NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

A város megjelenítésének mediális változatai – Humántudományok, építészet, kommunikációelmélet

Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézete A város megjelenítésének mediális változatai – Humántudományok, építészet, kommunikációelmélet címmel 2022. október 27‒28-án tudományos tanácskozást rendezett a Ludovika főépület Zrínyi termében.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával megvalósult kétnapos konferencia előadói a város mediális reprezentációjának problematikáját járták körbe magas színvonalú előadásaikban, melyek egyaránt foglalkoztak a város épített környezetével (melyet a latin urbs kifejezés jelöl), valamint az ehhez kötődő politikai közösség (melyet a latin a civitas fogalommal fejez ki) művészet- és tudományterületeken átívelő kommunikatív dimenzióival, új megvilágításba helyezve a városi közösségszerveződés mediális reprezentációinak társadalmi és politikai vetületeit.

Az egyes szekciók a város építészeti vonatkozásai mellett irodalmi, történettudományi, filozófiai, antropológiai, szociológiai illetve kultúrkritikai és művészetelméleti nézőpontból közelítették meg a témát. A konferencia résztvevői a csütörtöki első napon 5 szekciót és két kiemelt előadást, pénteken pedig újabb 5 szekciót és egy kiemelt előadást hallgathattak meg.

A konferencia ötletgazdája és szervezője, Hörcher Ferenc kutatóprofesszor, az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet vezetője megnyitójában hangsúlyozta, hogy az esemény szerves folytatása a város problematikájának humántudományi dimenzióival kapcsolatban általa szervezett korábbi konferenciáknak, és kiemelte a várossal kapcsolatos interdiszciplináris megközelítésmód, valamint az egyes tudományterületek művelői közötti párbeszéd és együttműködés fontosságát.

Az első szekció a város irodalmi reprezentációi címet viselte. Az első előadó, Balga Nóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója Velence városának ábrázolásait vizsgálta meg 20. századi magyar irodalmi alkotásokban, különös tekintettel a sziget, a labirintus és a tenger metaforikus képeire. Eszik Veronika, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa a dualizmus kori Fiume városának ambivalens megjelenítéseit mutatta be a 19. századi horvát realista prózairodalomban. Kovács Katalin, a Szegedi Tudományegyetem BTK Francia Tanszékének egyetemi docense pedig a XVIII. század második felében alkotó francia író, Louis-Sébastien Mercier Tableau de Paris című 12 kötetes munkájában tetten érhető meglehetősen kritikus Párizs-képről beszélt érdekes korabeli illusztrációkkal is szemléltetett előadásában.

A második szekcióban a történettudomány képviselői kaptak szót. G. Etényi Nóra, az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszékének egyetemi docense a Buda 1686-os visszafoglalásához kapcsolódó nyomtatott képi információk összetett politika- és eszmetörténeti kontextusait vázolta föl előadásában, majd pedig Pilkhoffer Mónika, a Pécsi Tudományegyetem BTK Modernkori Történeti Tanszékének egyetemi docense mutatta be a dualizmus kori Magyarország városépítészetéhez kapcsolódó tervpályázati visszaéléseket, hangsúlyozva, hogy a városkép alakulását akkor sem kizárólag az építészet szakmai szempontjai befolyásolták.

Az ebédszünet után az első kiemelt előadó, Entz Géza művészettörténész, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal volt elnöke Város és műemlék-ügy. Magyar példák című előadásában a hazai műemlékügy történetének különböző korszakainak városépítészeti vonatkozásait mutatta be nemzetközi kitekintésben. Megállapítása szerint a II. világháború pusztításai utáni újjáépítés során az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával az épületeket történeti forrásként megközelítő falkutatási módszerre alapozva nemzetközileg elismert eredmények születtek például a soproni és a budai polgárváros középkori eredetű városmagjának műemléki rekonstrukciójában. Az utóbbi évtizedek azonban a műemlékvédelem fokozatos kiüresítését hozták magukkal, és Entz szerint ez arra vezethető vissza, hogy az soha nem vált a magyar kultúra szerves részévé.

