NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Egyetem a közjó és a tudomány metszéspontjában

A nemzetközi kapcsolatok mostani időszakát nemcsak a nagyhatalmak, hanem bizonyos közéleti narratívák versenye is jól jellemzi. Ezek az éles viták válságközeli állapotba taszították a tudomány és a közélet kapcsolatát világszerte. E válságjelenségről folyt tudományos eszmecsere az egyetemen.

Az eseményen megjelenteket Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Amerika Kutatóintézetének (AKI) intézetvezetője köszöntötte. Kiemelte: annak ellenére, hogy bizonyos kérdésekre tudósként lehetetlen egyszerű válaszokat adni, mégis fontos időt szánni a párbeszédre a tudomány és a közélet között. Szintén a párbeszédek jelentőségét emelte ki Deborah Avant, a University of Denver professzora is. A professzor szerint lényeges, hogy legyenek hidak a tudomány és a közélet között. Hangsúlyozta: az egysíkú gondolkodás megnehezítheti a problémák megoldását, míg a párbeszéd serkenti a kreativitást. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a tudomány szabadsága.

Az előadást követkő kerekasztal-beszélgetésen a denveri professzoron kívül részt vett Deli Gergely, az NKE rektora, Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója, Stumpf István, az NKE EJKK AKI emeritus professzora, valamint Török Bernát, az NKE EJKK igazgatója. Első kérdésében Török Bernát arra volt kíváncsi, tekintély-e még a társadalomban a tudós, a tudomány? Deborah Avant szerint a tudomány nem tehet úgy, mintha mindenre tudná a választ, sőt néha fontosabb lenne visszakérdeznie. Deli Gergely arról szólt, a tekintélyt a tudomány eredményessége alapozza meg. Ez a természettudományok területén mérhető és objektív. A társadalomtudományok területén azonban inkább az uralkodó narratívákhoz való alkalmazkodást várják el, ami veszélyes tendencia. Oberfrank Ferenc megemlítette, az akadémia folyamatosan figyeli a hivatásrendek és szakmák társadalmi hitelességét. A bizalmi lista élén ma a tudósok, intézményi szinten pedig az egyetemek és a kutatóintézetek állnak.

Török Bernát az intézmények szerepére is rákérdezett a közélet és a tudomány kapcsolatában. Deli Gergely kiemelte, fontos lenne az egyetemek lángőrző szerepe, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az alternatív valóságoknak is képes kiépülni a saját intézményrendszerük. „Egyetemünket a közjó és a tudomány metszéspontjába tenném” – fogalmazott a rektor.

Arra a kérdésre, hogy be kell-e vonódnia a tudomány képviselőinek a kormányzati döntéselőkészítésbe, Oberfrank Ferenc elmondta, az akadémia a pandémia alatt már formalizálta a tudományos tanácsadást. Stumpf István ennek kapcsán egy amerikai példát említett. A Biden-adminisztráció annak érdekében, hogy bővíthesse a Legfelsőbb Bíróság tagjainak számát, egy 34 tagú jogtudós csoporttól kért tudományos véleményt. A végeredmény tudományos szempontból nagyon fontos látlelete az amerikai alkotmányos gondolkodásnak, ugyanakkor a törvényt az elnöknek ennek ellenére sem sikerült átvinnie a Kongresszuson. Deli Gergely arra figyelmeztette a tudományos élet szereplőit, hogy az egyetem falain túl nem ők írják a játékszabályokat. Ennek kapcsán Deborah Avant azt hangsúlyozta, a politika elsősorban a nyereségre, míg a tudomány az érvekre törekszik – utóbbiakhoz pedig a végsőkig kell ragaszkodnia. „A tudós legfontosabb fegyvere a megalapozott érvelés, ez különbözteti meg a politikától” – jelentette ki.

Az eseményről részletesen az egyetem tudományos platformján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.

 

Szöveg: Sarnyai Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes