NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Mitől függ a versenyképességünk?

A visegrádi országok, élükön Magyarországgal, a Covid-járványt megelőzően kiemelkedő gazdasági növekedési rátákkal büszkélkedhettek – ám eközben a versenyképességi rangsorokban kimondottan gyengén teljesítettek. E paradoxon okaira keresi a választ Gazdasági növekedés és versenyképesség intézményi perspektívában című, most megjelent könyvében Benczes István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára, az Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) 2020-as ösztöndíjas kutatója.

Az EJKK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) kutatási pályázatának keretében megvalósult, és a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent művet szeptember 28-án mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Termében. Az angol nyelvű könyvbemutató elején Kutasi Gábor intézetvezető méltatta a könyvet, majd a szerző a kutatás módszertani hátteréről, a kapcsolódó empirikus tesztekről szólt, és az említett paradoxon kapcsán bemutatta az új intézményi gazdaságtan főbb elemeit.

Benczes István előadását egy Adam Smith-i idézettel kezdte. A közgazdaságtudomány  skót atyja ebben az intézményrendszer fontosságáról beszél: „A kereskedelem és az ipar ritkán virágozhat sokáig olyan államban, ahol nincs rendszeres igazságszolgáltatás, ahol az emberek nem érzik biztonságban a tulajdonukat, ahol a szerződések betartását nem támasztja alá a törvény, s ahol az államhatalomról nem tételezik fel, hogy minden esetben kikényszeríti az adósságaik megfizetését.” Kutatási témájának indíttatása kapcsán Benczes István két, egyformán vagyonos ember példáját említette: a tapasztalatok alapján látszik, hogy jóllehet a kiinduló helyzetük azonos, néhány évtized múlva egészen biztosan eltérő anyagi helyzetben lesznek. Az említett idézet alapján a különbség oka a befektetési környezetben rejlik. A könyv központi kérdése mögötti motiváció e környezet szerepének feltárása volt az egyes országok esetében.

Az intézményrendszer vizsgálatának fontosságát alátámasztandó, a szerző elméleti hátteret adva a bevezetőben említett kérdés kapcsán szólt arról, hogy a korábbi közgazdaságtani elméletek – a neoklasszikus és az endogén növekedéselmélet – csak a gazdasági növekedés részbeni okaira adnak választ. Ezzel szemben az új intézményi gazdaságtan elmélete a növekedés eltérő forrásaival is foglalkozik. Figyelembe veszi az információhiányt, számol a bizonytalansággal és az ezek csökkentéséhez kapcsolódó tranzakciós költségekkel. S hogy mely intézményekről is van szó? Nos, ide tartoznak a jogi keretek – az alkotmányok, a kormányzati munkát, a pénzügyeket és a társadalmat mozgató szabályok –, az üzleti életet, szerződéses kapcsolatokat irányító írott szabályok, valamint az íratlan viselkedési normák  és magatartási kódexek, hagyományok. Az új intézményi gazdaságtan azt vizsgálja, hogy miképpen alakulnak ki ezek az intézmények, hogyan működnek, fejlődnek és alakítják az termelést és a kereskedelmet befolyásoló szabályokat.

A kötet azon intézményekkel foglalkozik elsősorban, amelyek az elmúlt száz esztendő során alakultak ki és egy olyan kontextusban, amelyben a földrajzi helyzet exogén tényező, azaz külső adottság, és néhány belső tényező – a jövedelmi szint, az integráció mértéke is szerepelnek. Az empirikus kutatások szerint ezek az elemek összefüggenek: az Egyenlítőtől való távolság például éppúgy befolyásolja egy ország GDP-jét, mint a jogállamiság keretei.

A konkrét, kötetben található esettanulmány a hazai gazdasági teljesítményt elemzi tágabb intézményi környezetben, a visegrádi négyekkel összevetésben 2000 és 2018 között a Világbank mutatószámrendszere, a Worldwide Governance Indicators (WGI) alapján. A paraméterek – Politikai részvétel és elszámoltathatóság, Korrupció visszaszorítása, Jogrend, Szabályozás minősége, Politikai stabilitás, Kormányzati hatékonyság – alapján a prezentációban látható grafikonokból kiolvasható, hogy miképpen alakult a politikai és intézményi környezet idehaza és a szomszédos országokban, és mely területeken és milyen mértékben romlott az intézmények minősége.

Benczes István végül arra biztatta a magyar és a külföldi hallgatókat, hogy legyenek bátrak, amikor szakdolgozat, disszertáció megírására készülnek. „Elég egy papír hozzá, amelyre néhány gondolatot felírnak - érdemes okokat, tényeket, modelleket alkotni, hiszen már egy egyszerű modell is segít megérteni az összefüggéseket” – fogalmazott.

 Az esemény végén kérdésekre válaszolva szóba került még az intézmények kormányzati ciklusok alatti változtatása, és az is, hogy mennyire fontos e téma taglalásakor a redisztribúció, a javak újraelosztása – hiszen e tényezők mind-mind befolyásolják a gazdasági növekedést.

A kötet a Ludovika Egyetemi Kiadó boltjában és az egyetem ismeretterjesztő portálján, a ludovika.hu portál webshopjában is kapható. Benczes Istvánról készült portrénkat pedig ITT olvashatják.

 

Szöveg: Kovács Lilla

Fotó: Szilágyi Dénes