.jpg)
Foglalkoztatáspolitikai szemléletváltás történt hazánkban 2010-ben: a munkanélküliség kezeléséről a foglalkoztatás növelésére került a fókusz. De vajon fenntartható-e a teljes foglalkoztatás? Létezik-e erre magyar modell? Ha igen, milyen a nemzetközi fogadtatása? E kérdésekről cseréltek eszmét a témakör szakemberei az egyetemen.
A munkaalapú társadalomról anyák napja apropóján (Magyar modell a fiatalok és a gyermekes anyák foglalkoztatásában) címmel szervezett szakmai műhelybeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) a Szárnyépület John Lukacs Társalgójában május 4-én. A workshopon A tízéves GYED extra és más munkaerőpiaci innovációk a Magyar Államkincstár szemével címmel Bogdán Zsuzsanna, a Magyar Államkincstár Családtámogatási és Egészségbiztosítási Főosztályának vezetője tartott bevezető előadást. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen a témáról Szabó Anett sajtófőnök moderálásával Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) dékánja, Kósa Ádám európai parlamenti képviselő, Lentner Csaba, az ÁNTK egyetemi tanára, valamint Szalai Piroska, az ÁNTK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének (GVKI) munkaerőpiaci szakértője beszélgetett. Az esemény résztvevőit Kutasi Gábor, a GVKI intézetvezetője köszöntötte.
Bogdán Zsuzsanna megjegyezte, remek alkalom az anyák napja közelében szólni a szülőknek (akár az apának is) járó pénzbeli ellátásokról, melyeket a Magyar Államkincstár (MÁK) folyósít. A 2013-ban elfogadott, idén jubiláló GYED Extra öt pontban javította a szülők munkaerőpiaci helyzetét. Talán a legfontosabb, hogy megteremtette a GYED melletti legális munkavégzés lehetőségét, ami komolyan segíti a szülők visszatérését a munkaerőpiacra. A GYED Extra célja ugyanis az volt, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen behozhatatlan hátrányt a munkaerőpiacon. Az elmúlt években havi átlagban a CSED-et igénybe vevők száma 23 ezerről 27 ezerre, a GYED-et kapók száma 79 ezerről 122 ezer főre emelkedett. A MÁK-tól kapott ellátás mellett munkát is végzők száma jelentősen, 10 657 főről 26 119 főre emelkedett 2022-re.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Szalai Piroska azt emelte ki, 2010-ben az aktív, 20–60 év közötti korcsoport alig 50 százaléka dolgozott, azaz 3,7 millió ember, ami valódi mélypontot jelentett. Az Európai Uniónak 2010 elején tett vállalásaink közé bekerült, hogy hazánk 2020-ra 15 százalékkal, azaz 75 százalékra emeli a foglalkoztatási rátát. Bár akadtak, akik ebben nem hittek, végül 2020 előtt teljesítettük a számot, amihez elengedetlen volt a nők visszavezetése a munkaerőpiacra.
Lentner Csaba rámutatott, hazánk gazdaságában egyre növekő mértékű az a családtámogatási rendszer, amit a válság sem kezdhet ki, hiszen a gondokat a jelenlegi kormány nem megszorító intézkedésekkel kezeli. Hangsúlyozta, nagyon becsüljük meg azt a tényt, hogy nem csökken a gyermekvállalók száma. Ma a pénzügyeken túl a gyermekvállalást segítő egyéb minőségi eszközökre kell koncentrálni – szem előtt tartva azt is, hogy egyre csökken a következő nemzedékben a lehetséges anyák száma.
Varga Réka hozzászólásában szülőként is megköszönte az Államkincstárban tapasztalt, szinte személyre szabott segítséget. A dékán személyes tapasztalatok alapján arról is szólt, hogy mi befolyásolja az anyák visszatérését a munkahelyekre. Az így megszerezhető jövedelem mellett ugyanis fontos szempont még a bölcsődék, óvodák elérhetősége és minősége, valamint a megfelelő munkahelyi kultúra, főként a rugalmasság megteremtése a munkavégzésben. Utóbbi megelőzheti a túlterheltséget és az ebből fakadó kiégést is.
Kósa Ádám arról szólt, bár a foglalkoztatáspolitika tagállami hatáskör, az unióban növekvő csodálkozással és kritikával szemlélik a segélyezést felváltó, jól működő, családbarát módon munkahelyteremtő magyar politikát. Gyakran ennek eredményeit sem veszik figyelembe. Ennek alapvető oka az lehet szerinte, hogy az unió mindig az egyénben gondolkodik, nem pedig családban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a családokat középpontba helyező kormányzati intézkedéscsomag nagyon komoly eredményeket ért el, így a megkezdett munkát érdemes folytatni.
Az eseményről részletesen az egyetem tudományos platformján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes