A háromnapos Visegrádi Nyári Akadémia záróeseménye a biztonságpolitikáról, a honvédelemről és a külpolitikai stratégiáról szólt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) augusztus 27-én. A résztvevők emellett megismerkedhettek a magyar-lengyel kapcsolatokról szóló közvéleménykutatások eredményeivel is, illetve az Ukrajnában folyó eseményekről és a jövőbeni kilátásokról hallgathattak meg szakértői véleményeket.
A honvédelemben nem működnek a korábbi módszerek, ezért stratégiai előrelátásra van szükség egyebek mellett a beszerzések területén – jelentette ki Porkoláb Imre dandártábornok. A védelmi innovációért felelős miniszteri biztos a Visegrádi Nyári Akadémia zárónapjának első panelbeszélgetésén – amelynek moderátora Jobbágy Zoltán ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nemzetközi dékánhelyettese, a Hadászati Tanszék vezetője volt – a biztonságpolitikával, a honvédelemmel és a külpolitikával kapcsolatban fontosnak nevezte a V4-ekkel és a NATO-val való stratégiai együttműködéseket. Hozzátette: a jelenlegi helyzet gyorsabb feladatellátást igényel, ezért egyre inkább felkarolják a kis- és középvállalkozásokat, illetve kettős hasznosítású technológiákat és eszközöket vásárolnak, amelyeket például a mezőgazdaságban és a hadseregben is hasznosíthatnak. Az Európai Védelmi Alap nagyon fontos eszköz, amely hét évre biztosít lehetőséget arra, hogy a nemzetek összefogjanak és közös eszközöket fejlesszenek mintegy hétmilliárd euróból a kontinens védelme érdekében – fejtette ki Porkoláb Imre. Elmondta, hogy Magyarországon ezt a Védelmi Innovációs Kutatóintézet koordinálja. Csalódottságát fejezte ki ugyanakkor, mert az Unió nem teszi lehetővé, hogy a hazai modellváltó egyetemek is pályázzanak ebben a konstrukcióban.
Kitért arra, hogy a magyar kormány már 2016-ban elkezdte a fegyverkezést, pedig akkor még viszonylagos nyugalom volt. Az elavult orosz haditechnikát folyamatosan a legmodernebb francia és német gépekre cserélik, amelyek fenntartására is nagy hangsúlyt helyeznek – részletezte. Hozzátette: azok a beszerzések, amelyek most érkeznek, az új stratégiának köszönhetők, habár ellentétben más országokkal nekünk sokkal nagyobb hátrányból kellett indulnunk. Beszélt a védelmi ipar fejlesztéséről is, amelynek gazdaságélénkítő és nemzetbiztosági hatása is van, ezért kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy a Rheinmetall Magyarországon nyitott gyárat. Kitért a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák befolyására, a kibervédelemre és az információs hadviselésre is. A védelmi innovációval kapcsolatban hangsúlyozta: a kutatásfejlesztést már évekkel ezelőtt túlteljesítette Magyarország, ahol mindenkinek részt kell vennie a nemzet védelmében, ezért összefogásra van szükség.
Lengyelország törekszik a szubszidiaritás elvének támogatására, mert az Európai Unió monocentrikus fejlesztése nem célravezető – fejtette ki Andrzej Zybertowicz szociológus, elemző – aki nyolc éve a lengyel elnök tanácsadója. Ezért támogatják a három tenger kezdeményezést, amely lengyel javaslatra jött létre 2016-ban és elsősorban az Adriai-, a Balti-, illetve a Fekete-tenger között fekvő 12 uniós ország gazdasági együttműködését célozza meg – hangsúlyozta. Az elemző szerint a németek az Unióban nem képesek garantálni a stabilitást és a biztonságot, az Egyesült Államoknak pedig át kellene gondolnia a biztonságpolitikáját. Emlékeztetett: a bonyolult ukrajnai helyzet miatt Lengyelország a kommunista időszak óta a legtöbbet költi hadi kiadásokra, a beszerzéseket pedig Magyarországhoz hasonlóan már jóval a háború kirobbanása előtt elindították.
Andrzej Zybertowicz – aki a mesterséges intelligencia kihívásaival is foglalkozik – kiemelte: elképzelhető, hogy a most használt eszközök teljesen hatástalanok lesznek a mesterséges intelligenciával szemben.
Jaroslav Kuchyna, a csehországi Cevro Intézet elemzője arról beszélt, hogy Csehország sokáig úgy érezte, a NATO-ba való belépéssel a biztonság az „idők végezetéig” szavatolt, de az ukrajnai háború mindent megváltoztatott. Hangsúlyozta: a cseh kormány párbeszédet kezdeményezett a polgáraival a biztonságról, hogy megértesse: nekik is hozzá kell járulniuk saját maguk védelméhez. Felidézte ugyanakkor, hogy a háború mellett fenyegetést jelentenek a járványok és a migráció is.
A kerekasztal-beszélgetés után Arkadiusz Adamczyk, a varsói Wacław Felczak Lengyel Magyar Együttműködési Intézet tanácsának tagja, Faragó Csaba, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója, illetve Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója közvéleménykutatások alapján beszélt a magyar-lengyel politikai, kulturális és egyéb kapcsolatokról. A szakértők hangsúlyozták, hogy alapvetően a magyar és a lengyel álláspont között nincs különbség: mindkét állam elítéli az orosz agressziót, illetve mindkét ország érdeke, hogy Ukrajna szuverén és szabad legyen.
A Pawel Cebula ferences szerzetes által celebrált szentmisét követően Ukrajna és a régió jövőjéről tartottak panelbeszélgetést Csizmazia Gábor vezetésével. Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa bevezetőjében a lengyel Oscar Haleczki és a cseh Milan Kundera íróra utalva Kelet-Közép-Európa sajátosságaira mutatott rá. Amikor a fejlődés súlypontja áttevődött az atlanti térségre, a Kelet-Közép-Európai térség háttérbe szorult – jelentette ki Íjgyártó István korábbi kijevi nagykövet, emlékeztetve: most újra felmerülhet az itteni népekben, hogy a nagyhatalmi törekvések miatt ismét alávetett helyzetbe kerülhetnek a korábbi századokhoz hasonlóan.
Felidézte, hogy Ukrajna a szomszédaival nem ápolt erős kapcsolatot, inkább a franciákkal, az angolokkal és a németekkel való barátságot preferálta az 1990-es évektől kezdve, emellett az amerikaiakkal igyekezett jó kapcsolatot kialakítani. Mindezek ellenére a háború kitörésekor a környező népek tettekben is kifejezték szolidaritásukat, és a V4-es országok nagykövetei is támogatták az Ukrajnának való segítségnyújtást.
Íjgyártó István szerint az ukrajnai konfliktus jelenleg „befagyott”, és nem látszik, hogyan alakul Ukrajna helyzete a békekötés után. Rámutatott: fegyvert mindig könnyebb adni, mint állandó anyagi támogatást, amellyel a következő évtizedekben újjá lehet építeni az országot azért, hogy perspektívát lássanak az emberek és ne vándoroljanak külföldre.
A térség országai épp egy emelkedő szakaszban voltak, amikor kitört a háború – emelte ki Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője, aki szerint a konfliktus egyik oka az, hogy Ukrajnában a nép egyik fele rá akarja kényszeríteni az akaratát a másikra. A térség töredezettségének oka szerinte abban keresendő, hogy olyan határok vannak, amelyek háborúk eredményeként jöttek létre, ezért a nemzetiségi kérdéshez való hozzáállás lehet a legnagyobb gátja a felemelkedésnek, és ezeket ki is használja Oroszország. Demkó Attila emlékeztetett: hazánk GDP arányosan Európa középmezőnyében található, mégis nagymértékben támogatta Ukrajnát a háború kitörésekor. Hozzátette: korábban fegyvert is szállítottunk, de a 2017-es oktatási és nyelvtörvény után hazánk úgy érezte, Ukrajna nagyhatalomként lép fel Magyarországgal szemben, ezért ez abbamaradt.
Minden körülmény ellenére azt kell megkeresni, ami összeköt bennünket, és nem azt, ami elválaszt – hangsúlyozta Marek Natusiewicz a varsói Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet Bizottságának tagja, aki mindezt történelmi párhuzamokkal támasztotta alá. Fontosnak nevezte, hogy ez a háború az utolsó legyen nemzetközi és államközi szintéren is. Rámutatott: abban a városban, ahol lakik, 600 ezer lengyel mellett 300 ezer ukrán él, akik nagy hangsúlyt helyeznek saját integrációjukra.
Marek Natusiewicz úgy látja, hogy Lengyelország közvetítőszerepet tölt majd be Amerika, Kína és Ukrajna között. Véleménye szerint a magyaroknak és a lengyeleknek zárt ajtók mögött kellene erről tárgyalniuk, mert mindkét nép nagyon magas szintű politikai tapasztalatokkal rendelkezik.
A zárónapon szerepet kapott a kultúra is, a jelenlévők Pörös Géza Hamvak és gyémántok című könyvét ismerhették meg. Az Andrzej Wajda filmjeiről szóló kötet szerzőjével Kelecsényi László filmkritikus beszélgetett. Az esemény zárásaként lovasbemutatót tekinthettek meg az érdeklődők a Ludovika Huszár Lovardában.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes