Egy térség – három nézőpont: balti gondolatok a változó geopolitikai helyzetről

Május 16-án ismét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont a soron következő Ludovika Nagyköveti Fórumnak. Deli Gergely rektor nyitotta meg az eseményt, melynek különlegességét az adta, hogy a korábbi fórumoktól eltérően ezúttal egyszerre három nagykövet nézőpontját ismerhette meg a hallgatóság.

A Fórum díszvendégei Kristi Karelsohn, az Észt Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Vytautas Pinkus, a Litván Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Agnese Kalnina, a Lett Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete voltak. Az eseményen a nagykövetek az ukrán-orosz válságról osztották meg gondolataikat.

Kristi Karelsohn beszédében támogatását fejezte ki Ukrajna, az ukrán szuverenitás iránt, miközben megemlékezett a szovjet megszállás ötven évéről. Hangsúlyozta, hogy bár Észtország visszanyerte függetlenségét, az orosz fenyegetés sosem szűnt meg, és Oroszország továbbra sem tekinthető jó szomszédnak. Felidézte az Észtország elleni 2007-es kibertámadást, mely az észt parlament, bankok, minisztériumok stb. webhelyeit célozta meg. A hackertámadás alapja a tallinni bronzkatona – a szovjet éra mementója és síremléke – eltávolítása kapcsán Észtország és Oroszország között kialakult konfliktus lehetett.  Vytautas Pinkus kifejtette, hogy a balti államoknak és a szomszédos országoknak biztonsági okokból gazdaságilag függetlenedniük kell Oroszországtól. Kiemelte, hogy ez nem lesz könnyű, mivel Litvánia olaj- és gázfelhasználásának nagy része még mindig orosz forrásból származik, ugyanakkor a jövő szempontjából kulcsfontosságú, hogy más energiaforrásokat találjanak. Agnese Kalnina beszédében a kiberbiztonságra, valamint a dezinformáció és a propaganda elleni védekezésre fókuszált. Rámutatott, hogy az orosz média propagandát közvetít, és az orosz állampolgárok nélkülözni kénytelenek a globális internethozzáférést. Hangsúlyozta, ha meg akarjuk őrizni függetlenségünket és stabilitásunkat, tudatában kell lennünk a dezinformáció veszélyeinek, és reziliensnek kell lennünk velük szemben.

A vitaindító előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Hettyey András Örs, a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai Tanszék docense moderálásával. Hettyey András rámutatott, hogy a balti államok más országokat megelőzve előre jeleztek egy Ukrajna ellen irányuló esetleges orosz támadást. Arra kereste a választ, hogyan tettek szert a balti állomok erre az információs előnyre. A nagykövetek egyetértettek abban, hogy földrajzi közelségük lényeges tényező volt, de Oroszország 2008 óta egyre fokozódó ellenséges attitűdje, melyet Georgia és a Krím példája is mutat, szintén ebbe az irányba mutatott.

A moderátor a háború lehetséges kimeneteléről is kérdezte a nagyköveteket. A nagykövetek kifejtették, hogy az EU és a NATO tagállamok hogyan járulhatnak hozzá, hogy Ukrajna visszanyerje szuverenitását. Hangsúlyozták az együttműködés és az egység fontosságát, és méltatták Finnország és Svédország NATO csatlakozási törekvéseit. Hettyey András utolsó kérdésére válaszolva kijelentették, hogy Ukrajna EU-csatlakozása mellett is kiállnak, ugyanakkor hozzátették, hogy ez nem egyik napról a másikra fog megtörténni. Ukrajnának is teljesítenie kell a szükséges kritériumokat.

A Fórum utolsó szekciója lehetőséget adott arra, hogy a közönség is kérdezhessen a nagykövetektől. Felföldi Péter, a Közbiztonsági Tanszék oktatója arról érdeklődött, hogyan látják a nagykövetek az orosz kisebbségek helyzetét országukban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy orosz ajkú kisebbségeik lojálisak hozzájuk, és nem számítanak semmi hasonlóra, mint ami Donbaszban történt.

Zachar Péter Krisztián nemzetközi dékánhelyettes arra kérte a nagyköveteket, hogy mondják el, országuk mely eredményére a legbüszkébbek. Kristi Karelsohn a digitalizációt tartotta a legfontosabbnak, míg Vytautas Pinkus és Agnese Kalnina a függetlenség kivívását, az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozást említette.

 

Szöveg: Kitta Annamária

Fotó: Szilágyi Dénes