Fogyasztóvédelem a harmadik évezredben: komplex kihívások és innovatív jogi megoldások címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Civilisztikai és Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszéke, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezett konferenciát június 2-án egyetemünk Széchenyi Dísztermében.
A rendezvényt Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja nyitotta meg. Beszédében elmondta: e szakmai fórum kiváló példa arra, amikor a tudományos világ reagál a mindennapokban felmerülő problémákra. Megköszönte a társszervező intézmények támogatását, mint mondta, e közös szervezés is jele az eltérő profilú tanszékek közti sikeres együttműködésnek. A konferencia témája mindenkit érint – fogalmazott. Hiszen bármelyikünkkel megtörténhet, hogy például egy online megrendelt termék helyett másikat szállítanak ki, vagy egy étteremben nem kapunk tájékoztatást a szervíz- vagy a felszolgálási díjról. A kormány fogyasztóvédelmi politikája ennek nyomán négy elemre fókuszál, az e pillérek kapcsán felmerülő szakmai dilemmák megvitatására is remek alkalmat kínál e konferencia, jelezte Varga Réka. Hozzátette: az EU is reagál korunk fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kihívásaira, ennek mérföldkövei például a digitális piacokról és digitális szolgáltatásokról szóló rendeletek.
Nagyon fontos továbbá az ismeretterjesztés, az oktatás, a fogyasztói tudatosság szerepének erősítése, miközben optimalizálni szükséges a fogyasztóvédelem szintjét a versenyhátrányok elkerülése érdekében. E mai alkalom hozzájárulhat ahhoz, hogy tudatosabbak legyünk e téren, valamint gyümölcsöző együttműködés és vita alakulhasson ki – zárta beszédét Varga Réka.
Salgó László Péter, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az NKE címzetes egyetemi docense Új utakon a hazai fogyasztóvédelem – a cselekvő fogyasztóvédelem jogalkotói és szakmai irányító szemmel címmel tartott előadást. A fogyasztóvédelmi jog átszövi életünket, még ha ennek nem is feltétlenül vagyunk tudatában – fogalmazott az államtitkár annak kapcsán, hogy középiskolásokkal beszélgetve jellemzően az derül ki, sokan nincsenek tisztában azzal, milyen kapcsolódó jogaik vannak. Az új kihívásokra az Igazságügyi Minisztérium, amelyhez bő egy éve került a fogyasztóvédelem területe, igyekszik reagálni. A szakember felsorolta a terület fontosabb szereplőit – a minisztérium és a kormány mellett ide tartoznak a békéltető testületek, a társszervek és civil szervezetek –, és elmondta: szoros együttműködésben állnak a Gazdasági Versenyhivatallal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Magyar Nemzeti Bankkal is. A sikeres együttműködés érdekében hozták létre a Fogyasztóvédelmi Kerekasztalt és a Fogyasztóvédelmi Tanácsot, e fórumok rendszeres ülésein tekintik át a törvényjavaslatokat és beszélik át a kapcsolódó tapasztalatokat.
2022 őszén fogalmazták meg a kormány fogyasztóvédelmi politikáját. Ennek hátterében a technológia fejlődése és a digitalizáció álltak, amelyek rendkívüli kihívások elé állították, állítják a fogyasztóvédelmet. Olyan garanciákat kell tehát kialakítani, amelyek biztosítják a magyar fogyasztók védelmét. Ennek kapcsán feladatot jelent az egységes jogalkalmazás; nagyon fontos a közös álláspontok kialakítása az állami hatóságok és a kormányhivatalok között – utalt a párbeszéd fontosságára Salgó László Péter. Hozzátette: új alapokra helyezték a fogyasztóvédelmi civil szervezetek és a kormány kapcsolatát is. A gyermektáborok ellenőrzését például előbbiek felvetésére karoltuk fel – mondott példát. Az EU kapcsán elhangzott: a 2024-es magyar uniós elnökség révén e téren is megsokszorozódtak a feladatok, emellett szóba került egy közelmúltbeli nemzetközi tanácskozás is, amelyen Szerbiával kapcsolatban elhangzott: jóllehet déli szomszédunk nem uniós tag, a fogyasztóvédelmi joganyag mintegy 80 százalékát ők is átvették. Végül három fő irányvonalat említett az államtitkár a téma kapcsán: a családok védelmét – az inflációval szembeni eljárások formájában –, az energiahatékonyság növelését, valamint a veszélyes termékek kiszűrését.
Lévayné Fazekas Judit, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára A feltörekvő technológiákhoz igazodó felelősségi keretek harmonizálása című előadásában áttekintette azokat a kihívásokat, amelyek egyaránt kapcsolódnak a feltörekvő technológia elterjedéséhez és a fogyasztóvédelemhez kötődő kezdeményezésekhez. A jogi keretek átalakulásáról is szólt mind a felelősségi rendszert, mind a mesterséges intelligenciát illetően. Az EU-ban szimbiózisban fejlődnek a magán- és a közjogi javaslatok – hangsúlyozta. Részletesen szólt a 2020-2025 között érvényben lévő uniós stratégia öt kiemelt területéről. Ezek a zöld átállás, a digitális transzformáció, a jogorvoslat és a fogyasztói jogok kérdéskörei, az egyes fogyasztói rétegek (gyerekek, idősek, fogyatékkal élők) speciális védelme, valamint a nemzetközi együttműködés fontossága a globális fogyasztóvédelem szintjének emelése érdekében.
Csehi Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, az Európai Unió Bíróságának bírája az uniós fogyasztóvédelem irányairól szólt. Előadásában először áttekintést – „szubjektív pillanatfelvételt” – adott a jelenlegi peres ügyekről, majd néhány konkrét esetet ismertetett. A több említett jogeset egyikének fókuszában egy 2006-os, a gépekről szóló uniós irányelv állt: egy amerikai berendezést betiltott Svédország, mert nem találta azt elég biztonságosnak. Az Egyesült Államok számára azonban nem volt érthető, hogy az adott objektum miért működhet gond nélkül más uniós tagállamokban – az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Dániában –, ezért megtámadta e lépést. Az eset eredménye az a megállapítás volt, hogy az egységes jog nem jelenti azt, hogy minden tagállamban ugyanazokat a technológiai megoldásokat lehet alkalmazni. Egy másik per érintettje a Mercedes Benz csoport volt, amelynek egyik gyártott típusával kapcsolatban merült fel, hogy kár érhette a vevőt, mert gond lehetett a kipufogógázt visszavezető szeleppel. Itt a kiadható típusengedélyekre vonatkozó irányelv került az ügy homlokterébe. Összességében eddig 127 ítélet és 80 végzés született a témában. Célszerű, ha a megkereső nemzeti bíróság ismeri az Európai Bíróság gyakorlatát, és ennek ismeretében fordul az uniós szervhez – zárta gondolatait a szakember.
Barta Judit, az NKE és a Miskolci Egyetem egyetemi tanára Kiskorú fogyasztók védelme a digitális szolgáltatások területén című előadásában paradigmaváltásra hívta fel a figyelmet. A gyerekekre sokáig nem jogi és gazdasági szereplőkként gondoltunk, ám ebben óriásit változott a világ. Ezért fontossá vált, hogy immár a fogyasztói jogaikra is odafigyeljünk. Kérdés persze, miképpen lehetnek ők fogyasztók, amikor a polgári jogban velük kapcsolatban korlátozott cselekvőképesség szerepel, s szerződési feltételeket sem képesek értelmezni. Az online térben azonban mindez már nem lehet kiindulópont, hiszen ellenőrizhetetlen, milyen „ügyleteket” köt e felületeken a kiskorú. A gyerekek fogyasztóvédelme érdekében uniós szintű fellépés szükséges, hangsúlyozta Barta Judit, miközben egységes definíció sincs érvényben, az uniós jogban 0-18 éves kor között hol gyerekként, hol kiskorúként hivatkoznak e korcsoport tagjaira. Az uniós szabályozás áttekintése után elhangzott: jóllehet számtalan stratégia és joganyag született már, de ezek nem álltak össze jogalkotási folyamattá, megmaradtak a soft law eszközeként. Eközben a gyerekek folyamatosan ki vannak téve rejtett hirdetéseknek, érzelmi alapú reklámoknak és fizetésre ösztökélésnek, annak érdekében, hogy egy-egy játékban nyerhessenek.
A 2012-es Alfa generáció tagjai pedig már gyakorlatilag okostelefonnal a kezükben születtek, ráadásul több mint kétmilliárdnyian vannak. A hirdetők aligha fogják majd vissza magukat, amikor az e nemzedékhez kapcsolódó üzleti lehetőségek kiaknázásáról van szó. Megoldást a vállalatok önszabályozása, a hatóságok kompetenciájának növelése és a fogyasztói jogok tudatosítása, a szülők edukációja jelenthet.
Hajnal Zsolt, a Debreceni Egyetem habilitált egyetemi docense Az internetes sötét praktikák megítélése a hatályos jogalkotás tükrében című előadásában elmondta: a digitalizáció zászlaja alatt immár nemcsak a magán-, de a közjogi elemeket is felül kell vizsgálni. Érik az idő egy önálló fogyasztóvédelmi kódexre – jegyezte meg. Mit értünk internetes sötét mintázatok alatt? Mi a fogyasztóvédelmi jogi szabályozás alapja? E kérdésekre kereste a választ az előadás. Hajnal Zsolt áttekintést adott a fogyasztói megtévesztések alakulásáról, bemutatva számos fals honlapot és elterjedt megtévesztési gyakorlatot. Az Európai Bizottság idén januári beszámolója szerint 400 vizsgált online boltból 150 alkalmazott manipulatív online gyakorlatot – hangzott el. Az internet sötét mintáinak, praktikáinak egyébként olyan, weboldalakba és alkalmazásokba épített trükköket értünk, amelyek hatására eredeti szándékunk ellenére hozunk üzleti döntéseket, azaz vásárolunk, feliratkozunk, megadjuk személyes adatainkat. A fogyasztói csoport összetételével kapcsolatban az előadó rámutatott: a korábban, a 90-es években kialakított fogyasztói attribútumok felett eljárt már az idő. Akkor még nevesítettek néhány, fizikai vagy mentális értelemben sérülékenyebb csoportot, a digitalizáció nyomán azonban e dogma differenciálódott, s ma már bármelyikünk lehet sebezhető fogyasztási szempontból. A közgazdaságtanból ismert racionális fogyasztó képe is a múlté, az irracionalitás rendszerszintű immár. Segíthet, ha tudjuk, melyek a leggyakoribb „sötét” trükkök – becsapós, kettős tagadással operáló kérdések, közösségi megerősítéssel való manipulálás („mások is ezt vették meg”), stb. –, és ezekre tudatosan figyelünk.
Csitei Béla, az NKE Civilisztikai Tanszékének egyetemi tanársegédje A fogyasztói adásvételek hibás teljesítésével kapcsolatos jogalkotás neuralgikus pontjai címmel tartott előadást. A prezentáció az érintett jogszabályok – egy 2021-es, a tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállásról és egy 2022-es, a fogyasztó és a vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására vonatkozó kormányrendelet – ismertetésével kezdődött. Az előadó három kérdésre kereste a választ. Az egyik, hogy van-e arra példa a Polgári Törvénykönyv és a két említett rendelet összevetésekor, amikor a rendelkezések egymással összetűzésbe kerülnek? E tekintetben az előadó levezette, hogy valójában nincs ilyen. Olyan azonban – derült ki a második kérdés vizsgálatakor – előfordul, hogy a Ptk.-ban szabályozott dolgot egyik vagy másik rendelet is megismétli. Ami pedig a harmadik kérdést illeti, tartalmi kifogás is merülhet fel: a hibás teljesítés vélelmével kapcsolatban a Ptk. 6, míg a rendelet 12 hónapot említ. Célszerű lenne a Ptk.-ban meghosszabbítani az időtartamot, a rendeletben pedig eltörölni – tette hozzá Csitei Béla.
A konferencia második részénének elején Patyi András, az NKE prorektora, a Kúria elnökhelyettese köszöntötte a jelenlévőket, majd a 2022-2023-as fogyasztóvédelmi jogalkotásról Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára beszélt. Elmondta, hogy tavaly nyáron a főispánokkal és az ispánokkal, illetve a Békéltető Testülettel is egyeztettek, elvégezték a jogharmonizációt, valamint meghatározták a jövőbeni célokat. Kifejtette: idén június 25-én lép életbe az uniós jogból átültetett szabályozás, amelynek célja, hogy a fogyasztók hatékonyan és eredményes eljárásban tudják jogaikat érvényesíteni. Fontos, hogy ezután a kijelölt nonprofit szervezetek és közjogi szervezetek eljárhatnak a fogyasztók érdekében a fogyasztókat ért jogsérelem miatt, a fogyasztóvédelmi portálon pedig minden határozatot megtalálhatnak az érdeklődők – tette hozzá.
Cél volt az is, hogy minél több terméket és szolgáltatást akadálymentessé tegyenek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, leszögezve: 2025-ig kell befejezniük ezt a folyamatot. Kitért arra is, hogy május 3-án fogadta el az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény módosítását annak érdekében, hogy hatékonyabb és elérhetőbb legyen a Békéltető Testület működése. Így már nemcsak személyesen, hanem online formában is részt vehetnek a fogyasztók a meghallgatásokon – emelte ki.
Hogy milyen kihívások elé állítja a digitális gazdaság és a fenntarthatóság a Gazdasági Versenyhivatalt a fogyasztóvédelmi gyakorlatban, arról Tóth András, a Versenytanács elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Infokommunikációs jogi tanszékvezető-helyettese beszélt. Ezután Lapsánszky András, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese, a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense egyebek mellett a hírközlés és a médiaigazgatás speciális fogyasztóvédelmi eseteit részletezte. Balogh Virág, az ELTE egyetemi tanársegédje, a Magyar Telekom a szabályozási osztályvezetője Fogyasztóvédelem, mint a piac szabályozásának eszköze a hírközlési és digitális piacokon címmel tartott előadást.
A pénzügyi fogyasztóvédelem aktuális kérdéseiről is beszélt Vértesy László, az NKE egyetemi docense. A fokozott jogérvényesítést szeretné előtérbe helyezni a legtöbb fogyasztóvédelmi hatóság 2023-ban, ezért figyelnek a jogellenes megkülönböztetésre – fogalmazott. Rámutatott: problémát jelent, hogy meddig tart a pénzügyi szektor, és hol kezdődik a FinTech (pénzügyi technológia) tevékenység, ami nem engedélyköteles. Szerinte a pénzügyi fogyasztóvédelemben inkább strukturális elemekre lenne szükség, mert a hagyományos bírságoknak nincs visszatartó ereje. A bankok és a biztosítók ugyanis a bírságok összegét eleve beépítik az árképzési politikájukba – részletezte. Kitért az adatgyűjtésre, valamint a kibertámadásokra is, amelyek a lakosságra, a vállalkozásokra és a pénzintézetekre egyaránt veszélyt jelentenek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mesterséges intelligencia hogyan befolyásolhatja a pénzügyi szektort.
A fogyasztóvédelmi tárgyú közigazgatási perekről tartott előadást Pollák Kitti, az NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszékének egyetemi adjunktusa. Hangsúlyozta: a vizsgált ügyekben a fogyasztók csak közvetve voltak érintve, mert a per tárgya mindig a fogyasztóvédelmet ellátó hatóság határozatának a jogszerűsége volt. Példaként említette egy légitársaság járatának kését, egy áruházlánc helyszíni ellenőrzését, valamint egy olyan esetet, amikor egy termékbemutatókat szervező cég megtévesztette a fogyasztókat.
A fogyasztóvédelem és a fogyasztóvédelmi jog a köz és a magánjogon is átível – hangsúlyozta zárszavában Papp Tekla, az NKE ÁNTK Civilisztikai Tanészékének vezetője. Patyi András szerint ugyanakkor újfajta és egyre bonyolultabb jogi megoldásokat tesz szükségessé mind az Európai Unió, mind a tagállami jogalkotás szintjén az a sok kihívás, amely a fogyasztók védelmének és jogainak megvédésével függ össze.
Szöveg: Kovács Lilla, Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes