Bemutatták Maurikiosz császár Sztratégikon – Hadvezérek kézikönyve (szerk.: Szabó Ádám, fordították: Kató Péter, Kákóczki Balázs) című művének magyar nyelvű kommentált fordítását a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A Ludovika Egyetemi Kiadó (LEKI) gondozásában megjelent mű először olvasható teljes terjedelmében magyarul, a február 17-i könyvbemutató egyben az NKE Római Állam- és Tartományigazgatás Kutatóműhelyének első nyilvános eseménye is volt.
Maurikiosz bizánci császár (582–602) Sztratégikon című műve a keletrómai taktikai irodalom első magas szintű értekezése, amelyben az uralkodó a korszak katonai vezetői és saját tapasztalatai alapján fektette le azokat, a haderők megújításához szükséges hadügyi elveket, amelyek nemcsak a birodalom későbbi taktikusainak, hanem a 17. század nyugati katonai gondolkodóinak is nagy hasznára váltak. Az avarokról, azaz a Kárpát-medence népeinek történetéről közvetlen összefüggésben álló és információkat feltáró kötetből eddig csak kisebb részletek voltak elérhetők magyar nyelven, ám most elkészült a teljes fordítás, méghozzá kommentárokkal kiegészítve.
Az NKE rektora köszöntőjében kiemelte: a kommentált fordítás „értékteremtő munka”, amely „összeurópai irányhoz csatlakozik”, nemcsak nyelvi tevékenység, hanem „egyben felelős értelmezés is”, segítség az oktatásban és az általános műveltség elterjesztésében. Deli Gergely jelezte: az NKE Római Állam- és Tartományigazgatás Kutatóműhelye és a LEKI együttműködésének köszönhetően az oktatóknak, kutatóknak és a hallgatóknak hamarosan több lehetősége lesz a késő ókor és a kora középkor világába közvetlenül is betekinteni, a közeljövőben ugyanis több olyan, az államigazgatás, jogtörténet és a hadtudomány szempontjából fontos ókori mű kiadása valósulhat meg, amelyek szintén először jelennek majd meg magyar nyelven.
Előadásában a kötet egyik fordítója, Kákóczki Balázs és Bodolai Tamás, a Miskolci Egyetem tudományos főmunkatársa a Demetriosz makedón hadúr által Kr.e. 305-ben épített rhodoszi helepolisz („városromboló" vagy „városhódító") ostromtoronyról közölt érdekességeket. Elhangzott: számításaik szerint a 40 méter magas, csonka gúla alakú, kilenc szintes torony minimumtömege mintegy 160 tonna lehetett, mozgatásához 3400 ember kellett és 1200 ember férhetett el benne.
A Sztratégikon című mű teljes magyar nyelvű fordításának elkészültével száz éves adósságát törlesztette a magyar tudomány, a szabálygyűjtemény a kor katonáinak tapasztalata alapján íródott, és „a bizánci hadtudomány foglalata” a 6. század végén – mutatta be a könyvet Négyesi Lajos ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) egyetemi docense. Maurikiosz rendszerbe foglalta kora hadtudományát, amelynek köszönhetően kialakult egy „szervezett és önvédelemre képes” közösség, a Római Birodalom méltó utóda 1453-ig.
A könyvbemutató után tartott kerekasztal-beszélgetésen Kákóczki Balázs a Kató Péterrel közösen elvégzett fordítás tavaly ősszel lezárult folyamata kapcsán arról beszélt: kutatómunkája során, a 895–908 között uralkodott bizánci császár, VI. (Bölcs) Leó Tactica című munkájának vizsgálata nyomán merült bele Maurikiosz művébe és hasonlóságokat fedezett fel a magyarokról szóló rész esetében, amelyet Leó elődjétől vehetett át. Deli Gergely rektor a mű szabályzat jellege kapcsán arról szólt, hogy a rendvédelmi képzések keretében fontos beszélni a rend és szabály viszonyáról, amelyeket napjainkban kihívások érnek. A rektor szerint a mű kiadása azért is fontos, mert a Ludovikán a jövő honvédtisztjeinek képzését nem egyszerűen technikai jellegű képzésnek gondolják, hanem „rendben kiedzett” ideálokat a tisztjelöltek elé állító nevelő munkaként. Ezeket az értékeket pedig olyan művek jelenítik meg, mint Maurikiosz munkája.
Boda Mihály, a HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszékének tanszékvezetője szerint a Sztratégikon nem egyszerűen egy szabályzat, hanem kulturális kincs, tudományos mű, amely a korszak gondolkodásmódját jeleníti meg és ott a helye az egyetem doktorandusz képzéseiben. Négyesi Lajos ezredes szerint fontos, hogy a különféle nemzetek hadtudományairól nemzeti nyelveken lehessen olvasni, mert ezeknek az alapforrásoknak az ismerete adhat segítséget a mai magyar hadtudomány hatékony működéséhez. Kilián Zsolt, a LEKI főszerkesztője szerint a kiadó portfóliójában egyre gyakrabban kerülnek elő ilyen munkák, amelyek gyakorlati megjelenési formái az NKE számára fontos hagyománytiszteletnek. A Sztratégikon érdekes korszakból származik, mert kulturálisan jól elkülöníthető a „rómaisága”, a „görögsége” és a „bizáncisága”. Az általuk hordozott örökségek mind kapcsolhatók a Ludovika szellemiségéhez is.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes