Idén már 108 évre kell visszatekintenünk, ha meg akarunk emlékezni a limanovai győztes csata pillanatairól. Ez a történelmi ütközet állít emléket Muhr Ottmár ezredes és az általa vezetett Nádasdy Huszárezred emlékének, akik az utolsó pillanatban verték vissza a támadásokat, futásra kényszerítve a jóval több embert számláló orosz hadat. Muhr ezredes a csata során hősi halált halt.
December 11-én a Soproni Huszár és Hagyományőrző Egyesület szervezésében a Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalogdandár, a Ludovika Huszár Díszszakasszal és más hagyományőrző alakulatokkal kiegészülve emlékeztek meg Sopronban, Muhr Ottmár mellszobránál. A megemlékezés kezdetén a huszárok rövid harctéri jelenettel elevenítették fel az 1914. december 11-én lezajlott összecsapást a korhoz hű ruházat és fegyverzet segítségével, így tisztelegve az akkor elesett magyar katonák emlékére.
A bemutatót követően az ünnepi megemlékezés keretében beszédet mondott Farkas Ciprián polgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében, Szabóné Szabó Andrea alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Örökség Főosztály helyettes vezetője, valamint Muhr Albert a Muhr család nevében. A beszédeket követően az emlékezés koszorúit helyezték el a jelenlévők Muhr Ottmár mellszobránál, valamint cs. és kir. 9. Nádasdy Huszárezred emléktáblájánál. A megemlékezés zárásaként Kollár Csaba r. őrnagy, a Ludovika Huszár Díszszakasz parancsnokának vezényletével és vezetésével díszmenetet hajtott végre a hagyományőrzőkből álló díszszázad közel 65 fővel.
1914-ben Lengyelország déli részén található erdős-hegyvidékes területen a harmadik orosz hadsereg 120 ezer katonával betört a Monarchia területére, így magyar földre is. A négy napja tartó fegyveres konfliktus alatt az Osztrák-Magyar Monarchia katonái a számbeli és felszereltségbeli hátrányuk miatt alulmaradtak, így az orosz haderő át tudott volna törni a Monarchia vonalán, bejutva ezzel Lengyelország és Magyarország területére is, végül azonban sikerült megállítani az orosz csapatokat.
szöveg: Vajnai János
fotó: Mályi Márton