A következő harmadik szekció a város filozófiai vonatkozásait vizsgálta. Óbis Hajnalka, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Történettudományi Intézete Ókortörténeti és Segédtudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa Augustinus De civitate Dei című művének kapcsán a Róma gótok általi elpusztításának ellenhatásaként értelmezhető szellemi építkezésről beszélt. Kovács Eszter, az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa a városok hálózataként felfogott holland táj politikaelméleti vonatkozásait mutatta be Denis Diderot útleírásában. A szekció Smrcz Ádám, az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet tudományos segédmunkatársának előadásával zárult, aki az Urbs és a Civitas építészeti és politikai vonatkozásainak ontológiai összefüggéseit vizsgálta meg Camillo Sitte 19. századi osztrák építész nézetein keresztül.

A negyedik szekcióban a város antropológiai, szociológiai és kultúrkritikai megközelítéseiről esett szó. Dobák Judit (egyetemi docens, Miskolci Egyetem BTK AFTI Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék) a diósgyőri vasgyári kolónia mint mintatelep városantropológiai szempontú megközelítését, Kovács Gábor (tudományos főmunkatárs, BTK Filozófiai Intézet) Lewis Mumford amerikai filozófus várossal kapcsolatos nézeteit, Szijártó Zsolt (egyetemi tanár, PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék) pedig a berlini magyar kulturális örökség feltérképezésének lehetőségeit mutatta be.

Moravánszky Ákos (professor emeritus, ETH Zürich, Institut gta) kiemelt előadásában A város dimenziói címmel nagyívű interdiszciplináris összefoglalását adta a város mint tér szerteágazó megközelítési lehetőségeinek, ráirányítva a figyelmet a különböző mediális reprezentációk között megfigyelhető kölcsönhatásokra, továbbá hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a jövőre irányuló tervek összhangban legyenek a múlttal kapcsolatos tudással.

A konferencia első napját lezáró ötödik szekció előadói a város építészeti perspektíváival foglalkoztak. A neves építész, Alföldi György, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének professzora előadásában az építészet és a várostervezés különbözőségére figyelmeztetett. Álláspontja szerint a város leíró jellegű társadalmi műfaj, és a várostervezés szorosan összefügg az egyes korszakok hatalmi viszonyainak megjelenítésével. Kalmár Miklós, az ELTE Modern Magyarország Doktori Program hallgatója a Budapest II. világháború utáni újjáépítésével kapcsolatos különböző városépítészeti elgondolásokat és azok politikai hátterét vázolta fel. Az első nap utolsó előadója, Körmendy Imre építész, urbanista, a Magyar Urbanisztikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke volt, aki az Illyés Gyula által a várossal kapcsolatban megfogalmazott gondolatokról beszélt.

A második nap az elsőhöz hasonlóan a város irodalmi reprezentációival foglalkozó szekcióval kezdődött. Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa és a PTE Művészeti Kar Művészettörténet Tanszékének egyetemi adjunktusa a budapesti polgári környezetéből a kommunista diktatúra által Tiszapócsra kitelepített flâneur ábrázolását mutatta be Rab Gusztáv Utazás az ismeretlenbe című regényének főhősén keresztül. A következő előadó, Vesztróczy Zsolt történész, az OSZK főkönyvtárosa a Jókai Mór műveiben megjelenő Pozsony-kép történeti kontextusait vizsgálta meg, majd pedig Széchenyi Ágnes, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a városiasság és falusiasság reprezentációit tekintette át a 20. századi magyar irodalomban.

A következő, 7. szekcióban a történettudomány képviselői kaptak szót. Ábrahám Barna (egyetemi docens, ELTE BTK Román Filológiai Tanszék) a 19. századi szlovák és román elitek nézőpontjából mutatta be a kiépülő magyar nemzetállam városainak irodalmi ábrázolásait, Gál Zsófia művészettörténész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem PhD-hallgatója és az Erdélyi Krónika munkatársa pedig Szvacsina Géza kolozsvári, valamint Bernády György marosvásárhelyi polgármestereknek a városok dualizmuskori modernizációs folyamataira gyakorolt hatását vette vizsgálat alá.

Az ebédszünet után a nap kiemelt előadása következett, melyet Wettstein Domonkos építész, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének egyetemi adjunktusa tartott Tájsebek ‒ Pilinszky János evangéliumi esztétikája a városépítészet perspektívájában címmel. Wettstein előadásában a történeti települési táj II. világháború okozta tájsebei feldolgozhatóságának problémáját járta körül, melyhez Pilinszkynek az emlékezettel kapcsolatos, illetve „a jóvátehetetlen jóvátételére” irányuló esztétikai nézeteit hívta segítségül, hangsúlyozva, hogy a folytonosság a szakadásokon keresztül lehet megteremthető, és nem biztos, hogy egy idealizált múlt „visszaépítése” a gyógyítás útja.

A 8. szekcióban a művészetelméleti diskurzusok város-reprezentációihoz kapcsolódó előadások kerültek sorra. Bognár László, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi docense a tér és a narratíva összefüggéseit mutatta be Krzysztof Kieślowski lengyel filmrendező Tízparancsolat című fikciós tévésorozatában, mely egy szocialista lakótelepen játszódott. Horváth Csaba, a KRE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi docense előadásában a popkultúra és a város összefüggéseiről beszélt Budapestnek a Kádár-kori magyar underground dalszövegekben tetten érhető megjelenítési formáin keresztül. A szekció harmadik előadója az online bejelentkező Újvári Dorottya, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem PhD-hallgatója volt, aki a Teleki Andor (1902‒1978) fotóalbumaiban található, városi terekről készült felvételek kontextusait tekintette át.

A 9. szekcióban a város irodalmi megközelítései voltak terítéken. A konferencia társszervezője, Tóth Kálmán, az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet tudományos munkatársa Kis János (1770‒1846) Emlékezései életéből című önéletírásának soproni diákéveire és győri tanárságára visszatekintő részein keresztül a csiszoltság-diskurzus és a városi lét összefüggéseit vázolta fel. A szekció további előadásai a 20. századi és kortárs irodalomhoz kapcsolódtak. Kusper Judit (intézetigazgató egyetemi docens, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet) Szabó Magda regényei női hőseinek nézőpontjából, Visy Beatrix (tudományos munkatárs, BTK Irodalomtudományi Intézet) Lengyel Péter életművében, Hörcher Eszter Éva irodalomesztéta, a PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója pedig Tóth Krisztina prózai szövegeiben vizsgálta meg a városi tér és identitás alakzatait.

A konferencia utolsó szekciója a város filozófiai reprezentációihoz kapcsolódott. A konferencia szervezője, Hörcher Ferenc (kutatóprofesszor, NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet; tudományos tanácsadó, BTK Filozófiai Intézet) A városkép írásbeli lenyomatai ‒ két magyar író a Piazza Navonáról című előadásában Róma egyik leghíresebb terének leírásait hasonlította össze Pogány Frigyes Róma-útikönyvében és Cs. Szabó László Római muzsika című kötetében. Horváth Péter az ELTE BTK Filozófia Doktori Iskola posztdoktori hallgatója Walter Benjamin Párizs-képének kontextusairól, Mester Béla (tudományos főmunkatárs, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet) egy fontos budapesti emlékezethely, a Nemzeti Múzeum előtti tér 19. századi ábrázolásainak történelmi és urbanisztikai összefüggéseiről adtak elő, végül pedig a konferencia utolsó előadója, Váraljai Anna művészettörténész, az SZTE BTK Filozófia Tanszék egyetemi adjunktusa tartotta meg Urbanizációs víziók, koncepciók retorikái a harmincas évek szegedi városépítészetében című előadását.

A konferencia résztvevői érdekes és színvonalas előadásoknak és szakmai eszmecserének lehettek tanúi. A szervezők az előadások alapján tanulmánykötetet is terveznek kiadni, mely reményeik szerint további kutatásokra ösztönző új szempontokkal fogja gazdagítani a város mediális lenyomatainak tudományos vizsgálatát.

 

Szerző: Tóth Kálmán (tudományos munkatárs, NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet)

Fotó: Szilágyi Dénes