A Zsidó Világkongresszus az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségével és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködve előadást szervezett Ellen Germain holokauszt ügyekért felelős amerikai különmegbízott részvételével november 7-én a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.
Az eseményen Heiszler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke mondott nyitóbeszédet, megköszönve a szervezők, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Zsidó Világkongresszus munkáját. „Fontos, hogy legyenek barátaink, akik figyelnek ránk” – fogalmazott, hozzátéve: Magyarország az Európai Unión belül különleges helyzetben van. A zsidók itt fizikai biztonságban élnek, az antiszemitizmus ellen zéró toleranciát hirdettek; a magyarországi zsidóság helyzete számos szempontból jobb, mint a nyugat-európai társaiké. Kiemelte azonban a történelemszemlélet szerepét. A holokauszt során a hazai zsidóság 75 százalékát megölték, erre emlékezni különösen fontos. Heiszler András aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy néhány közéleti szereplő vitatott megítélésű történelmi szereplőket állít magának példaképül. Több tapintatra lenne szükség, ha nem akarjuk, hogy a zsidók hátrébb húzódjanak e történelemszemlélet miatt. Partnerségbe hívom a kormányt annak érdekében, hogy Magyarországra büszkén tekinthessünk – zárta gondolatmenetét.
Ezt követően Deli Gergely, az NKE rektora angolul tartott beszédében úgy fogalmazott: az antiszemitizmus nemcsak múltbeli tragédia, hanem ma is jelen van a világunkban és kihívást jelent számunkra. „Rektorként büszke vagyok arra, hogy intézményünk a judeo-keresztény közösségek értékeit képviseli” – utalt az üldözött vallási kisebbségekkel kapcsolatos egyetemi kutatásokra és az Eötvös József Kutatóközpont keretében működő Vallás és Társadalom Kutatóintézet munkájára. „Oly korban éltem én e földön mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra” – idézte Radnóti Miklós költő sorait, majd hozzátette: működjünk együtt, hogy e vészterhes időszakok soha ne jöjjenek vissza.
A köszöntők után Ellen Germain tartotta meg előadását. Az USA holokauszt ügyekkel foglalkozó különmegbízottja 2021 augusztusa óta tölti be e pozíciót. 1995-ben csatlakozott az amerikai külszolgálathoz, dolgozott egyebek mellett Boszniában, Lengyelországban és Irakban is.
Ellen Germain elmondta, azért van az amerikai külügynek holokauszttal foglalkozó részlege, hogy felerősítsék az etnikai indíttatású agresszió elleni lépéseket. Rövid történelmi visszatekintés keretében Ellen Germain elmondta: a holokauszt után a világ vezetői demokratikus értékrendszeren és nemzetközi jogon alapuló világrendet próbáltak megteremteni, a kapcsolódó intézményekkel. A jogi keretrendszer Raphael Lemkin jogász révén jött létre.
Ismerni kell a múlt hibáit – ennek alátámasztására az előadó felidézte, amikor a II. világháború idején egy menekülteket szállító, az Egyesült Államokba tartó hajót visszaküldtek Európába. Emlékeztetett a holokauszt elől Amerikába menekülni próbáló európai zsidók befogadását nehezítő, a Wilson- és a Roosevelt-adminisztrációban dolgozó Breckinridge Long szerepére, amelynek révén a tengerentúlon „csendes szemlélőként engedték a zsidók elleni borzalmakat”. Később, amint Roosevelt tudomást szerzett a valódi európai történésekről, néhány napon belül létrehozta a menekültekkel foglalkozó testületet, ezáltal több tízezer ember életét mentette meg. Ám a bevándorlási kvóták addigra így is sokak bejutását akadályozták meg. Felülről lefelé terjedtek a kegyetlen nézetek, amelyek sokáig lehetetlenné tették a segítségnyújtást – jegyezte meg Ellen Germain. „A túlélők számára igazságot szolgáltatni külpolitikai és emberi jogi kérdés is. Nemzetközi problémáról van szó; az Ukrajnában kibontakozó tragédia emlékeztet bennünket a háborúk borzalmára és arra, hogy igazságot kell szolgáltatni minden áldozat számára” – hívta fel a figyelmet.
Hivatalának munkája két pilléren nyugszik. Egyfelől minden eszközzel igyekeznek az elkobzott javakat visszaszolgáltatni egyebek mellett az igények elbírálását támogató eljárások kidolgozásával. Ennek egyik eleme a 47 ország által aláírt JUST (Justice for Uncompensated Survivors Today) program, amelyben az áll, hogy az államoknak törekedniük kell az elkobzott javak visszaszolgáltatására. A másik pillért az oktatás jelenti. „Az én hivatalom a megemlékezésről és holokauszt oktatásáról is számos törvényt hozott. Nemzetközi együttműködések keretében próbáljuk a holokauszt tagadása és a téves nézetek ellen felvenni a harcot. Az USA ezért az IHRA (International Holocaust Remembrance Alliance) nevű nemzetközi szervezetben is szerepet vállal. Az edukáció terén tett erőfeszítések eredményeiként megemlítette, hogy nyitottabbak és befogadóbbak azok a diákok, akik tanultak a holokausztról, jellemzőbb rájuk a pluralista attitűd, toleránsabbak, és kritikai érzékük, gondolkodásuk fejlettebb”.
A múltból tanulnunk kell, de még sok munka áll előttünk, elég Boszniára, Ruandára vagy Kambodzsára gondolni – figyelmeztetett a különmegbízott. Ukrajnáról szólva elmondta: most zajlik az ott történt tömeggyilkosságok dokumentálása, a feltárásra nemzetközi mechanizmusokat alkalmaznak. Az USA elkötelezett a számonkérhetőség elősegítése, az elkövetők elleni eljárások indítása mellett. Kérdésre válaszolva Ellen Germain úgy vélte, az Amerikában erősödő antiszemitizmus hátterében a polarizálódott politikai színtér és a kevéssé iskolázottak véleményeinek mind szélesebb körben történő megjelenése állhatnak. E trendek is az edukáció fontosságára világítanak rá.
Az esemény záróbeszédét Menachem Rosensaft, a Zsidó Világkongresszus ügyvezető alelnöke tartotta. „Mielőtt ma ide jöttem, megnéztem a Duna-parton a bronz cipőket (a budapesti holokauszt-emlékművet – a Szerk.), amely emlékeztet minket arra, hogy itt lőttek bele a Dunába húszezer magyarországi zsidót a nyilasok. Nem felelősségre vonást szeretnék, hanem emlékeztetni arra, hogy borzalmas dolgok történhetnek”. Hozzátette: Ellen Germain hivatalának munkája azért fontos, mert az USA kormányzati erőfeszítéseit fordítja le gyakorlati lépésekre annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg a szörnyű események. Nagyon fontos, hogy emlékezzünk arra, hogy van, ahol ma is újra megtörténik mindez. Fontos felelősséget vállalnunk az emlékezésért, és az információtorzítás ellen is fel kell vennünk a harcot, zárta gondolatait az alelnök.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes