„Innováció és proaktivitás” – Megtartotta tanévnyitóját a UniSpace Magyarország Konzorcium

„Különleges alkalomból gyűltünk ma össze. Különleges, mert a hazai felsőoktatásban közös képzés indítása érdekében először fogott össze tizenhét egyetem” – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora a UniSpace Magyarország Konzorcium ünnepélyes tanévnyitóján a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében, szeptember 17-én. A kormány által elfogadott Magyarország Űrstratégiájának célkitűzéseivel összhangban létrejött UniSpace program keretében négy önálló, de összehangolt űrtudományi szakirányú továbbképzés indul el hazánkban az NKE koordinációjával.

Deli Gergely köszöntőbeszédében kiemelte: a képzés innovatív és proaktív, mert a tizenhét egyetem közötti együttműködés eredményes megvalósítására a tagok konzorciumot alapítottak, és új, interdiszciplináris képzési modellt hoztak létre. A hallgatók majd mind a tizenhét egyetem által aláírt oklevelet kapnak, „melyek tudásuk legjavával járulnak hozzá a 21. század által támasztott követelményeknek megfelelni képes szakemberek képzéséhez, úttörő vállalkozásukkal mintát adva más hazai szektorok számára is”.

A kormány által elfogadott űrstratégia jövőképe, hogy az űrszektor járuljon hozzá a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez, ezáltal a társadalom magasabb életminőségéhez, végső soron a közjóhoz – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a tanévnyitó ünnepségen. Ferencz Orsolya leszögezte: Magyarország gazdasági versenyképességének és nemzeti érdekei hatékony képviseletének érdekében kiemelten fontos, hogy „hazánk kurrens tudással és szemlélettel bíró szakemberekkel rendelkezzen az űrtevékenységben, és a különféle terültetek integrált összekapcsolása először történik meg ezen az innovatív úton, a tizenhét egyetem rendkívül segítőkész és konstruktív hozzáállásnak köszönhetően.”

„Nekünk olyan nemzedéket kell ma felnevelnünk, amely húsz év múlva meg fogja állni a helyét a versenyben az akkori más nemzetek generációival” – idézte beszédében Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szavait a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Hankó Balázs az idézet kapcsán megjegyezte: „az űrképzésben megnyilvánuló közös összefogás Klebelsberg Kunó száz évvel ezelőtt lefektetett céljainak felel meg.” 

Farkas Bertalan ny. dandártábornok, az első magyar űrhajós elmondta, hogy csodaként éli meg a UniSpace program létrejöttét, mert azzal, hogy az űrkutatás bekerült a magyar felsőoktatás képzési palettájába, régi álma valósult meg.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese szerint a 21. században nemcsak tudományos, hanem alapvető, a mindennapi életünket befolyásoló technikai fejlődés megy végbe majd a világűrben, és várhatóan meg fogjuk látni azt is, hogy nemcsak rövid, de térben és időben hosszú távú űrutazásokra fog felkészülni az emberiség, amelyeket meg is fog valósítani. Kiemelte, ahhoz, hogy a jövő űrrel foglalkozó szakemberei dolgozni tudjanak, a UniSpace program keretében megvalósuló szakirányú továbbképzések által nyújtott integratív tudásra van szükség.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dékánja hangsúlyozta, hogy az űrkutatás nagy múltra tekint vissza a Műegyetemen, hiszen már a ’70-es évektől kezdve számos műholdhoz fejlesztettek energiaellátó rendszereket és kommunikációs eszközöket. Charaf Hassan örömét fejezte ki, hogy a BME konzorciumi tag, mert így a UniSpace programmal lehetőség nyílik a képzésben részt vevő egyetemek közötti együttműködés erősítésére. Elmondta továbbá, hogy egy RRF pályázat során nyert teljes összeget egy korszerű, a 21. századi felszereltségű űrtechnológiai labor létrehozására fordítják.   

„A legtöbb tudományterületnek projektjei, az űrkutatásnak pedig missziói vannak. Ahhoz, hogy ezt a küldetést valóra váltsuk, megfelelően képzett szakemberekre van szükség, amelynek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) nagy múltja van” – hangsúlyozta az ELTE dékánhelyettese. Müller Viktor kifejtette, hogy nemcsak kutatási, hanem az űrkutatáshoz kapcsolódó oktatási szakértelmet is biztosítanak a UniSpace Konzorcium számára. „Az ELTE Űrtudományi szakirányú továbbképzési szakja elsősorban az űrkutatás természettudományos hátterére épít, és olyan tudást fog adni, amely az űrkutatásban, az űriparban, illetve az ehhez kapcsolódó igazgatási területen is munkaerőpiaci értéket teremt” – mondta.

Az NKE-n a szeptember végén induló Világűrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzésen harmincöten kezdhetik meg tanulmányaikat az intézmény falai között, ahol az űrtudomány és űrtechnológia alapjait, az űrélettant és táplálkozást, valamint a nemzetközi jog és az űrgazdaság alapjait is elsajátíthatják a felvételt nyertek. A program célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a világűr emberi felhasználásának jogi, politikai és gazdasági aspektusaival. A közös modulra épülő két félév során levelező munkarendben, magyar nyelven tanulhatnak a hallgatók űrjogot, űrgazdaságtant, releváns biztonság- és védelempolitikai ismereteket, illetve olyan ismereteket, amelyek a szektorban való munkához nélkülözhetetlenek.

Az NKE a Világűrpolitikai tanácsadó képzési programot tíz egyetemmel együttműködésben, az Űrtechnológiai szakember képzési programot a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem tizenegy egyetemmel együttműködésben, az Innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakember képzési programot a Debreceni Egyetem kilenc egyetemmel együttműködésben, az Űrtudományi szakember képzési programot az Eötvös Loránd Tudományegyetem hét egyetemmel együttműködésben indítja el. A UniSpace Konzorcium szakmai partnerei a UniSpace programot felügyelő és irányító Külgazdasági és Külügyminisztérium; a Kulturális és Innovációs Minisztérium; továbbá a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartójaként a Miniszterelnökség.

 

Szöveg: Sallai Zsófia

Fotó: Szilágyi Dénes