Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus egy éves évfordulójához közeledve minden részletre kiterjedő földgázpiaci körképet tárt elénk előadásában Fritsch László, a vezető magyarországi földgáznagykereskedő társaság, az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyary Zoltán Szakkollégiumának idei első, február 22-i nyílt eseményén.
„Az orosz támadás Ukrajnát, a régió második legnagyobb földgázimportőrét leépülő gáztranzitú, de az európai gázkereskedelembe integrálódó, korábban 30 mrd m3 fogyasztású és 10-14 mrd m3 importigényű piacaként érte” – emelte ki az MVM CEEnergy vezérigazgatója. Fritsch László a szomszédban zajló fegyveres konfliktus kapcsán elmondta: a háború miatt 2022-ben az ukrán földgázfogyasztás kb. 25 százalékkal, a földgáztermelés pedig kb. 8 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az ukrajnai földgáztranzit, meglepő módon, lecsökkentve, de zavartalanul működik. Az Ukrajna elleni orosz agresszió a Nyugat részéről a vártnál gyorsabb és keményebb ellenlépéseket hozott. Az Európai Unió (EU) kilenc szankciós csomagot vezetett be, ugyanakkor az orosz földgázra egyelőre semmilyen tiltó rendelkezést nem hozott. A szankciók döntően Oroszország gazdasági és katonai potenciáljának közép- és hosszú távú rombolását célozzák meg, melyek az évtizedes EU-orosz gazdasági összefonódás leépülésével, és ezáltal jelentős költségekkel is járnak Európa számára.
Az MVM CEEnergy vezérigazgatója beszélt a földgáz felhasználási területeiről és felhasználási arányairól is. A földgáz a globális energiamix közel negyedét (24 százalék) teszi ki. Fő felhasználási területei a villamosáram- és hőtermelés mellett az ipar, a háztartások és a szolgáltatások. A földgáz jelenleg a növekvő népességű és energiaigényű, fejlődő ázsiai piacokon örvend nagy népszerűségnek, ezért komoly növekedési potenciállal bír, mivel aránylag tiszta, rugalmasan felhasználható energiahordozó, amely támogatja a megújuló energiaforrások terjedését is. Fritsch László hangsúlyozta: mivel a földgázlelőhelyek és a fogyasztási pontok ritkán esnek egybe, szükség van az országokon belüli, illetve nemzetközi kereskedelemre. Makro régiók szerint a volt Szovjetunió, Ausztrália, a Közel-Kelet, Afrika és Észak-Amerika rendelkeznek exportképes termelési többlettel. A legfőbb felvevőpiacok pedig Kelet-Ázsia és Európa.
2021-ben a nemzetközi gázkereskedelem 61 százaléka vezetékes, 39 százaléka cseppfolyósított formában (LNG) zajlott. A földgáz cseppfolyósított formában történő szállítása azon piacok ellátására terjedt el, amelyek földgázigénye meghaladta a hazai termelést és nem állt rendelkezésre gazdaságosan kiépíthető vezetékes földgázimport sem. Az LNG-technológia száz éve ismert folyamat, amelynek során a földgázt -161 oC fokra való hűtéssel és 1/600 térfogatcsökkentés révén állítják elő. Az elmúlt hatvan évben az LNG elsősorban a földrészeken átívelő földgázkereskedelmet lehetővé tevő technológiaként nyert jelentőséget.
Fritsch László rámutatott: a földgáztermelés és infrastruktúrafejlesztés magas költségei miatt a termelők hosszú távú szerződésekben érdekeltek. A legtöbb piacon még mindig a hosszú távú szerződéses import adja az ellátás gerincét. 2021-ig a piaci liberalizáció, integráció és a piaci sokkok eredményeként növekvő piaci likviditásnak köszönhetően a szerződések időtartama csökkent, a feltételek rugalmasabbá váltak, az árazás pedig az olajindexálás helyett a (gáz)piaci árazás felé mozdult el. Az ukrajnai háború és hatásai miatt fellépő, alternatív gázbeszerzésre irányuló európai keresletnövekedés egyelőre megállította ezt a folyamatot.
Az MVM CEEnergy vezérigazgatója ismertette: az Oroszország ukrajnai inváziója által keltett európai geopolitikai és gázellátási sokkhelyzet az EU-orosz gazdasági és politikai kapcsolatok gyors ütemű leépülését hozta. Az Európai Bizottság legkésőbb 2030-ig kiváltaná az orosz földgázimportot, Oroszország pedig geopolitikai céllal korlátozza az EU gázellátását (kvázi maga vonult ki a piacról); a négy fő orosz gázellátási útvonalból jelenleg már csak kettő üzemel. A hiányzó orosz gázvolumeneket – a 2022-ben 13%-os EU27 fogyasztáscsökkenés mellett – döntően LNG-importtal pótolták ki a piaci szereplők.
Bár az orosz gáztól való diverzifikációs igény a globális LNG-piachoz való hozzáférést jelentő LNG visszagázosító terminálok létesítési lázát indította be, egyes régiókban további vezetékes forrásopciók elérése is a napirendre került. Az LNG tekintetében a legjelentősebb növekedés Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Franciaországban várható. Nagy kérdés azonban, hogy a meglevő és újonnan épülő LNG-kapacitások közép- és hosszú távon mennyire lesznek kihasználva, és Európa mint LNG-exportcélpiac mennyire marad versenyképes. Ugyanakkor e folyamat kapcsán szembekerült egymással a középtávú ellátásbiztonsági és hosszútávú dekarbonizációs agenda is, holott a dekarbonizációhoz (is) szükség van földgázra.
„Európa az elmúlt egy évben példátlanul magas, prémium árszintek mellett felhalmozott rekordszintű tárolói készletei – a meleg tél és a 2022-es fogyasztáscsökkenés miatt – a tél végére is magasan maradtak. Mindez jelentősen megkönnyíti a 2023–24-es évek téli szezonjára való felkészülést, mindazzal együtt, hogy a földgáztárolás a piaci ellátásban alapvetően kiegészítő funkcióval bír” – foglalta össze a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus energiaellátásra gyakorolt hatásait és annak következményeit Fritsch László.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes