A Ludovika Egyetemi Kiadó bemutatta új köteteit a II. Magyar Jogi Könyvszalonon

A Ludovika Egyetemi Kiadó is képviseltette magát az idén második alkalommal megrendezett Magyar Jogi Könyvszalonon huszonegy magyar nyelvű jogi könyvkiadással foglalkozó kiadó között. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kiadójának gondozásában megjelent két könyvet mutatott be az egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITK) a Károlyi–Csekonics palotában szeptember 17-én.

A jogászokat, joghallgatókat és a jog iránt érdeklődőket tömörítő eseményt Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke nyitották meg. Trócsányi László a résztvevőknek azt kívánta: a nap folyamán „sok jó könyvet találjanak és sok jó beszélgetésben legyen részük”, Sulyok Tamás pedig örömét fejezte ki, hogy a Magyar Jogi Könyvszalon ötlete gyökeret eresztett és másodjára is megrendezhették.

A Ludovika Egyetemi Kiadó által a II. Magyar Jogi Könyvszalonra megjelentetett Török Bernát, Ződi Zsolt (szerk.): Az internetes platformok kora, valamint Ződi Zsolt (szerk.): Jogi technológiák című kiadványokról Rab Árpád, az NKE EJKK ITK tudományos főmunkatársa által moderált kerekasztal-beszélgetésen hallhattak a résztvevők. A kutatóintézet igazgatója és munkatársai nemcsak a műhelymunkába engedtek betekintést, hanem részletesen kifejtették véleményüket a jogi aktualitásokról is.

Nagy öröm két könyv bemutatásával kezdeni az idei tanévet – hangsúlyozta az NKE EJKK igazgatója. Török Bernát elsősorban a kutatóközpont égisze alatt működő kutatóműhely lényegi munkájáról beszélt, és kifejtette, hogy „egy olyan komplex módon összeállított kutatócsoport” alkotja az Információs Társadalom Kutatóintézetet, ahol a kutatóik társadalmi szemléletmódjukkal az információs társadalomnak nevezett információs özönt próbálják „a maga komplexitásában” elemezni. A szólásszabadság kutatásával foglalkozó igazgató kiemelte: a kutatócsoport célja „tematizálni a hazai diskurzust, és összefogni a terület kiváló szakértőit”. Török Bernát leszögezte: „a könyvek megmutatták, hogy az intézetnek sikerült egy tudásközponttá válnia”, és van sikere a „folyamatos mélyfúrásoknak”, amelyeket a szakterületen végeznek.

Mindkét kötet szerkesztésében közreműködött Ződi Zsolt, aki hangsúlyozta, mielőtt a jogi technológiák elemzése „mainstreammé” vált volna, az ezzel a területtel foglalkozó kutatókkevésbé kerültek előtérbe. Napjainkban a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körben jelenik meg, mely magyarázatként szolgál a téma „felkapottságára”. Ződi Zsolt hozzátette: reméli, hogy a jogi technológiák iránti érdeklődés folyamatosan benne marad a jogi kutatás fősodrában.

A jog szerepének átalakulásáról szólva Menyhárd Attila kiemelte: fontos, hogy ez az „iparág” reflektáljon a világban zajló társadalmi és gazdasági változásokra, ezáltal úgy véli, a Jogi technológiák című kötet már eleget tesz e kívánalmaknak is. „Eddig kevés figyelmet szenteltünk annak, hogy a jogalkotók a társadalmi igényekre reagáló döntéseket hozzanak” – fogalmazott Menyhárd Attila. A kutató példaként hozta az Amazont, pontosabban az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cég oldalán árult termékért vállalt felelősségét. Mindezzel egyetértve Török Bernát megerősítette: a tudomány feladata az aktuális területekre történő reflektálás, amelyet  valóban meghatározzák a jogalkotók döntései.

A kerekasztal-beszélgetés második felében átfogó vita alakult ki a jog(ászok) társadalomban betöltött szerepéről, melyet a szakértők mindegyike máshogyan közelített meg. Rab Árpád moderátorként megjegyezte: a szóban forgó két könyv jelentősége a jog fontosságának kiváló bemutatásában rejlik. Ződi Zsolt ehhez kapcsolódva úgy vélekedett: a jog területe drasztikus átalakuláson megy keresztül, amelynek egyik eleme, hogy „látványos módon csökken a perek száma. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a bajra reflektáló jog helyét átveszi a folyamatosan szabályzó jog”. „A jog másrészt arról szól, hogy a társadalmi konfliktusokat átfordítja egy lineáris kódba, amely mindenki számára értelmezhető” – fűzte hozzá Menyhárd Attila. A platformok igazságszolgáltatási működésének tekintetében a kutatók kifejtették, a platformok jogérvényesítés folyamatába történő bekerülése nem egyenlő a jogászok szerepével. „Nem bízhatjuk az algoritmusra az operátori tevékenységet” – hangsúlyozta az NKE EJKK ITK kutatója, így a jogászokra szerinte ebben az esetben azért van szükség, hogy megmondják a mesterséges intelligenciával operáló platformoknak, mikor kell közbelépniük. „A felek álláspontjainak értékelését nem bízhatjuk egy algoritmusra, viszont a közigazgatási természetű ügyekben a jogszerűségi kontroll átruházható a mesterséges intelligenciára” – összegezte Menyhárd Attila.

A nap folyamán az érdeklődők további kerekasztal-beszélgetéseken vehettek részt, amelyen az NKE több szakértője is megszólat. A Ludovika Egyetemi Kiadó standjánál pedig Bartóki-Gönczy Balázs, Jany János, Martonyi János, Márkusz László, Sulyok Gábor, Tóth András és Szabó Endre Győző várták a dedikáltatni vágyókat.

 

Szöveg: Pap Melinda Patrícia

Fotó: Kilián Zsolt