Hangzott el az immáron nyolcadik alkalommal megrendezett az Önkormányzatiság napjainkban című konferencián. Az eseményre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában került sor november 4-én. A rendezvényt Budai Balázs, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) tanszékvezető egyetemi docense moderálta.
„A mai konferencia bizonyíték arra, hogy a 2015 novemberében megfogalmazott hagyományteremtő szándék sikeres valósággá vált” – mondta köszöntőbeszédében Kristó Katalin. Az NKE fejlesztési rektorhelyettese elmondta, hogy a konferenciasorozat sikere abban is áll, hogy nemcsak az egyetemi oktatók és hallgatók számára nyitott, hanem a polgármesterek, jegyzők, és más köztisztviselők számára is. Kristó Katalin kiemelte: a konferencia egyik legfontosabb célja párbeszédet generálni az elméleti és a gyakorlati szakemberek között. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahogyan eddig is, a jövőben is igyekszik hidakat építeni, hogy az elméleti és gyakorlati tudás találkozási pontjává válhasson!” –fogalmazta meg a fejlesztési rektorhelyettes.
„Önkormányzatok nélkül nem lehet országot működtetni” – hangsúlyozta Merre tovább Önkormányzatok? című nyitóelőadásában Tóth József, Polgár város polgármestere. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Hajdú-Bihar Megyei Tagozata tagozatvezetője elmondta: ma Magyarország Alaptörvényének 31. cikke és a helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezik a települési önkormányzatok működéséről. Polgár város polgármester arról is beszélt, hogy a jogszabályi háttér alapján a kormányzat mennyi és milyen szerepet szán az önkormányzatoknak, és ez milyen kihívások elé állítja a hajdú-bihari hátrányos helyzetű kistérség központját az Észak-Alföldi Régióban. „A települési önkormányzatok erős legitimációval rendelkező döntéshozói testületek, amelyek a helyi közügyek intézésére hivatottak, legyen szó vízdíjról, járóbetegellátásról, vagy iskolafenntartásról” –fogalmazta meg Tóth József. A polgármester kiemelte, számukra egyebek mellett a települési oktatás feladatköre, a helyi iskola ügye, a helyben tanuló diákok megtartása a legfontosabb. Hozzátette, meglátása szerint a saját bevétellel, saját vagyonnal rendelkező, kevésbé kiszolgáltatott települési önkormányzati rendszer elérésére kellene törekednünk, mely nem függetlenül, hanem a kormányzattal szerves együttműködésben, de lehetőség szerint önállóan, aktív közösséggel működik.
„Nekünk nem sírni kell, hanem megküzdeni a világgal” – idézte Tamási Áront Pető Zsolt az Önkormányzati feladatellátás jövője egy kisvárosi polgármester szemszögéből című előadásában. Abony város polgármestere ismertette a jogszabályban meghatározott kötelező és önként vállat feladatok körét. Pető Zsolt beszélt a mindennapi kihívások mellett az aktuális kihívásokról is. Hozzátette, okunk van a bizakodásra, mert Varga Mihály pénzügyminiszter szerint „a jövő év lesz a legnehezebb, de a recesszió elkerülhető”. A felmerülő problémák leküzdésében hangsúlyozta: az adaptivitás és önellátó képesség erősítése a cél. „Az önkormányzati feladatvállalás jövője a mindennapi kihívások és feladat átrendeződések mellett az önellátó képesség erősítése. Adaptivitás, avagy légy jobb mindhalálig!” – hívta fel a figyelmet a polgármester. Hozzátette, a jelenlegi városvezetőknek nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az önkormányzás nemcsak jog, hanem kötelezettség is. Jog a helyi közügyek önálló intézésére, ugyanakkor kötelezettség a város szolgálatára.
„Bár háborús helyzet van, háborúzás ne legyen!” – figyelmeztetett Szabó Gellért, Szentkirály község polgármestere A kistelepülések helyzete és lehetőségei, közfeladatok és ellátásuk falun című előadásában, melyben a falusi közeg ismertetését és lehetőségeinek feltárását helyezte fókuszba. A Magyar Faluszövetség elnöke beszélt a kistelepülések feladatköreinek megváltozásáról és a munkaszervezés kihívásairól településüzemeltetés terén. Majd szó esett a finanszírozási és a fejlesztési nehézségekről is. „Bár a kulturális-közösségi élet a településen „takarékon” működik, azaz kényszermegoldásokat vezettünk be, a saját lábon való működés igencsak nehézségekbe ütközik” – foglalta össze Szabó Gellért.
„A társadalmi innováció új, újszerű válaszokat ad egy közösség problémáira azzal a céllal, hogy növelje a közösség jólétét” – fogalmazta meg Gyergyák Ferenc Az innováció az önkormányzatokban című előadásában. A TÖOSZ főtitkára, az ÁNTK mesteroktatója hozzátette: „Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet, alapvetően szakmai fejlődést jelent.” Gyergyák Ferenc ismertette: a TÖOSZ 2022 februárjában online kérdőíves felmérést végzett 3178 települési önkormányzat körében az önkormányzati innováció megvalósulása, segítő és akadályozó tényezőinek feltárása érdekében. A felmérés eredményének összefoglalása szerint bár az önkormányzat feladata a lakosság szolgálata, és az önkormányzatiság a lakosság bevonásáról is szól, az önkormányzatoknak folyamatosan keresniük kell az innováció lehetőségeit. Megállapítható: a válságok mindig innovációt szülnek. A TÖOSZ főtitkára kiemelte, sem a település lélekszáma nem befolyásoló tényező az önkormányzatok számára az innovációra való nyitottság terén, sem az adóerő-képesség nem gátja egyértelműen az innovációnak. „Az innováció lehetősége és megvalósítása sokkal inkább függ attól, hogy az adott önkormányzatnál van-e olyan döntéshozó vagy döntéshozónak tanácsadó személy, aki nyitott és elkötelezett az innovációra!” – fogalmazta meg Gyergyák Ferenc.
A Polgármesteri jutalmazás a veszélyhelyzet ideje alatt című előadásában Danka Ferenc, a Pest Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályának főosztályvezetője beszélt a 2020 november-decemberében felmerült különleges jogrendi esetekről. A pandémia alatt megnövekedett polgármesteri feladatokra való tekintettel a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó kormányhivatalnak is kiemelten kellett foglalkoznia a joggyakorlatban még példa nélkül álló, meglehetősen összetett esetekkel. Danka Ferenc ismertette: a vészhelyzeti szabályozás alapja Magyarország Alaptörvény 53. cikke, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. §. (4) bekezdése (Katv.), valamint az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése volt. A kérdés jogi megítélését nehezítette, hogy az ügyben jogalkalmazói tapasztalat még nem alakulhatott ki, nem volt kimunkált joggyakorlat, a bíróságok részéről sem mutatkozott egységes felfogás arról, hogy hozhatott-e döntést a polgármester polgármesteri jutalmáról arra a törvényi rendelkezésre hivatkozással, hogy a helyi önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörét – veszélyhelyzetben – a polgármester gyakorolja? Mindkét esetben a következő ítélet született: amennyiben a polgármester a képviselő-testület munkáltatói szerepkörébe helyezkedve saját maga számára jutalmat állapítana meg, az többszörös jogi akadályba ütközne. Ezek alapján a polgármester a képviselő-testület e jutalmazásra vonatkozó hatáskörét nem gyakorolhatja jogszerűen, ebből kifolyólag az őt csupán helyettesítő alpolgármester sem hozhat meg ilyen döntéseket. A bíróság álláspontja szerint az alpolgármester jogszabályi felhatalmazás és hatáskör hiányában meghozott perbeli határozata önmagában olyan súlyos jogszabálysértés, amely a határozat megsemmisítését indokolja. Ezért a bíróság a közigazgatási cselekményt – a közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisítette.
„Tíz éve látja el a közigazgatási továbbképzési feladatokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem„– emelte ki Klotz Balázs Önkormányzatok és közszolgálati továbbképzés című záróelőadásában. Az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézetének igazgatója ismertette az intézeti működés tekintetében azt a négy elemet, amely a tudatos építkezést, illetve az egyéni fejlesztési igényeket szolgáló programok, korszerű tanulási eszközök és fejlesztő környezet biztosítását szolgálja. Digitalizáció (92%-ban e-learning-re alapozva), innováció (ismeretbővítés, informális tanulási módszerek a felnőttképzésben, közösségi tanulási terek kialakítása szakértőktől szakmai csoportokban), motiváció (mérhető fejlődés kompetenciaméréssel A1-C2 besorolással, önfejlesztési lehetőségek, kiemelten kezelt vezetőképzés, Közszolgálati Tudásportálhoz való hozzáférés) és minőség (elméleti és gyakorlati szempontok alapján folyamatos monitorozással, illetve partnerség a tisztviselők rendszerszintű képzésében, több közigazgatási szervvel való együttműködésben a tananyagok tekintetében). 2019 decembere és 2022 novembere között 15 383 képviselő és 1353 polgármester vett részt az önkormányzati képviselők képzésén. „Hitvallásunk a képzés! Legjobb befektetés a tanulás! Az így megszerzett tudást soha senki nem veheti el tőlünk. Az idő folyamán inflálódott tudás szinten tartásában pedig az NKE továbbra is partner!” – foglalta össze Klotz Balázs.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes