Kopátsy Sándor, a kiemelkedő magyar közgazdasági gondolkodó Új közgazdaságtan című könyve kapcsán szakértők beszélgettek a közgazdaságtan újragondolásáról, a gazdaságtörténetről, az állam és piac szerepéről, az innovációról és a tehetség funkciójáról az egyetemen.
Minőség és tehetség – a Kopátsy-féle recept a fejlődéshez címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszéke (KNGT) május 2-án az Oktatási Központban. Az eszmecsere résztvevői Bánkuty Tamás közgazdász, a Kopátsy Sándor Tudásközpontnak is otthont adó Neumann János Egyetem fenntartó alapítványának kuratóriumi tagja, illetve Pásztor Szabolcs, az NKE ÁNTK KNGT egyetemi docense voltak. A kerekasztal-beszélgetést Czeczeli Vivien, az NKE ÁNTK KNGT adjunktusa moderálta.
A beszélgetés apropóját Kopátsy Sándor Új közgazdaságtan című, a történész-közgazdász életműsorozatában újra megjelent kötete adta. Czeczeli Vivien köszöntőjében arról szólt, mind a szerző, mind maga a kötet egy rejtőzködő magyar kincs, amely új perspektívába helyezi a közgazdaságtant azzal, hogy a régi összefüggéseket új köntösben tálalja.
Bánkuty Tamás a szerzővel való találkozásáról elmesélte, fiatal közgazdász gyakornokként kapta feladatul Matolcsy Györgytől, hogy foglalkozzon a Kopátsy-életművel. Ekkor került szoros kapcsolatba a szerzővel, illetve így lett Kopátsy Sándor Új közgazdaságtan című kötetének, illetve a szerző életműsorozatának szerkesztője. Kopátsy Sándortól elsősorban azt tanulta meg, hogy a jó közgazdász alaposan ismeri az embert, illetőleg saját országának kultúráját.
Kopátsy Sándor recepciójáról szólva Bánkuty Tamás elmondta, a 2011 előtt született írásainak gyűjteményes kötete kapcsán mai szemmel érdekes ránézni egy-egy akkor fontos vitára. Például arra, hogy tudnak-e Magyarországon egymillió fővel többen dolgozni. Pásztor Szabolcs hozzátette, a közgazdaságtannak fontos eleme lenne a párbeszéd, a vita. Ám sokszor az a jellemző, hogy a szakemberek formalizált, túl elvont, így vitaképtelen mondatokat használnak. Kopátsy Sándor könyvében viszont a gyakorlatias mondanivaló konkrét példákkal jelenik meg, ami vitára ingerel.
Bánkuty Tamás szerint Kopátsy azért gondolta, hogy új közgazdaságtanra van szükség, mert e tudomány még nem követte le azt a változást, amely a modern kapitalizmusban már végbement. A sikert a különböző korszakokban ugyanis más és más szűk keresztmetszetek jelentik: a termőföld, a tőke, végül pedig a tehetség. Észre kell vennünk, akár a Kodak hanyatlása és az Instagram felemelkedése példáján, hogy a tőke ma már nem minden, az innováció képes legyőzni. Pásztor Szabolcs hozzátette, a tehetség Kopátsy szerint a legtöbb esetben kihozható az emberekből, ha beemeljük őket a társadalom szövetébe.
Kína felemelkedése kapcsán Kopátsy a kilencvenes években azt jósolta, a kínai gazdasági erő hamarosan akkora veszélyt fog jelenteni, hogy az Egyesült Államok megpróbálja az Európával való kínai együttműködést blokkolni – valószínűleg a környezetszennyezés érve mögé bújva. Ez a konfliktus ma a szemünk előtt körvonalazódik. Pásztor Szabolcs szerint, ha Kopátsy ma élne, azt mondaná, hogy a munkához való hozzáállás kínai attitűdje versenyképesebb és innovatívabb, mint az európai, így a jövő inkább íródik a Távol-Keleten, mint az öreg kontinensen.
Az eseményről részletesen az egyetem tudományos platformján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes