Ünnepélyes keretek között adták át a 2022. évi Innovatív Tanszék Díjakat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oktatási Központjában november 9-én. A díjátadó után Kreatív oktatási és kutatási módszerek a digitális és hagyományos oktatásban címmel workshopot tartottak.
„Bár nem vagyok szakértője ennek a területnek, de azt egyetemi oktatóként magam is érzékeltem, hogy változtatnom szükséges, ha ugyanazt az üzenetet akarom eljuttatni a hallgatókhoz, mint régen” – hangsúlyozta az NKE rektora köszöntőjében. Deli Gergely hozzátette: minden magyar egyetemen létrejönnek kreatív kutatások és kreatív oktatást támogató rendszerek, de az NKE-nek meg kell őriznie vezető pozícióját ezen a területen is. Ennek támogatására jött létre a magyar közigazgatás utánpótlás nevelésének bölcsőjében a Kreatív Tanulás Osztály, melynek kezdeményezései és eredményei fémjelzik a szervezeti egység munkáját.
„Koltay András prorektor annak idején a lelkemre kötötte, a feladataim közül a legfontosabb a Kreatív Tanulás Program, mely kapcsán azt kell kitalálnunk, hogyan fokunk tanítani öt év múlva, a frontális oktatás háttérbe szorításával. Az Innovatív Tanszék Díj pedig mindezek elismerése” – ismertette az NKE oktatási rektorhelyettese. Christián László r. dandártábornok utalt Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézete igazgatójának megfogalmazására, amely szerint az oktatás művészete hasonlít a négyesfogathajtáshoz. A négy befogott ló ezesetben: a mit és hogyan oktatunk, hogyan értékeljük a félév végén, kialakultak-e a hallgatói kompetenciák, és mindeközben hogyan érzi magát a hallgató. „A négy ló négy irányba húz. A feladatunk az, hogy megteremtsük ennek a négy dolognak a harmóniáját, miközben elköteleződünk a teljes pedagógiai fordulat iránt. Arra vállalkozunk, hogy mi, oktatók kiállunk a középpontból és a hallgatót helyezzük oda” – fogalmazta meg Christián László.
2022-ben az Innovatív Tanszék Díjban részesültek:
- ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszéke
- HHK Hadtörténeti, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszéke,
- RTK Közbiztonsági Tanszéke,
- VTK Területi Vízgazdálkodási Tanszéke,
- a különdíjat az ÁNTK Kína-tanulmányok Tanszéke kapta.
A díjakat Deli Gergely rektor és Christián László oktatási rektorhelyettes adták át.
Az ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszékét Budai Balázs tanszékvezető, egyetemi docens mutatta be. A régmúltú, három nagy pillérrel rendelkező tanszék közmenedzsment, infotechnológiai és önkormányzati specializációval bír. A kar legnagyobb tanszékén valósult meg elsők között a közigazgatási innováció, hiszen közigazgatásfejlesztéssel foglalkoznak mindhárom aspektus szerint. A hallgatói tehetséggondozás minőségét az ITDK és az OTDK eredményei igazolják.
A HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszékét Boda Mihály tanszékvezető, egyetemi docens ismertette. A tanszéken a kreatív tanulási módszereket az általuk képviselt összes oktatási szinten alkalmazzák (BsC, MsC, felsővezetői képzés, PhD) annak figyelembevételével, hogy a különböző szintek különböző módszereket igényelnek. Ugyanakkor vallják, minden szinten bizonyos mértékben szükség van a frontális oktatásra is, de a legfontosabb feladat minden esetben az, hogy a hallgatókat bevonják az adott téma feldolgozásába.
Az RTK Közbiztonsági Tanszékének szerteágazó szakterületeiről, speciális helyzetéről és feladatairól beszélt a tanszékvezető Major Róbert r. ezredes, egyetemi docens. Kiemelte, nincs könnyű helyzetben az, aki kreatív akar lenni, miközben munkáját nagyon pontosan megfogalmazott jogszabályok határozzák meg. Ennek ellenére a tanszéken alkalmazzák az élményszerű tanulás módszereit is a gyakorlati képzések során. Elérték, hogy még a közlekedési büntetőjogot is képesek legyenek a kreatív oktatás módszertanával oktatni. Emellett a megváltozott hallgatói igényeire reagálva, a közösségi média eszközeit is be kívánják vetni.
A települési- és területi vízgazdálkodás témakörét lefedő tudományágakkal foglalkozó Területi Vízgazdálkodási Tanszéken a jövő vízmérnökeit képzik a VTK bajai campusán. Keve Gábor tanszékvezető, egyetemi docens egy hasonlattal érzékeltette az oktatásban tapasztalt egyik legnagyobb nehézséget, amely szerint a hallgatók tudásszomját a frontális oktatási módszerekkel nehéz felkelteni. „El lehet vezetni egy lovat a vízhez, de nem lehet rávenni arra, hogy igyon”. Hozzátette, folytatva a hasonlatot, „De ha megsózzuk a lovak szénáját, akkor szomjasak lesznek”, azaz a legmodernebb oktatástechnikai módszerekkel, egyedi eszközökkel, például szakmai kérdésekkel működő szabadulószobával, nem lehetetlen feladat a hallgatók tudásszomjának felkeltése.
Az ÁNTK Kína-tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője, P. Szabó Sándor, egyetemi docens egy kínai mondást idézett: ”Egy tenyérrel nem lehet tapsolni”, tehát az eredmény eléréséhez szükség van az oktató és a hallgató kooperációjára, ahol a hallgató érzi és tudja, az innováció nem ellene irányul, hanem felé. A tanszékvezető hangsúlyozta, nincs jó oktatás folyamatos innováció nélkül, melyben a tananyagok, a módszerek tekintetében a legfontosabb szervező elem és stratégiai cél az élményszerű tanulás, és a hallgató élvezi a tanulás folyamatát.
„A két és fél évvel ezelőtt kezdődött Kreatív Tanulás Program (KTP) egyik legszebb, legfontosabb ünnepi pillanata az, amikor a díj évente átadására kerül azok számára, akik elköteleződtek amellett, hogy azt a tudást , ’jó gyakorlat tömeget’, ami felhalmozódott az egységüknél, megosztják a fejlesztési program kapcsán a társkarok érdeklődő kollégáival” – mondta az ÁNTK oktatási dékánhelyettese. Méhes Tamás, a KTP vezetője beszélt a program kutatási eredményeiről és akcióterveinek alakulásáról. Hangsúlyozta, a KTP kereteiben nem képzésekről van szó, hanem fejlesztési támogató programokról, hiszen az NKE oktatóit nem képezni kell, hanem megfelelő eszközöket kell biztosítani számukra. Méhes Tamás kreatívan vitte tovább Keve Gábor metaforáját és úgy fogalmazott: a hallgatóknak szükségük van a KTP eszközeit és módszertanát alkalmazó ’show’-ra, de természetesen az a bizonyos motiváció, a tanszékvezető által említett ’só’ is szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a diákok tudásszomja.
A Tématerületi Kiválósági Program (TKP) 2021. TKP2021-NKTA-51. sz. projektjében a Kreatív Tanulás Programhoz kapcsolódóan folynak különböző kutatások. A kutatások tervezése a Kreatív Kutatóműhely tervezett tevékenységeihez kapcsolódik, amely rövid és hosszú távon támogatja és segíti a Kreatív Tanulás Program célkitűzéseit, megvalósítását. A kutatóműhely céljai és feladatai közé tartoznak a kutatás alapú módszertani ajánlások megfogalmazása és tanácsadás nyújtása az NKE oktatói számára, különböző véleménymérések, értékelések és empirikus kutatások lebonyolítása.
Bajnok Andrea, az ÁNTK adjunktusa Az oktatás helyzete a pandémia után című kutatás vezetője bemutatta a kutatási tervet és jelenlegi állását. A kutatás jól illeszkedik a nemzetközi felsőoktatás-pedagógiai kutatási kontextusba, eredményei hasznosak a KTP számára, és kiváló publikációs lehetőséget is biztosít a kutatás résztvevőinek.
Barnucz Nóra, az RTK tanársegédje Az NKE oktatóinak digitális kompetenciái című előadásában a kutatás vezetője beszámolt a címben szereplő projekt lépéseiről, a kutatás eddigi eredményeiről és az ezt követő feladatokról. A kutatás azért is figyelemre méltó, mert a projekt kapcsán vizsgált kutatási adatok, kérdések és válaszok hazai környezetben hiánypótlónak számítanak.
Hegedűs Judit tanszékvezető, az RTK egyetemi docense Az NKE oktatóinak pedagógiai kompetenciái című felmérését bemutatva beszámolt arról, hogy a kutatás első fázisa lezajlott. A kutatás teljes mértékben megfelel a felsőoktatás-pedagógia kutatások kritériumainak, hiszen mind kvalitatív, mind kvantitatív eszközökkel dolgozik.
A KTP kapcsán két módszertani kézikönyv is készül, ezekről a koordináló kutatók, Demeter Márton és Korpics Márta beszéltek.
Demeter Márton osztályvezető, egyetemi docens a tudománystratégiáról szóló előadásban a felsőoktatás neoliberalizációjának, illetve néhány jellegzetességének bemutatása után a tudománystratégiák különböző változatait és szintjeit mutatta be részben elméleti jelleggel, de nagyobb részt – az NKE Tudománystratégiai Osztály vezetőjeként – gyakorlati példákon keresztül.
Korpics Márta, a Kreatív Tanulás Osztály osztályvezetője, az ÁNTK egyetemi docense a módszertani kézikönyvek fontosságáról beszélt, és bemutatta a készülő kézikönyv fejezeteit, struktúráját.
Az előadásokat követően szakmai diskurzus alakult ki az elhangzott kutatási beszámolók alapján. A résztvevők egyetértettek abban, hogy paradigmaváltásra van szükség, melyhez kiváló támogatást nyújtanak a fenti kutatások. Emellett úgy gondolják, érdemes figyelembe venni és elismerni a kari sajátosságokat; helyzetorientált tipológiákat kialakítani, támogatni az oktatókat személyiségük megőrzésében és mindig szem előtt kell tartani (lehetőség szerint) azt, hogy mi várja a hallgatókat a képzések elvégzése után.
A TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes