A Magyar Diplomáciai Akadémia hazánk első olyan intézménye, amely biztosítja a magyar diplomáciai szolgálat egységes, magas szintű elméleti és gyakorlati képzését, valamint az utánpótlás nevelést – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia (MDA) elnöke a képzés évnyitó ünnepségén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában szeptember 12-én.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által alapított MDA célja, hogy hazai és külföldi oktatók bevonásával, nemzetközi szinten versenyképes képzést nyújtson külügyi és külgazdasági területen. A KKM, valamint az NKE együttműködésén alapul az Akadémia Diplomataképző Programja (DKP) és a Diplomáciai Vezetőképző Programja (DVP), amelyek keretében megvalósuló képzések biztosítani kívánják a közigazgatás külügyi feladatait ellátó szakembereinek utánpótlását és azok továbbképzését. A DKP és a DVP első két képzési ciklusa sikerrel zárult. 2023 szeptemberében a negyedik évfolyamok hallgatói kezdik meg tanulmányaikat a Ludovika Campuson.
Pacsay-Tomassich Orsolya felidézte, hogy a KKM és az NKE azzal a céllal álmodta meg e képzési programot, hogy olyan egységes képzési struktúrát hozzon létre, amely egyszerre szolgálja a tradíciókat és a modern törekvéseket, illetve hogy alkalmas legyen olyan szakemberek képzésére, akik a legmagasabb színvonalon tudják Magyarország nemzeti érdekeit képviselni és érvényesíteni a világ bármely részén. Az MDA elnöke szerint a diplomácia világa azé, aki megfelelő tudással rendelkezik és úgy érzi, a hazáját kell szolgálnia. „A diplomaták a jövő alakítói” – mutatott rá, ugyanis a diplomácia jelenleg is „a legfontosabb és a legbefolyásosabb eszköz a nemzetközi kapcsolatokban”.
Deli Gergely rektor arról beszélt, hogy az NKE képzési portfóliójának meghatározó eleme a diplomáciai képzés, amely jelzi az intézmény elkötelezettségét a külügyi szolgálatára történő felkészítésben is. „A jelenkor új veszélyei és kihívásai közt egyre nagyobb szükség van a diplomáciai testület tudatos felkészítésére, ismeretekre támaszkodó gyors reagáló képességére” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „a 21. század nemzetközi kihívásai közt a diplomaták az igazság és az empátia hírnökei a világban, akik bölcsességüket és türelmüket használják az összeköttetések és a béke építésére”. Deli Gergely a hallgatókhoz szólva reményét fejezte ki, hogy felismerik majd, hogy a köz szolgálata rangot jelent, a diplomáciai pálya pedig nemcsak szakma, hanem hivatás is.
A képzés gyakorlati részéről Vizi Balázs, a Diplomataképző Program képzési igazgatója és Zachar Péter Krisztián, a Diplomáciai Vezetőképző Program képzési igazgatója tájékoztatták az MDA negyedik évfolyamát. Vizi Balázs elmondta, hogy arra törekszenek, hogy a lehető legszélesebb spektrumú ismereteket sajátítsák el a résztvevők. A képzésben hangsúlyos szerepet kap a nemzetpolitika és a haza szolgálatára történő felkészítés, a külpolitikai ismeretek és a különféle diplomáciai szakágazatok oktatása, amelybe beletartozik a konzuli ismeretek, a soft és a multilaterális diplomácia, a diplomáciai jog és a protokoll mellett a parlamenti diplomácia, valamint az európai uniós ismeretek is. Vizi Balázs azonban kiemelte, hogy ezek a kurzusok önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy valóban elsajátítsák a hallgatók azokat a készségeket, amelyekre a diplomáciai életben szükségük lesz, ezért a képzés mindig kiegészül plusz programokkal, mint például a Külügyi Klub, amely alkalmat teremt arra, hogy a hallgatók magas beosztású állami tisztviselőkkel, szakértőkkel találkozzanak, és nyíltan tudjanak beszélgetni az aktuálisan felmerülő külpolitikai kérdésekről.
Zachar Péter Krisztián a Diplomáciai Vezetőképző Programmal kapcsolatban hangsúlyozta: annak érdekében, hogy még hatékonyabb, intenzívebb, és meg inkább a jelenkor kihívásaira képes készségfejlesztő képzést kapjanak a DVP tagjai, az idei évtől megújított képzési struktúra szerint tanulnak. A nemzetpolitika fontos szerepe továbbra is megmarad, tette hozzá, amelyhez a képzés során hozzáadódik a mai külpolitikai környezet mélyebb megismerése, a „geopolitikai kontextusok felmérésének lehetősége, a biztonságpolitikai kihívásokra való válaszreakcióknak a szimulálása” – hívta fel a figyelmet. Zachar Péter Krisztián elmondta, Magyarország mozgásterének jobb megértése felhívás arra, „hogy a multilaterális diplomáciában milyen módon tud hazánk még hatékonyabb szerepet vállalni, melyek azok a soft power elemek, amelyek a jövőben segíthetik a képzést elvégzők munkáját és egyben Magyarország érdekeinek, értékeinek megjelenítését a nemzetközi környezetben. Továbbá a DVP-n belül rendkívül fontos a vállalti kapcsolatok mellett a gazdaságdiplomáciából fakadó feladatok bemutatása, megértése” – hangsúlyozta.
A korábbi évekhez hasonlóan nagyon népszerűnek bizonyult mind a Diplomataképző Program, mind pedig a Diplomáciai Vezetőképző Program. A Diplomataképző Program képzési programjába összetett, többkörös kiválasztási folyamat eredményeképpen 23 fő nyert felvételt. A felvételt nyert hallgatók kétféléves képzési és szakmai gyakorlati ösztöndíjprogramban vesznek részt. A képzést sikeresen teljesítők lehetőséget kapnak a KKM állományába történő felvételre és diplomáciai karrierjük megkezdésére. A magyar és angol nyelven zajló képzési program hallgatói mindkét félév során ösztöndíjban részesülnek. 2023 szeptemberétől szakmailag megújított képzési programot kell teljesíteniük a résztvevőknek.
A Diplomáciai Vezetőképző Program 2021 februárjától diplomáciai vezetőképzés szakirányú továbbképzési szakká alakult. A képzés célja, hogy a közszolgálati és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakemberek számára olyan diplomáciai karrierképzést kínáljon, amely hazánkban és a régióban is egyedülálló, komplex megközelítésre és módszertanra épülő fejlődési lehetőséget jelent. A DVP képzési programjában idén 14 fő kezdheti meg tanulmányait.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes