Legyen élmény a tanulás!

A továbbképzés iránti igény napjaink rohamosan változó világában különös prioritást élvez valamennyi területen. Nem kivétel ez alól a közigazgatás sem, mivel a tudományok és a technika, technológia fejlődése a közszolgálatiság és a jó kormányzás, a jó állam eszméjét nagymértékben megváltoztatta. E gyorsan változó környezethez való igazodás és az elvárásrendszernek való megfelelés nap mint nap kihívás elé állítja a tisztviselőket. Ők azok, akik szakértelmükkel, szemléletükkel, attitűdjükkel az államot jelenítik meg és képviselik az állampolgárok felé. Ezért is fontos a munkavégzésükhöz szükséges támogató ismeretek, valamint a gyakorlatban használható tudás elsajátítása. 2012. március 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) működteti a közszolgálati továbbképzés rendszerét, amely a fentiek szellemében alakítja ki a közigazgatási képzés széles körű képzési portfólióját. A közszolgálati továbbképzési rendszer főbb elemeiről, aktualitásairól kérdeztük Klotz Balázst, a Közigazgatási Továbbképzési Intézet igazgatóját.

Folyton változó világunkban a képzési igények is változnak. Milyen a jó közszolgálati továbbképzés? Hogyan lehet alkalmazkodni az aktuális kihívásokhoz?

A közszolgálati továbbképzési rendszer célcsoportját a köztisztviselők, illetve a kormánytisztviselők alkotják, akiknek felnőttként speciális tanulási szokásaik vannak, és korlátozott a tanulásra fordítható idejük. Ezért a programok fejlesztése során változatos módszertant (e-learninget, szimulációt, önellenőrző kérdéseket, tutorálást) alkalmazunk. Figyelemmel arra, hogy a tisztviselőket országos szinten kell tananyaggal ellátnunk, elsősorban a távoktatás módszertanára építünk, amelynek keretéül az NKE saját fejlesztésű digitális platformja a ProBono-rendszer szolgál.

A jó közszolgálati továbbképzési program kulcsa a fejlesztési eljárásban keresendő: egyedülálló alkotási és innovációs lehetőséget jelent az egyetem oktatóiból, a közigazgatásban tevékenykedő gyakorlati szakemberekből és a felnőttképzési-módszertani szakértőkből álló teamek közös gondolkodása, amelynek eredményeként formálódnak a közszolgálati továbbképzések, ötletes tartalmi, technológiai és módszertani megoldások születnek. Az alkotási folyamatban a továbbképzési rendszer felhasználja, ötvözi az oktatói-kutatói műhelyek legfrissebb tudományos és didaktikai eredményeit a legkorszerűbb felnőttképzési módszertanokkal.

Milyen hatással volt a koronavírus-járvány a továbbképzési rendszerre?

Mivel 2014 óta az egész országra kiterjedő képzési rendszert alkottunk meg, és mintegy 90 százalékban e-learning-tananyagokra, oktatóvideókra, online kompetenciamérésekre támaszkodunk,
és csak nagyon kis hányadban folyik jelenléti oktatás, a tisztviselők már hozzászoktak ahhoz, hogy a tananyagokat elektronikusan érik el. Ezért a pandémia nem okozott fennakadást a továbbképzési rendszerben.

A világjárvány hatására került be plusz elem a tananyagfejlesztésbe?

Ha a tartalmi fejlesztés felől közelítjük meg a kérdést, akkor az Országos Kórházi Főigazgatósággal és a Miniszterelnökséggel közösen kidolgozott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér-t (EESZT) bemutató tananyagot említem, amely a tisztviselők körében igen népszerű. Ez a továbbképzési program rendszerszerűen ismerteti az EESZT szolgáltatásait, sok-sok olyan praktikumot felvillantva, amely kényelmesebbé, egyszerűbbé teszi a tisztviselők, állampolgárok életét.

Módszertani szempontból a jelenléti képzéseket elérhetővé tettük a Microsoft Teams alkalmazáson keresztül, és alkalmaztunk olyan megoldásokat, amelyek hozzáadott értékként jelentek meg. Ezek között említhető például az önálló feladatok vagy a csoportfoglalkozások online platformon való megtartása. A másik hozzáadott érték a közszolgálati továbbképzési rendszeren túlra mutat: a közigazgatási tárgyú szakirányú továbbképzési szakok esetében kezdtük el azt a kísérletet, amely szerint egyes szakokat már online képzési formában szervezünk, az oktatás Microsoft Teams alkalmazáson keresztül folyik.

Elhangzott az élményszerű tanulás fogalma. Mit ért ezen?

A képzések hatékonyságának és élményszerűségének növelése céljából az aktív részvételre épülő, gyakorlati jellegű, kompetenciafejlesztő órák esetében az elméleti tudásanyag elsajátítását megkönnyítő, kreatív, látványos megjelenítésre törekedtünk, a tisztviselők gondolkodásra késztetésének és problémamegoldásra ösztönzésének előtérbe helyezésével. Programjaink olyan technikai-módszertani megoldásokkal bővültek, mint a videóprezentáció, a szimuláció, az oktatófilm, az e-szeminárium, illetve az egyéni és csoportos tutorálás. Az ismeretek elsajátítását esettanulmányok, önálló interaktív feladatok, átfogó kérdések, jogesetek teszik izgalmassá.

Melyek a közszolgálati továbbképzés súlyponti elemei?

Az elmúlt időszakban a vezetőképzésre, a vezetők soft skilljeinek fejlesztésére helyeztünk hangsúlyt, illetve olyan szemléletformáló programokat jelenítettünk meg a portfóliónkban, mint A nemzetpolitikáról közérthetően, Az Alaptörvény bemutatása és értékei, az integritásképzések, továbbá számos gyakorlati készségfejlesztő képzést is a tisztviselők rendelkezésére bocsátottunk. Említettem, hogy a tisztviselői célcsoport speciális tanulási szokással rendelkezik, jelentős mértékben szerez ismereteket informális tanulás útján, ezért számos, ezt a tanulási formát támogató szolgáltatást vezettünk be. Legnépszerűbbek ezek közül a szimulációs feladatmegoldások, illetve a szakértők által moderált szakmai közösségek: az elmúlt években létrejött tizenkét szakmai csatornának mintegy nyolcezer tisztviselő a tagja.

Hogyan lehetséges a közigazgatásban dolgozó különféle iskolai végzettségű és eltérő készséggel rendelkező dolgozók számára hasznosítható tananyagot biztosítani?

A közigazgatáshoz kapcsolódó alapfogalmak, működési eljárások esszenciáját a közigazgatási alapvizsga mint egyfajta „közigazgatási érettségi vizsga” biztosítja, amelyre a kompetenciaalapú továbbképzéseink épülnek. Hasonló funkciót tölt be a közszolgálati továbbképzési programok között a Közigazgatási iránytű című programunk is. Szakértők bevonásával kidolgoztunk egy kompetenciakatasztert, amely világos cél- és követelményrendszert nyújt a fejlesztendő programok esetében. Az egységességet, a fejlesztés eredményességét és mérhetőségét tovább növeli, hogy az egyes kompetenciáknál nemcsak a kompetenciafogalmakat, hanem az azokban való jártassági szinteket is meghatároztuk. Az egyes szintek fogalma mellett azok követelményei is definiáltak. Amellett, hogy a tisztviselői visszajelzések alapján és a kompetenciarendszer keretei mentén fejlesztjük a képzéseket – vagyis csak olyan tananyagok készülhetnek, amelyek megfelelnek a kompetenciakövetelményeknek és -szinteknek –, kiemelném azt is, hogy az egyes szintleírások közvetlen összeköttetésben állnak a kompetenciamérő rendszerrel, ami azt jelenti, hogy a kompetenciamérés során a tisztviselő szabadon választhatja ki, hogy a munkájához szükséges kompetenciák közül melyikben értékeli és méri magát a különböző feladatok révén. A mérés és az önértékelés eredményének összehasonlításával, a rendszer által kiadott szöveges visszajelzéssel reálisabb önképe lesz az adott területen való jártasságáról. Fontos tehát látni, hogy ezzel az egységes, mindenkire vonatkozó kompetenciakataszterrel – amely személyre szabott képzési ajánlatot is kínál a tisztviselőnek – egyúttal az egyéni fejlődést segítjük.

Említette a ProBono-rendszert. Milyen szolgáltatásokat nyújt a tisztviselők számára?

A közszolgálati továbbképzési rendszer, ismertebb nevén a ProBono továbbképzési platform célja a tisztviselők önfejlesztésének ösztönzése és a fejlődési lehetőségek digitális formában történő biztosítása tematikus online szakmai közösségek és szakmai információs csatornák, e-learning-tananyagok szabad böngészése, oktatóvideók, online kompetenciamérés, személyes kompetencia-portfólió útján. A ProBono-rendszer a tanulás támogatásán túl képzésmenedzsment-funkciókat is ellát: nyilvántartja a résztvevők feladatait, tanulmányi kötelezettségeit, tanúsítványait, és a munkáltatók ezen a platformon állítják össze a tisztviselők egyéni továbbképzési tervét.

Honnan tájékozódhatnak az aktuális képzési kínálatról?

Minden évben elkészítjük a közszolgálati továbbképzési programokat tartalmazó továbbképzési portfóliónkat, amelyet elektronikus formában valamennyi tisztviselő számára eljuttatunk, a központi kormányzati igazgatási szervek és a kormányhivatalok vezetői részére pedig nyomtatott formában is megküldünk. Ezenfelül a ProBono-rendszer Katalógus menüpontjában is folyamatosan naprakészen tartjuk képzési kínálatunkat.

Az NKE polgárai is jelentkezhetnek a képzésekre?

Mivel az egyetemi polgároknak nincs továbbképzési kötelezettségük, ők fakultatív módon, a saját érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a képzések közül az elearning.ludovika.hu portálon. A hallgatók figyelmét 2020 tavaszán – a koronavírus-járvány kezdetén – hívtuk fel közszolgálati továbbképzési programjainkra, támogatva őket abban, hogy az alap- vagy mesterképzéseken nyert ismereteiket elmélyíthessék.

Az idei évben milyen képzésekkel bővül a paletta?

Elsősorban azokra a fejlesztéspolitikai képzésekre fókuszálunk, amelyek az uniós finanszírozású projektek megvalósítása szempontjából fontosak. A rendelkezésre álló hatmodulos tananyagrendszer a projektmenedzsmenttől a projektpénzügyeken át a projektellenőrzésig mutatja be a tématerületet. Képzési kínálatunkban hangsúlyosan jelennek meg a gyakorlatorientált programok, így például a hatósági, szakigazgatási ügyintézésben segítséget nyújtó képzések, és nagy hangsúlyt fektetünk a digitális kompetenciák fejlesztésére a táblázatkezeléssel, adatvizualizációval foglalkozó programjaink keretében. Bízunk abban, hogy mindenki megtalálja a számára értékes továbbképzési programokat, és azokra az egyéni szakmai fejlődést, a munkakör eredményes ellátását támogató eszközökként tekint majd.

Mi volt a közelmúlt legjelentősebb újítása?

A minél hatékonyabb és eredményesebb tanulás elősegítése érdekében az idei évben megkezdtük a vizsgamodult tartalmazó továbbképzési programok vizsgakérdéseinek szakmai-módszertani megújítását. Ugyanis napjainkban már nem tekinthetünk úgy a vizsgákra, mint hagyományos számonkérésre, amelynek során a résztvevők számot adnak a képzésen megszerzett tudásukról. Teljesen új megközelítést szeretnénk ajánlani: meggyőződésünk szerint a vizsga még része a tanulási folyamatnak, és – túlmutatva a lezárt képzési eseményen – további ismeretek megszerzése előtt nyit utat. Éppen ezért az ismeretek felidézésének képességét tükröző kérdések mellett izgalmasabb, elgondolkodtató feladatok megoldására ösztönözzük a tisztviselőket. Ilyen lehet például egy jogeset, amely a tényállás helyes megállapítását, a jogszabályok értelmezését is megkívánja, így lehetőség nyílik a megszerzett tudásanyag újragondolására, rendszerezésére. Ha pedig a tisztviselők később, a munkájuk során egy – immár – valós problémával találkoznak, rendszeresen aktualizált, hatályosított továbbképzési programjaink e-tananyagát a ProBono Önfejlesztés menüpontjában mindig elérhetik.
A tisztviselők szakmai sikereihez tehát mind nagyobb mértékben szeretnénk hozzájárulni.

 

Szerző: Sallai Zsófia

Fotó: Szilágyi Dénes

A cikk – eredeti formájában – a Bonum Publicum magazin 2022. áprilisi lapszámában jelent meg.