Milyen hatással vannak az új információs technológiák a vallásokra és a vallási közösségekre? Milyen új lehetőségekkel és kihívásokkal szembesülnek a digitális felületeken mind az egyházak, mind a vallásos emberek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a résztvevők Andok Mónika: Digitális vallás című könyvének bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Szárnyépület John Lukacs Társalgójában október 4-én.
A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent, és az NKE Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITK) támogatásával készült kötet rávilágít arra, hogy a fent említett kérdések a koronavírus-járvány alatt még hangsúlyosabbá váltak, hiszen korábban soha nem volt még arra példa az egyházak történetében, hogy a legnagyobb ünnepeket az online térben, a média segítségével kellett megtartani. Bár a vallás és a média egymásra hatásáról számos tanulmány és néhány kötet is született már magyar nyelven, a hálózati kommunikáció vonatkozásában azonban átfogó munka most először jelent meg ebben a témában.
A modernitás főbb folyamatai, mint az individualizáció, a szekularizáció, a globalizáció, az urbanizáció, vagy a mediatizáció alapjaiban érintették a vallásosság, az egyházi intézmények kérdését is. A kötet, bár kizárólag a vallás és a hálózati kommunikáció kapcsolatának lehetőségeire fókuszál, azt a fent jelzett keretben teszi. Vagyis a mediatizációs folyamatokkal érintkezően utal az individualizálódás, a szekularizáció és az online vallási közösségek kérdésénél az urbanizáció kérdéseire is. Annak megmutatására törekszik, hogy mind az egyházak, mind a vallásos emberek milyen új lehetőségekkel és kihívásokkal szembesülnek a digitális felületeken. Mindeközben a könyv feltárja azokat a folyamatokat, amelyek a hálózati mediatizációból fakadtak, bízva abban, hogy ezzel tágabb vizsgálati mezőbe helyeződik a média és vallás kapcsolatának kérdése. A kötet további célja, hogy a hazai tudományos közösséggel megismertesse a nemzetközi szakirodalom rendkívüli gazdagságát a digitális platformokon megjelenő vallásosságra vonatkozóan.
Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpontjának igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: különösen érdekes körülmény, hogy a téma a pandémia előtti időszakban nyerte el az ITK támogatását, mert a vallásgyakorlás és a digitalizáció kapcsolata már akkor érdekes témának tűnt. Annak ellenére is, hogy a COVID előtt azt gondolhattuk, a vallás, a vallásgyakorlás olyan intim szféra, amelyre az új technológiák szerepe sokkal kevésbé meghatározó, és sokkal kevésbé hatnak rá, mint minden más társadalmi vagy egyéni cselekvésünkre. Török Bernát hozzátette: a COVID olyan helyzetet teremtett, hogy a digitalizáció „korábban nem gondolt módon robbant be ebbe a területbe is”.
Az Ujházi Lóránd, az NKE Vallás és Társadalom Kutatóintézete vezetőjének moderálásával tartott kerekasztal-beszélgetésen Andok Mónika, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE BTK) egyetemi docense, a kötetet szerzője szerint az oktatás digitalizációja mellett a vallás digitalizációja volt a „legerősebb” a COVID idején. „Az egyház szemét két szempontból is felnyitotta a világjárvány. Egyrészt, akik a hálózati kommunikáció negatív oldalát látták, azok is meggyőződhettek annak előnyeiről, másrészt, az egyházi hierarchiát és eljárásrendet, amelyek az offline intézményrendszert jellemezték, alkalmazták a digitális térben”. A koronavírus-járvány hatására sokan megtapasztalták az online kommunikáció fontosságát az intézményi arculatépítés szempontjából.
Korpics Márta, az NKE egyetemi docense a II. Vatikáni Zsinatot hozta fel példaként az egyház kommunikációjának paradigmaváltására. „A katolikus egyház abban az esetben tud megfelelően működni, hogyha figyel az idők jeleire” – idézett a tanácskozáson elhangzottakból. Andok Mónika, az oktatás ás a vallás digitalizációjára vonatkozó szavaira reflektálva azt mondta, hogy a társadalmi kommunikáció két olyan színteréről van szó, ahol korábban kevésbé számoltak a digitálizáció adta lehetőségekkel. Korpics Márta megjegyezte, azért van nagy jelentőség a Digitális vallás című könyvnek, mert rámutat azokra a pozitív hozadékokra, amelyekre ezidáig kevésbé láttunk rá. A digitális világ olyan missziós eszköz az egyház számára – távolságot, időt és generációs szakadékokat képes legyőzni –, amelyet más platform nem tud elérni.
Kovács Ákos, a PPKE BTK egyetemi docense kiemelte, hogy az egyház lokális és regionális struktúrával is rendelkezik, melyekre vonatkozólag a digitális tapasztalatok rendkívül hangsúlyosak. Az egyház egyik funkciója a digitális média használata, és fontos, hogy magas színtű reflexiók szülessenek ezzel kapcsolatban – hangsúlyozta.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői elmondták, hogy a technológia folyamatos változása újabb és újabb kérdések és lehetőségek elé állítja a valláskutatókat, a jövőre vonatkozó legnagyobb kihívás a mesterséges intelligencia teológiára gyakorolt hatása lesz, a transzregionalitás, a vallások közötti párbeszéd és a keresztény közösségek erősítésének kérdései pedig felértékelődnek majd.
A kötet a Ludovika Egyetemi Kiadó boltjában és az egyetem ismeretterjesztő portálján, a ludovika.hu portál webshopjában is kapható. A kötetről készült recenzió pedig IDE kattintva olvasható.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes