Egy tiszteletbeli konzul mindennapjai címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) Karsai Krisztina, Ausztria tiszteletbeli konzulja, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszékének intézetvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja március 29-én.
Az előadót Hárs András, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa mutatta be. A hallgatók megtudhatták, hogy Karsai Krisztina a többi között négy nyelven – angol, német, spanyol, kínai – beszél, de oroszul is tanul, egy sikeres TikTok csatornát működtet, a tiszteletbeli konzuli tisztségért pedig semmilyen díjazásban nem részesül.
A dél-alföldi régió három vármegyéjéért felelős tiszteletbeli konzul elmondta: Ausztria sajátos hivatali hálózatba szervezi a hasonló tisztviselőket. Az osztrákok arra törekszenek, hogy minél több országban foglalkoztassanak tiszteletbeli konzulokat, ezért 170 államban, köztük Magyarországon is dolgoznak összesen heten – fejtette ki. Úgy fogalmazott: a cél az, hogy ha egy osztrák állampolgárnak szüksége van valamilyen segítsége, akkor a tiszteletbeli konzul minél hamarabb a rendelkezésére álljon. Hozzátette: 75 éves kor felett már nem lehet betölteni ezt a tisztséget.
Karsai Krisztina beszélt arról is, hogy a legtöbb tiszteletbeli konzult Ausztria foglalkoztatja. Kiemelte: általánosságban egy-egy ilyen tisztviselő működik hazánkban 49 állam képviseletében, Ausztria mellett azonban Lengyelország, Finnország, Olaszország és Törökország is többeket foglalkoztat hazánkban, így a nálunk dolgozó tiszteletbeli konzulok száma összesen hatvanhat.
Felidézte, hogy a szocialista vezetés 1950-től megtiltotta, hogy Magyarországon tiszteletbeli konzulok működjenek, de Norvégia például már 1965-ben kísérletet tett arra, hogy újra legyen hasonló tisztviselője hazánkban. 1990-ben azonban már újra négy tiszteletbeli konzul tevékenykedett nálunk – tette hozzá. Kiemelte, hogy a tiszteletbeli konzulok általában olyan személyek, akik gazdasági, vagy kulturális területen dolgoznak, utóbbi része az oktatás is.
Hangsúlyozta: a diplomáciai képviselet sok problémás ügyet megold, ugyanakkor a tiszteletbeli konzulok feladatkörét korlátozhatja, vagy koordinálhatja is. Kitért arra is, hogy a hasonló tisztviselők többsége olyan országot képvisel, amelynek nincs diplomáciai képviselete Magyarországon. Ilyen Uruguay és Banglades is – mondta. Szólt arról is, hogy a legtöbb tiszteletbeli konzul Budapesten tevékenykedik, de egyebek mellett Szegeden, Nyíregyházán, Miskolcon, Debrecenben és Karcagon is többen dolgoznak.
Karsai Krisztina emlékeztetett: 2003-ban felülvizsgálták a tiszteletbeli konzulok addigi juttatásait, mert számtalan visszaélés történt, majd az elhíresült Kulcsár Attila-ügy után visszavonták az adókedvezményüket, a diplomata rendszámukat és az alkalmazotti igazolványukat is. Emellett kitért a közjogi tisztségen alapuló mentelmi és a diplomáciai, vagy nemzetközi jogon alapuló mentesség fogalmának különbségeire is.
Az előadó a szegedi osztrák tiszteletbeli konzulátusról elmondta, hogy 2000 óta működik, és első vezetője Sulyok Tamás volt, akit 2014-ben neveztek ki alkotmánybírónak, a két tisztség pedig összeférhetetlen volt. Karsai Krisztina – aki 2016 óta tiszteletbeli konzul – feladatai között említette a többi között a magyar-osztrák együttműködés elősegítését kulturális és oktatási területeken, a letartóztatásban vagy fogva tartásban lévő személyek látogatását, bírósági tárgyalásokon való részvételt, valamint az egyéb segítségnyújtást osztrák személyeknek és az osztrák hatóságnak.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Dél-Alföldön megnövekedett az embercsempészettel foglalkozók száma, akik közül több osztrák állampolgársággal rendelkezik vagy Ausztria által kibocsátott útlevele van.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes