A szerhasználók útja

Magyarországon az elmúlt tíz évben évente hat-nyolcezer kábítószer birtoklással kapcsolatos vétségben indult eljárás, míg a kábítószer kereskedelem évi 500-600 esetben ad munkát a hatóságoknak – derült ki a Drogkutató Intézet konferenciáján. A nemrégiben alakult intézet munkatársainak egy része a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, az eseményre a kanadai Torontóból is érkeztek résztvevők.

A Drogkutató Intézet hiánypótló tevékenységet végez, „A szerhasználók útja” címet viselő konferenciának helyszínt adó Batthyány Lajos Alapítvány pedig örömmel ad lehetőséget a találkozásra az eltérő tudományterületekről érkező kutatók számára az elegáns térben – köszöntötte a konferenciát a budai Várhegyen található Lónyay-Hatvany villában székelő alapítvány programigazgatója, Pócza István. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen sokan álltak a kábítószer-kutatás ügye mögé, a Drogkutató Intézet felületet biztosít ezeknek a szakmai diskurzusnak, hiteles, tudományos kutatásokat végez, az eredményeket pedig közérthető formában bocsájtja a társadalom rendelkezésére – fogalmazott megnyitójában Christián László r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes. Hozzátette: „a komplementer rendészet” fogalma az együttműködés és partnerkeresés fontosságára irányítja rá a figyelmet a biztonság megteremtése érdekében. Ez a fogalom ugyanis nemcsak az állam szerveinek mozgósításáról szól egyes kérdések megoldására, hanem a civilek, például a polgárőrség bevonásáról is a különféle ügyek mögé.

A konferencián a Torontói Rendőrség munkatársai a kanadai világváros droghelyzetéről, a marihuána legalizáció hatásairól és az ottani szabályozásról beszéltek. Zanati Balázs és Jeffrey Zammit közösségi rendőrként évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek, beosztottaik és munkatársaik naponta kerülnek kapcsolatba a kábítószerrel kapcsolatos ügyekkel, amit nagy problémának látnak Kanada legnagyobb városában. Mint mondták: az elmúlt 35 évben progresszió figyelhető meg a droghelyzetben, egyre erősebb kábítószerek jelennek meg a piacon és tömegesen halnak meg emberek túladagolás következtében. Ebben megítélésük szerint nem segített a marihuána legalizációja. A dekriminalizáció ugyanis eredetileg a feketepiac felszámolására történt meg, állami kontrollt akartak, ehelyett illegális kereskedések sora nyílt az utóbbi időszakban. Mindez egy-egy üzlet vonatkozásában naponta 15-20 ezer dollár bevételt termel a bűnözői csoportoknak, akiknek az is megéri, hogy a rendőrség által kövekkel eltorlaszolt illegális árusítóhelyek bejáratától az éjszaka leple alatt darukkal távolítsák el az akadályokat – érzékeltette a probléma nagyságát a két előadó, akik elmondták azt is: Torontóban havi 50 millió dolláros bevételt termel a kannabisz üzlet, a fogyasztók száma megnőtt, a marihuána shopokban pedig, mint egy étlapról lehet kiválasztani a vásárló számára leginkább megfelelő anyagot. A fiatalokat a törvény védi, ötmillió dollárral vagy három év szabadságvesztéssel sújtható az, aki fiatalkorúnak drogot ad el.  A marihuána akkora üzlet, hogy még a kokainárusok is foglalkoznak vele, de megnőtt az ún. crack-kokain és a szintetikus opioid, a fentanil iránti kereslet is, heroint viszont általában nem találnak a razziákon. A fenti tények mutatják, hogy a marihuána legalizáció nem szorította ki a feketepiaci árusítást – szögezte le Zanati Balázs és Jeffrey Zammit, akik beszéltek arról is: a rendőröknél található ún. nalaxon csomagban olyan orrspray van, aminek hatóanyagai a túladagolás esetén lehetnek életmentők, használniuk is kell ezeket. A probléma kezelése érdekében a két előadó társadalmi összefogást, a terjesztőkre irányuló több rendőri figyelmet és a fiatalkori oktatás fontosságát emelte ki.

Magyarországon a kereslet – és kínálatcsökkentés áll a droggal kapcsolatos rendőri tevékenység középpontjában. Évente 6000-8000 ügyben indul eljárás kábítószer birtoklás miatt, a kábítószernek pedig a magyar, valamint az Európai Uniós és ENSZ listákon szereplő anyagokat tekintik, 880 féle van ezekből a világon – tájékoztatott Csákó Ibolya r. alezredes az ORFK Bűnügyi Főosztályának kiemelt főreferense. Az új pszichoaktív anyagokkal való visszaélés évi 400-500, a kábítószer kereskedelem 500-600 ügyben ad feladatot a rendőröknek. Csákó Ibolya szerint érdekes tendencia, hogy mára megfordult a dizájner drogok és a „klasszikus” kábítószerek jelenléte az összes kábítószerhasználaton belül: a korábbitól eltérően az előbbiek 35, utóbbiak 65 százalékos arányban vannak jelen. Rémisztő tény, hogy volt olyan év, amikor – a sajtóban csak „haláldrog” elnevezéssel illetett – bika miatt 41 haláleset történt Magyarországon. A r. alezredes sikeres felderítésekről is beszámolt. Mint mondta: a kereskedelem újbóli erőre kapását mintegy 1,2 milliárd forint vagyon visszatartásával akadályozták meg, nemrégiben Hajdú-Biharban pedig egy mintegy 1300 töves, modern felszerelésekkel ellátott kannabisz ültetvényt számoltak fel.

Előadásában Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatója és az NKE egyetemi tanára a drogszabályozás hatásáról beszélt a dizájner drogok tekintetében. Mint mondta: tévhit, hogy a dizájner drogok új problémát jelentenek, egyik fajtájuk például már 1925 óta jelen van. A professzor beszámolt új kutatásáról, amelyhez kapcsolódóan 2011-2020 között Magyarországon 18-féle szintetikus kannabinoidot leltek fel a rendőrség által szállított mintákban. Mint kiderült: amint egy drogot pszichoaktív anyaggá minősítenek, eltűnik, majd jön egy következő. A kannabinoidokkal ellentétben azonban a katinon származékoknál a szabályozás és forgalmazás között nem látszik a fenti összefüggés. Mindez azt mutatja, hogy a szabályozás hat a drogok forgalmazására. A szintetikus kannabinoidoknál például - jellemzően Kínában – profi szakemberek új anyagot szintetizálnak. A katinonokkal nem ez a helyzet. A bika is kivétel, mert proaktív módon letiltották, mégis megjelent és nagyon népszerű. A kutatásból levont következtetések alapján a forgalmazók országspecifikusan figyelemmel kísérik a szabályozást legalábbis a kannabinoidoknál, a katinonok esetében inkább európai szinten. Ezért Haller József az európai szabályok szinkronizálásának elvégzését sürgette, de leszögezte: a szabályozás azonban mégis működik. A szerhasználók útja a fentiek fényében bizonytalan. Választásuk ugyanis nem feltétlenül tudatos, mert az új anyagok esetén fogalmuk sincs, mit használnak, ami nagy veszélyeket rejt. „Így lesz a bika drog fogyasztásából 41 halálozás Magyarországon” – figyelmeztetett az NKE egyetemi tanára.

A konferencián - az információ átadás erősítése érdekében - együttműködési megállapodást írt alá az Országos Rendőr-főkapitányság és a Drogkutató Intézet. A dokumentumot Töreki Sándor r. vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese és Haller József a Drogkutató Intézet igazgatója, az NKE egyetemi tanára látta el kézjegyével.

 

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak. 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes