Kik az észak-európai őslakos számik? Milyen kisebbségi jogokkal rendelkeznek? Mit tesznek kulturális-nyelvi jogaik megőrzése, gyakorlása és fejlesztése érdekében? Hogyan törekszenek befolyást szerezni a rájuk vonatkozó politikai döntéshozatalba? Mik a gondjaik? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Kisebbségpolitikai Kutatóműhelye és finn partnerei – Finnország budapesti nagykövetsége és a FinnAgora kulturális szervezet, valamint a Barents-Északi-sarki Tanács finn elnöksége – által közösen szervezett Őslakos számik Észak-Európában című nemzetközi konferenciáján május 18-án.
Az NKE egyik kiemelt célja a nemzetköziesítés, amelynek fontos része a karok, intézetek és kutatóműhelyek kapcsolatépítése, más megközelítések, megoldások megismerése, amelyek lehetőséget teremtenek a külföldi partnerek és a hazai szellemi műhelyek közötti kölcsönös, egymást inspiráló együttműködésre – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Deli Gergely rektor.
A rendezvény bevezetőjében Pertti Juhani Anttinen budapesti finn nagykövet megköszönte az Kutatóműhely együttműködését, és hangsúlyozta a Finn Nagykövetség és a FinnAgora nyitottságát a további tudományos, kulturális együttműködések elősegítésében, az NKE és finn egyetemek közötti kapcsolatépítésben.
Finnország kisebbségpolitikája az ország területén élő őslakos számik, és a lakosság közel 5 százalékát kitevő svéd ajkú finnek tekintetében Európában példaértékű – mondta bevezetőjében Gyurcsík Iván rektori tanácsadó, a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely vezetője. A kutatóműhely céljai közé tartozik a kisebbségpolitikai vonatkozású európai kutatások, fejlemények és megoldások megismertetése a hazai szakértőkkel, érdeklődőkkel. Éppen ezért fogadta a nagy örömmel Jari Vilén korábbi budapesti finn nagykövet, a Barents-Északi-sarki Tanács (BEAC) 2021-23 közötti finn elnökségét vezető nagykövet kezdeményezését Anni Koivisto, a finnországi számi parlament alelnökének meghívására. Így jöhetett létre a Kutatóműhely első angol nyelvű nemzetközi konferenciája, finn együttműködéssel.
Ez a rendezvény történelmi esemény – jelentette ki Jari Vilén nagykövet, hiszen a Barents-Északi-sarki Tanács történelmében még nem volt olyan esemény, amelyet a Barents-Északi-sarki régió területén kívül tartottak volna. A nagykövet elmondta, hogy a Tanács teljes jogú tagja a számi közösség is mint ennek a speciális sarki régiónak a lakossága, amely egyben az Európai Unió egyetlen őslakosként elismert közössége. A BEAC finn elnökségének fontos célkitűzése a Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Oroszországban élő számi közösségek identitásának megőrzése és fenntartható fejlesztése. 2023 márciusában Brüsszelben az Európai Parlamenttel közösen tartották meg a Számi Csúcsot, amelynek célja a számi közösségek jogainak védelme és uniós döntéshozatali eljárásokba való beemelése, tudatosítása volt. A budapesti rendezvény valójában az első állomása a számi közösséget bemutató és érdekérvényesítését szolgáló európai körútnak.
Anni Koivisto, a finnországi számi parlament alelnöke előadásában részletesen ismertette a közel 75000 fős észak-európai számi őslakosok helyzetét a három északi országban, a nyelvi megosztottságukat, hagyományos életmódjukat és szokásaikat. A finnországi, 10000 fős kisebbséget képviselő számi parlament kapcsán kifejtette, hogy jelenleg két fontos törekvésük van. Az egyik a nyelvi jogokon alapuló kulturális autonómia fenntartása és fejlesztése, a másik pedig a hagyományos életmódjukat (vándorlással járó rénszarvastenyésztés, halászat-vadászat) és földjeikhez, területeikhez való jogukat veszélyeztető klímaváltozás káros következményeinek megfékezése. E célok érdekében immár nem csupán a Finnország által biztosított kötelező véleményezési lehetőségeikkel élnek, hanem uniós szinten is érvényesíteni kívánják különleges érdekeiket. E cél szolgálta a brüsszeli Számi Csúcs, amelynek következtében egy strukturált, reményeik szerint a későbbiekben intézményesíthető párbeszéd alakulhat ki az Európai Parlament és a számi parlamentek között. A klímaváltozás összetett problematikája miatt a különböző ágazatok és uniós politikák korai szakaszáról szeretnének időben információval rendelkezni, illetve saját szempontjaik szerint azt befolyásolni. Az alelnök elmondta, hogy rendkívül örülnek az egyetem adta lehetőségnek és bemutatkozásnak, és bíznak abban, hogy a 2024-es magyar uniós elnökség idején is szoros együttműködés alakulhat ki az őslakos és más nemzeti kisebbségek jogainak képviselete területén.
A kerekasztal-beszélgetésen Manzinger Krisztián, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem megbízott tanszékvezetője moderálásával a szakértők eszmecserét folytattak a nemzeti kisebbségek, őslakos közösségek jogaival, védelmével foglalkozó nemzetközi szerződésekről és a számi közösségek helyzetéről.
Nagy Noémi, az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi docense ismertette a nemzeti kisebbségekre és az őslakos népekre vonatkozó különféle nemzetközi jogi definíciókat. Rámutatott, hogy a definíciónak a jogvédelem szempontjából nem mindig van jelentősége, hiszen például a már címében is kifejezetten a nemzeti kisebbségeket védő Európa tanácsi szerződés, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény az őslakos számikra is vonatkozik, ahogyan egyébként a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is.
Tóth Norbert egyetemi docens, az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője felvázolta az őslakos népekre vonatkozó nemzetközi jogalkotás kezdeteit, valamint az univerzális nemzetközi szabályozás jelenlegi kereteit: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által 1957-ben elfogadott, bizonyos államok tekintetében ma is hatályos, 107. számú egyezményt; az 1989-ben elfogadott, 169. számú ILO-egyezményt az őslakos és törzsi népekről (ennek sajnos a négy, számi kisebbséggel rendelkező európai államok közül csak Norvégia részese); valamint a 2007-es ENSZ közgyűlési nyilatkozatot az őslakos népek jogairól.
Szalayné Sándor Erzsébet, az alapvető jogok biztosának Magyarországon élő nemzetiségek védelmét ellátó biztos-helyettese, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának korábbi tagja, a rendezvény felkért külsős szakértője saját tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Bizottsági tagsága idején az egyik országlátogatás éppen Norvégiába szólt, ahol a számi képviselők nem igényelték a Keretegyezmény védelmét, elegendőnek tartva a 169. számú ILO-egyezmény nyújtotta védelmet. Ugyanakkor személyes beszélgetések során megosztották vele problémáikat, tapasztalataikat. A norvégiai számi parlament (Samediggi) 2019 decemberében változtatta meg álláspontját, így a Tanácsadó Bizottság legfrissebb véleménye már a számik helyzetét is értékelte – ebből a véleményből is kiemelt fontos megállapításokat biztos-helyettes asszony.
A szakértői beszélgetés résztvevői a megjelent érdeklődők szerteágazó kérdéseire is válaszoltak.
Szöveg: Kisebbségpolitikai Kutatóműhely
Fotó: Szilágyi Dénes