„Sine praeteritis futura nulla”, vagyis „Múlt nélkül nincs jövő” – kezdte ünnepi beszédét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményei és hősei tiszteletére szervezett ünnepi megemlékezésen a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában március 14-én.
Deli Gergely az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot jelentőségében az államalapításhoz hasonlította. A reformkor több mint húszéves, eredményeket felmutató, de döntő változást nem hozó politikai harcai után az áprilisi törvények szentesítése lehetővé tette a polgári Magyarország kiépítését. „Negyvennyolc egy sikertörténet. Még ha a szabadságharc az aradi és a pesti vesztőhelyen végződött is, 1848. március 15-dikét történelmünk egyik legdicsőbb pillanatának tartjuk, amikor is a magyar nemzet összetartó cselekvése egyszerre irányult az elnyomással való szakításra és a szabadságunk megvalósítására” – szögezte le.
A rektor kiemelte, hogy az NKE missziójából adódóan a fontos nemzeti ünnepekre kiemelt értékként tekint. „Nemzeti ünnepeinken azokat az eseményeket idézzük, azokra emlékezünk, amelyek nemzeti összetartozásunk és fejlődésünk mérföldköveit jelölik, és azokat a személyiségeket állítjuk középpontba, akik tetteikkel, munkásságukkal kiemelkedtek kortársaik közül a haza, a nép szolgálatában”. Deli Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy a közös emlékezéssel erősödik az összetartás, és bár a szabadságharcot leverték, a forradalmi átalakulást nem lehetett megakadályozni, ezért a mai napon nemcsak emlékezünk, hanem ünneplünk is. „Ünnepeljük szabadságunkat, és gondoljunk büszkeséggel mindazokra, akik az 1848. március 15-dikei időszakban összefogva, közösen tettek a magyar nemzet szabadságáért!” – hangsúlyozta.
Farkas Attila hallgató zászlós, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának hallgatója megemlékező beszédében úgy fogalmazott: sok ünnepünk és hagyományunk van, amelyekre büszkék lehetünk, de számára március 15-e a „nagybetűs ünnep”. Mint mondta: „1848–49-ben ragyog igazán a magyar virtus, a magyar vér. Nehéz időszak volt ez számunkra, de történelmünk azon kevés szakaszának egyike, amikor a haza érdeke felülemelkedett a politikai csatározásokon”.
Kialakult egy közös akarat – folytatta – még ha ellentétes indokból is, de voltak olyan reformok, amelyek minden politikai oldal számára megoldást jelentettek. „Megjelent egy nemzeti legkisebb közös többszörös, amelynek akarata megrengeti Európát. Ez az akarat hozta létre 175 évvel ezelőtt a Magyar Honvédséget”. Olyan nemzeti haderő jött létre, amely képes volt legyőzni a korszak egyik legerősebb szárazföldi haderejét.
A hallgató zászlós kifejtette, hogy a szabadságharc sikeréhez a forradalmárokon kívül szükség volt a kötelességét teljesítő katonára és a politikusra is, akiknek lételemük a magyar szabadság volt, tehát idén március 15-én, ünnepeljük őket is! – szólította fel a jelenlévőket.
A magyar nemzet a múlt, a jelen és a jövő minden magyarjából tevődik össze – mutatott rá Farkas Attila. „Éljünk úgy, hogy hozzájáruljunk ahhoz a folyamathoz, amely a magyar lángot életben tartja. Hogy ha majd azok, akik utánunk következnek és visszatekintenek, ugyanolyan büszkeség töltse el őket, mint amit mi is érzünk, ha őseinkre emlékezünk” – nyomatékosította a hallgató zászlós.
Az ünnepi beszédeket követően a Ludovika Egyetemi Színpad ünnepi műsorát tekinthették meg a résztvevők.
A Ludovika Egyetemi Színpad 2019 óta működik Sipos Imre színész, rendező vezetésével az NKE hallgatóinak aktív közreműködésével. Mai műsoruk – az eddigi évektől eltérően – verses összeállítás volt Talpra Petőfi! címmel, így emlékezve a költő születésének 200. évfordulójára, valamint az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes