A filmzenék egyedi, különleges világába kalauzolt bennünket Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Állam- és Jogtörténeti Tanszékének (ÁJT) vezetője Szilasi Alex Liszt Ferenc-díjas zongoraművész segítségével április 5-én, a Ludovika Zeneszalon A Filmzenék rejtélyei című estjén.
„Sokáig komoly dilemmát okozott a filmrendezőknek, hogy a történet mondanivalójának megerősítéséhez már elkészült klasszikus, vagy újonnan, kizárólag a film kedvéért komponált zeneművet használjanak” — hívta fel a figyelmet Horváth Attila. Az NKE ÁNTK tanszékvezetője az est folyamán felidézte a filmzene-fejlődés kezdeti lépéseit is. A némafilmek korában, a filmszínházban, a zongorista játéka követte ugyan a cselekményt, de a nézők számára felejthetőnek bizonyult. E kort felidézve Szilasi Alex a némafilmek egyik legnagyobb sztárja, a gyakran csetlő-botló kisembert alaktó Charlie Chaplin egyik filmrészlete alá játszott improvizatív jelleggel.
A 20. század folyamán a klasszikus zene remekműveit gyakran használták fel a filmkészítők. Horváth Attila egy különleges filmtörténeti érdekességgel lepte meg a közönséget. A William Hanna–Joseph Barbera páros egyik Tom és Jerry epizódját mutatta be, amelyben Tom, mint elegáns előadóművész — miközben természetesen Jerry életére tör — technikailag tökéletesen adja elő Liszt II. magyar rapszódiáját. A rajzfilm által a Liszt rapszódia méltán került be a köztudatba és vált világhírűvé, az epizód pedig készítésének évében, 1947-ben elnyerte a legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscar-díjat.
A mesterséges intelligencia problémaköre már az 1960-as években felmerült, az első sci-fi is ezzel a témával foglalkozott. A 2001:Űrodüsszeia című alkotásban Richard Strauss német zeneszerző Imigyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeménye adott zenei aláfestést. „Mind a film, mind a hozzá választott zene mély filozófiai tartalmat hordoz” — emelte ki Horváth Attila, majd rámutatott: már a film első kockái előremutatnak annak mondanivalójára, a felkelő nap első fénycsóváinak megjelenése szimbolizálja a megvilágosodás folyamatát.
Tovább haladva az időben, egy 1979-ben bemutatott, a vietnámi háború idején játszódó filmdráma következett, a Francis Ford Coppola rendezésében napvilágot látott Apokalipszis most című film. Szilasi Alex nemcsak azt hangsúlyozta, hogy a filmben a helikopteres támadás jeleneténél használt zenerészlet Richard Wagner fő művéből, a Ring szimfóniából való, és a tetralógia (egyik) legismertebb darabja a Valkűr című zenedráma harmadik felvonásának nyitánya, a Valkűrök lovaglása. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész arra is rámutatott, hogy a Valkűrök (védelmezők) lovaglásának (a gonosz legyőzésére indulva) témáját a vietnámi háború egyik támadásának aláfestésére is felhasználta a rendező.
Egy filmzene történeti előadáshoz hozzá tartozik a hazai filmek világa is. Horváth Attila a Magyar Televízió első és egyik legsikeresebb sorozatát, az 1964-ben bemutatott A Tenkes kapitánya című, 13 részes, fekete-fehér sorozatot emelte ki. Örsi Ferenc azonos című regényéhez és forgatókönyvéhez a szerb származású Vujicsics Tihamér komponált zenét. Horváth Attila elmondta, az 1704-ben játszódó történethez Vujicsics Tihamér a fülbemászó dallamhoz a magyar zeneirodalom egyik leghíresebb és legismertebb témáját, a Rákóczi indulót használta föl, amelybe beemelte a saját szerb zenei anyagát is.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes