A „nyelvkérdés” a 19. század elején – egy kutatási projekt bemutatása

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézetének május 9-én megtartott workshopján az intézet tudományos munkatársa, Hőnich Henrik egyik folyamatban lévő kutatási projektjét mutatta be. Mint az előadásából kiderült, a kutatás tárgya a magyar nyelv hivatalossá tételének és fejlesztésének programjai, valamint a nemzeti közösségről alkotott elképzelések nyelvi(-etnikus) elemei a Magyar Királyságban az 1790-es évek elejétől az 1830-as évek elejéig, vagyis nagyjából a II. József halálától a reformkor kezdetéig terjedő időszakban.

Hőnich Henrik hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok fókusza az említett témák eszme-, illetve diskurzustörténeti aspektusaira esik, vagyis elsősorban a jellemző (és atipikus) gondolati konstrukciók, fő vitakérdések, érvelési mintázatok, illetve ezek kontextusai érdeklik. Ugyanakkor kiemelte, hogy az is nyilvánvaló, hogy a társadalom-, intézmény- és politikatörténet meghatározó mozzanatai, valamint a korabeli nyilvánosság szerkezetével kapcsolatos kérdések az eszmetörténeti fókusz ellenére sem hagyhatók figyelmen kívül a kutatás során.

Ami pedig a nyelvhasználatról szóló viták tartalmi dimenzióit illeti, ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy mivel a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdések a korszakban a rendi-nemesi politikai kultúra és politikai gondolkodás elemeitől elválaszthatatlan formában jelennek meg, illetve vetődnek fel, utóbbiak képezik azt a szélesebb eszmetörténeti kontextust, amelyen belül egyáltalán lehetővé válik a kérdés vizsgálata. A problémafelvető jellegű prezentáció azon főbb elméleti, módszertani és tartalmi kérdéseket járta körül, amelyek alapjaiban határozzák meg, illetve befolyásolják a kutatást, különös tekintettel a forráskorpusz és a kronológiai keretek kijelölésére, a diéták szerepére, a rendi-nemesi nemzetépítés országos és lokális szintjeire, a rendi-nemesi nemzettudat hosszútávú (kora újkori) történetére és a szakirodalomban a rendi-nemesi nacionalizmus fogalmával jelölt jelenségkörre.

 

Szöveg: Hőnich Henrik