalmazták, hogy a változások tartós beépülése időigényes, az oktatóknak időre van szüksége a tapasztalatok feldolgozásához, integrálásához, ugyanakkor tartós vezetői támogatás is elengedhetetlen az elért változások megtartásában. Kiemelték a hivatásrendek eltérő karakteréből adódó specifikumok figyelembevételét az újító módszerek alkalmazásának tekintetében. Határozott állásfoglalás történt a digitális fejlesztések mellett az oktatói személyiség hangsúlyosságának megőrzése irányában, mely erőteljesen motiváló, szemléletformáló hatással bír a tanulási folyamatban. Lényeges tanulságként fogalmazták meg, hogy a kudarcok feldolgozása is rendkívül hasznos. A kultúraváltás nehéz folyamat, a reflektív attitűd elsajátításához pedig nagyban hozzásegítenek a nevelés és társadalomtudományokban már felhalmozott ismeretek.
A KTP kiemelt feladatának tartja a jól hasznosítható, gyakorlati módszerek átadását is, melyre a konferencia délutáni szekciójában megszervezett három workshop teremtett lehetőséget. A szervezők általuk betekintést kívántak nyújtani a 21. századi, hatékony tanítást – tanulást támogató jógyakorlatokba. Vezetés- és szervezéselmélet: jó gyakorlatok a Kreatív Tanulás Program keretében címmel Kovács István r. őrgy. adjunktus az RTK Rendészeti Vezetéstudományi Tanszékről az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatóknak tartott szemináriumi foglalkozások KTP-ba illeszkedő metódusát szemléltette. A Kahoot használatát Horváth Attila egyetemi docens, az ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékről mutatta be az érdeklődőknek. A Válságstáb- Krízishelyzetben hozott döntések modellezése című workshop oktatója és a módszer kidolgozója Kelemen Miklós egyetemi docens volt, az ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékéről.
A konferencia délelőtti szekciójáról készült felvételt IDE kattintva nézhetik meg.
Szöveg: Korpics Márta Katalin, Nemes Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes