Az orosz etnikum jelenléte és tömbösödése Ukrajna megalakulásától kezdve előre mutatta a most zajló háború gyökereit, ráadásul Oroszországnak az utóbbi években megroppantak a pozíciói a szomszédos országban – hangzott el Gecse Géza történész Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021 című könyvének bemutatóján a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. A bemutatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, jelenleg rosszak a béke esélyei, Oroszország ugyanakkor bármikor tud akár győzelmet is hirdetni.
A Ludovika Egyetemi Kiadó a nagy európai, egyetemi könyvkiadói hagyományokat maga elé tűzve három éve indította programját, amellyel – az oktatásban használható tankönyvek és szakkönyvek mellett – olyan művek gyűjtőhelyévé vált, amelyek a tudományos kiválóság mellet a közszolgálatiság ügyét is szolgálják aktuális kérdések tárgyalása mentén. Ebbe a sorozatba illeszkedik Gecse Géza műve is – mondta megnyitójában Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpont igazgatója. A bemutatónak helyszínt adó John Lukacs Társalgó is szimbolikus, hiszen névadója 1946-ban az orosz megszállás miatt hagyta el az országot, és „nem voltak illúziói az oroszok nagyhatalmi politikájával és törekvéseivel kapcsolatban”. A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent kötet az orosz birodalmi, nagyhatalmi gondolkodásmód és politika összefüggéseiről szól, amelyben a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború okai mellett az idáig vezetett útról is lehet olvasni.
A magyar nemzetbiztonsági stratégia szempontjából előnyös, hogy Oroszország és Magyarország között van egy ország – idézte fel a rendszerváltoztatás óta aktuális gondolatot a könyvbemutatón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyetértés volt abban is, hogy az egy adott területen élő nemzetiségek jogait az állam szavatolja. Mindezt Ukrajna soha nem tette meg megfelelő formában, a helyzet az elmúlt években az oktatási törvény módosításával romlott. A nemzetiségi jogokkal szembeni politika kiváltó oka az orosz kisebbség volt – jelezte Gulyás Gergely, aki szerint nagyon nehéz kiutat találni a jelenlegi helyzetből, „a béke esélyei rosszak”. Ugyanakkor Oroszország szinte bármikor győzelmet tud hirdetni, mert maga mondhatja meg ezt. A miniszter a szankciókról azt mondta, hogy „hihetetlen bevételt hozott” Oroszországnak és hosszú távon egyfajta átrendeződéshez vezet. Oroszországot ugyanis „Ázsia felé löki”, Európáról pedig gazdasági értelemben leválasztja. Gulyás Gergely szerint Nyugat-Európa 1990 után nem látta akadályát az oroszokkal való gazdasági együttműködésnek, ennek nyomán viszont nem is diverzifikálta a nyersanyagforrásait, ezért nincs ma alternatívája az orosz energiának. Jelezte: Magyarország sokat tett a diverzifikáció érdekében, hiszen míg 2010-ben kettő, ma hat interkonnektor vezetéken keresztül tud érkezni gáz Magyarországra. Gulyás Gergely megismételte: Magyarország elítéli az orosz agressziót, de ebből még nem feltétlenül következik, hogy ugyanolyan szankciókat kell hoznunk, mint például az Egyesült Államok, mert érdekeink is mások. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a könyv kapcsán az orosz birodalmi ambíciók kiterjedéséről is beszélt. Mint mondta: az európai politikát annak a kérdésnek a megválaszolása foglalkoztatja, hogy meddig terjednek ezek a birodalmi ambíciók. A balti államok például úgy gondolják, ha Ukrajna veszít, akkor Lengyelország következik. Mi pedig úgy, hogy a NATO nem válhat a háború részesévé.
Ukrajna önállósodását 1990-ben hamar észrevették, és miután Magyarország minden szomszédjával jó viszonyra törekedett, 1991. december 6-án hazánk elsőként kötött nemzetközi szerződést szomszédjával – emlékezett vissza a bemutatón Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter, egyetemi tanár. A szerződésben kiemelt szerepe volt a nemzeti kisebbségek védelmének, amit Ukrajna nem tartott be, és a nemzetiségekkel szembeni akciói ürügy volt Oroszországnak a radikális lépésre. Ugyanakkor, „amit Oroszország tett, arra nincs mentség”, megszegte az ENSZ alapokmányát és az Ukrajna területi egységét garantáló Budapesti Egyezményt. A volt külügyminiszter szerint Magyarország számára különösen aggasztó, hogy egy kis államot megtámadtak, ezért van szükség jó szövetségesre, Magyarországnak pedig most nagyon jó szövetségesei vannak. Jeszenszky Géza szerint a háború lezárásával kapcsolatban „Oroszország térfelén pattog a labda”, ebben legfeljebb egy ottani hatalmi változás hozhat eredményt.
A kötet szerzője, Gecse Géza a kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt: Ukrajna megalakulásától kezdve az orosz etnikum tömbökben volt jelen, ami előre mutatta a veszélyt. Oroszországnak Ukrajna megalakulásától kezdve „puha hatalma” volt az ország felett. Az orosz atomfegyvereket kivonták Ukrajnából, az Oroszországot ért pénzügyi válság a katonai reformok hiányát hozta magával. Később azonban az orosz fegyverkezés újra erőre kapott, „NATO-közeli” állapotba került és mára hadseregük kétszer akkor tűzerővel rendelkezik, mint az amerikai hadsereg. Igaz, hogy a szárazföldi egységeket a légierő nem képes megfelelően támogatni. Gecse Géza szerint az oroszok úgy érezték: az utolsó hét évben megroppantak a pozícióik Ukrajnában, ez is a háborúhoz vezető út egyik oka.
Gecse Gézával a könyvbemutató előtt készített villáminterjúnkat itt tekinthetik meg:
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Halápi Katinka
Videó: Páfalvi Zoltán