Az Egyesült Államok viszonya az orosz-ukrán háborúhoz – értelmezési keretek

Az Egyesült Államok a Szovjetunió szétesése óta is ellenfelet lát Oroszországban, amely fenyegeti az európai biztonsági architektúrát, a világ vezető hatalmának orosz-ukrán háborúhoz való viszonya pedig négy, jól körülhatárolható tábor magatartásával és értelmezési kereteivel írható le – erről beszélt Mártonffy Balázs a Ludovika Szabadegyetemen. Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének vezetője hangsúlyozta: az USA de facto (ténylegesen) háborús fél, de jure (jogi értelemben) azonban nem és erre igyekszik is figyelni.

Több szinten is értelmezhető az Egyesült Államok orosz-ukrán háborúhoz való viszonya, a politikatudomány célja, hogy magas magyarázó erővel bíró elméletet gyártson, míg a politikatudós általános célja, hogy az ilyen elméletek megértésével és helyes alkalmazásával el lehessen kerülni a háborút, vagy legalábbis csökkenteni lehessen kialakulásának kockázatát – fogalmazott előadásában Mártonffy Balázs. Az intézetvezető hangsúlyozta: mivel egy aktív háborúról van szó, nehéz hiteles képet adni, nincs magas megbízhatóságú elérhető információ, ezért több elméletben, értelmezési keretben szükséges elemezni a konfliktushoz való viszonyt. 

Az Egyesült Államok külpolitikája ma már nem monolitikus, a washingtoni döntéshozók táborokra oszlanak azzal kapcsolatban, hogy mi a helyes világértelmezés, mi a helyes USA-szerep értelmezés és ezekre mi a célravezető amerikai válasz. Mártonffy Balázs négy ilyen tábort említett, amelyek viszonya az orosz-ukrán háborúhoz eltér. A realista tábor izolacionista megközelítésben hirdeti: Amerikának nem kellene sehol beavatkoznia, kivéve, ha elemi nemzetbiztonsági érdeke megkívánja, ilyen most Ukrajna is. Ám a helyzet tovább romlásának megakadályozása érdekében törekszik az amerikai-orosz kapcsolatok teljes elapadásának tompítására, célja a megállapodás. A realista táboron belül létezik egy prudenciális (körültekintő) megközelítés, amely szerint az az érdek, hogy egy állam se erősödjön meg túlságosan Európában. Teljesen kiütni az oroszokat viszont nem érdemes, úgy vélik: Putyin különben sem akarna tovább terjeszkedni. A harmadik tábor az idealista, amelynek érdekalapú globalista megközelítése szerint elegen hisznek a liberális világrendben Európában, így érdek, ráadásul olcsó is fenntartani, Putyint pedig ki kell közösíteni. Ehhez kommunikációban hasonló az „univerzalista” megközelítés, csak az más világfelfogásból vonja le ugyanazt a következtetést. Stabil Európát szeretne, az agressziót szigorúan büntetni szándékozik. Az ebbe a táborba tartozók véleménye az, hogy ha Oroszország nyer, felbátoríthatja Kínát, letörheti a nemzetközi normákat és a liberális világrendet. Meggyőződésük szerint Putyin nem áll meg Ukrajna határainál. Mártonffy Balázs jelezte: az említett négy tábor véleménye ugyan nem egy az egyben, de nagyjából mégis leképeződik az amerikai politikában. Azonban kétpárti egyetértés volt abban, hogy az „érdekszférák” világát meghaladtuk, a probléma az, hogy az orosz agresszió és Ukrajna is ezzel szembe megy. Napjainkban is zajlik a vita Washingtonban, hogy mit kellene tenni a háború kapcsán. A realista tábor izolacionista megközelítése a tárgyalást hangsúlyozza, a prudenciális realista oldal Oroszország gyengítését és Ukrajna tovább erősítését. Az idealista tábor érdek-alapú globalista oldala szerint Ukrajnának teljes területét vissza kellene foglalnia, ha tudja és, ha ezért nem fizet túl nagy árat. Oroszországot mérsékelten büntetné. Hasonlóan vélekedik az univerzalista oldal is, amely Oroszországot példaértékűen szankcionálná.

További részletek a témáról az NKE tudományos-ismeretterjesztő oldalán, a ludovika.hu-n.

A Ludovika Szabadegyetem teljes előadása az alábbi videóban megtekinthető:

 

Szöveg: Tasi Tibor

Videó: Kristóf-Szabó Lilla