Példaként állhat a hallgatók előtt Békássy Ferenc élete, aki igyekezett szakmájában a legjobb lenni, életét pedig feláldozta a hazájáért – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) május 30-án. Az NKE Nemzetközi Főigazgatói Irodája által szervezett, Magyarul a világról című sorozat rendezvényén Weiner Sennyei Tibor költő mutatta be a mindössze huszonkét évesen elhunyt irodalmár életművét.
„Nem azért példakép nekünk, mert hősi halált halt, hanem azért, mert igyekezett a legjobb lenni a szakmájában, közben embernek megmaradni, és soha nem felejtette el azt, hogy magyar” – jelentette ki Békássy Ferencről az NKE rektora. „Azért beszélünk Békássy Ferencről, mert szerettem volna azt, ha az egyetemünkre járó hallgatók tudnának fogódzókat, példaképeket találni a múltból, hogyan érdemes élni” – fejtette ki köszöntőjében Deli Gergely. Kiemelte: Békássy Ferenc édesanyja számára fontos volt, hogy fia minél szélesebb látókörre tegyen szert és jól megtanuljon angolul, ezért már a középiskolai tanulmányait is Angliában végezte. Ezután a Cambridge Egyetemen Ludwig Wittgenstein német filozófushoz és John Maynard Keynes angol közgazdászhoz hasonlóan bekerült az úgynevezett Apostolok Társaságába, amely egy zártkörű irodalmi klub volt – részletezte, hozzátéve: Békássy számtalan verset írt, amelyekről például Babits Mihály is elismerően nyilatkozott. A rektor beszélt arról is, hogy a fiatal nemes pályafutása azért nem teljesedhetett ki, mert hazaszeretete mindennél erősebb volt, ezért hazajött, hogy Magyarországért harcolhasson az I. világháborúban, ahol hősi halált halt.
A Magyarul a világról című rendezvénysorozatot azért hozták létre, hogy magyarul, magyar nézőpontból beszélgessenek nemzetközi témákról – mondta Mernyei Ákos nemzetközi főigazgató.
„Nemesnek lenni nem azt jelenti, hogy jobb vagy valakinél, hanem azt, hogy felelős” – emlékezett édesanyja intelmére Weiner Sennyei Tibor, aki még 2005-ben, szegedi egyetemi évei alatt kezdte el kutatni Békássy Ferenc életművét, de írt már könyvet Hamvas Béláról és Weöres Sándorról is. A költő elmondta: Békássy Ferenc nemesi családba született 1893-ban a Vas vármegyében található Kis-Sennyén, a mai Zsennyén. Édesanyja Békássy István főispán, édesanyja Bezerédy Emma volt – részletezte, kifejtve: a több nyelven is olvasó, angolul fordító asszony gyermekeit angliai iskolákba íratta. Kitért arra is, hogy Békássy Ferenc a legjobb tanulók közé tartozott az egyetemen, beszélt angolul, németül, franciául és latinul, sőt még Nietzschéről is tartott előadást.
Bölcsészként nem volt kimondott katona alkat, és ha az Egyesült Királyságban marad, túlélhette volna a háborút, ő azonban a hazájáért akart harcolni – emlékeztetett Weiner Sennyei Tibor, aki beszélt Békássy Ferenc szerelmeiről, és arról a csatáról is, amelyben az ifjú életét vesztette. Elmondta, hogy az ígéretes költőtehetséget egy magyarországi kiképzés után Galíciába vezényelték, majd 1915. június 25-én Bukovinában halt hősi halált.
Mindenkinek felelősséget kell éreznie azért a népért, amelynek a nyelvén alkot, ilyen volt Békássy Ferenc is – szögezte le Weiner Sennyei Tibor.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes