Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkárát és Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkárát fogadta hivatalában Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora május 4-én. A rektori látogatást követően Bódis József és Maruzsa Zoltán is előadást tartott az Egyetem hallgatóinak.
Deli Gergely a találkozó során kiemelte, hogy az NKE számára különösen fontos a közoktatás, amit jól mutat, hogy az Egyetem közel nyolcvan középiskolával áll partnerintézményi kapcsolatban. Ezeket a kapcsolatok pedig még intenzívebbé kívánja tenni. „Az intézmény jelenlegi feladata, hogy a modellváltó egyetemekhez képest újradefiniálja magát, továbbá, hogy az egyetem misszióját tudatosabban, célorientáltabban tudja képviselni a köz szolgálatában” – hangsúlyozta a rektor. Deli Gergely kitért a hazai űrkutatáshoz és űrtechnológiához kapcsolódó UniSpace programra is, melyben az NKE a konzorciumvezető szerepet tölti be. Ennek kapcsán elmondta, hogy a program keretében várhatóan a 2022/23-as tanévben induló képzés kivételes lehetőség mind a közszférában, mind a versenyszférában elhelyezkedni kívánó hallgatók számára. A megbeszélésen a vezetők áttekintették az NKE által gondozott képzések szakmai gyakorlati helyek minisztériumi vonatkozású bővítési lehetőségeit, amelyek további hallgatók számára nyújthatnak betekintést a kormányzati szféra folyamataiba.
Kis Norbert, az NKE fejlesztési rektorhelyettese az előadásokat felvezető beszédében úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány sújtotta elmúlt két év során Bódis József és Maruzsa Zoltán nagy szerepet játszottak abban, hogy a köznevelési intézményrendszer és a felsőoktatás is sikerrel vette az akadályokat.
„A mai oktatás nem olyan, mint korábban volt. Jelenleg rendkívül változó világban élünk, információrobbanás közepette, mely információk az okostelefonok által mindenkihez eljutnak” – fogalmazott Bódis József, aki előadásában egyebek mellett arról is beszélt, hogy milyen globális kihívásokkal kell szembenéznie az oktatásnak. Ilyenek a technológiai fejlődés, digitalizáció, az oktatási és képzési rendszerek minőségi fejlesztése, elérhetősége és nyitottsága, a demográfiai kihívások, a változó társadalmi igények, a korlátozott erőforrások, de ide sorolhatók a valós társadalmi-gazdasági igényeket leképező, rugalmas oktatási/képzési rendszerek kialakítása, a rövidebb „életciklusú” készségek, a rugalmas alkalmazkodás és a jelenleg még nem létező szakmákra való felkészítés is. A munkaerővel szemben támasztott követelmények változnak: felértékelődnek az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek. A kreativitás és a kritikus gondolkodás képessége a korábbiakhoz képest jóval nagyobb szerephez jut.
Bódis József kitért arra is, hogy a Fokozatváltás Stratégia keretei között a 2014–2020 évek között a felsőoktatás számos eredményt ért el: a Kormány nemzetközi példák alapján elindította a felsőoktatási struktúraváltás folyamatát, bevezették, megerősítették a felsőfokú duális képzést, amely szorosabbra fűzte a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatrendszerét. Kialakították a hazai egyetemek Kárpát-medencei oktatási struktúráját, a magyar felsőoktatás határon túli szerepvállalását, az egyetemekhez kapcsolódó kutatás-finanszírozási rendszer pedig az intézményi kiválóságot és teljesítményt helyezi középpontjába. Jelentős volt a felsőoktatási fejlesztéspolitika koncentrációja, melynek keretében megvalósult a felsőfokú végzettséget szerzők arányának növelése a felsőoktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javításával, a képzések munkaerő-piaci relevanciájának az erősítése, valamint a kutatói utánpótlás biztosítása. Számos teljes egyetemi campusfejlesztés indult meg az országban, és jelentős előrelépések történtek a kollégiumi infrastruktúra megújításában. 2013-hoz képest 65%-kal nőtt a külföldi hallgatók létszáma, és hazai egyetemek nemzetközi együttműködései is javultak. Teljesen megújult a doktori képzés rendszere, továbbá elindult a kooperatív (ipari együttműködésen alapuló) PhD-képzés is. Az egyetemi modellváltással kapcsolatban Bódis József elmondta, hogy az a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal szorosabban és hatékonyabban együttműködő, minőség- és teljesítményelvű felsőoktatást eredményez. Szót ejtett a Digitális Jólét Programról is, „mely nemcsak az oktatás, kutatás és innováció területét hatja át, hanem az élet minden területét, tulajdonképpen, hogy ez egy digitális államkormányzás” – fogalmazott a politikus.
Maruzsa Zoltán előadásban a koronavírus-járvány oktatásra gyakorolt hatásaira fókuszált. Elmondta, hogy számos mérlegelendő, priorizálást érintő kérdés merült fel a COVID-19 járvány kitörésekor. Például: ha folytatódik az oktatás, milyen járványügyi hatása van a társadalomra? Megszervezhető-e az oktatás az adott közhangulatban? Ha leáll az oktatás, milyen hatása van a gyerekekre, a tanulási eredményekre, valamint milyen hatása lesz a gazdasági teljesítményre? De kérdés volt az is, hogy megszervezhető-e az oktatás unortodox módszerekkel, és ehhez mi szükséges, és hogy milyen intézkedések alkalmazhatók az iskolák nyitva tartása érdekében. Ez utóbbiakra a digitális munkarendre való átállás volt a válasz, melynek feltételei a megfelelő infrastruktúra, a korosztály szerinti tantárgyi tartalmak biztosítása, a pedagógusok módszertani felkészültsége és a tanulók folyamatos értékelése voltak. A gazdaság működése érdekében meg kellett oldani az iskolán belüli gyermekfelügyeletet, hiszen, ha a gyermek otthon tanul, akkor vigyázni kell rá, és a szülő nem tud dolgozni, ebből pedig az következik, hogy a gazdasági teljesítmény csökkenni fog. „A gyermekfelügyelet segítette azon családokat, amelyek nem tudtak otthoni munkavégzésre berendezkedni és a gyermekekre vigyázni, a felügyeletet igénybe vevők aránya tartósan alacsony szintet mutatott: az óvodák normál munkarendre történő visszaállásával az arány 50%-ra ugrott, az iskolások esetén 3%-ra nőtt a 2020 júniusi újranyitást követően” – állapította meg az EMMI államtitkára.
A 2020/21-es tanévben lehetőség nyílt a hagyományos munkarendben történő tanévkezdésre annak köszönhetően, hogy véget ért a járvány első hulláma. Szó esett a járvány elleni védekezés hatékonyabbá tétele érdekében 2020. november 11-étől a középfokú iskolákban 9. évfolyamon, és a felett tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről, a 2021. március 8-tól az óvodákban és általános iskolákban is a rendkívüli szünet elrendeléséről, illetve a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről. Maruzsa Zoltán megemlítette azt a fontos változást is, hogy egyéni és csoportos konzultációk szervezésére is volt lehetőség az iskolákban. A gyermekfelügyeletet a középiskolák esetén nem, az általános iskolák esetén kötelező volt megszervezni, a gyermekétkeztetést biztosítani kellett, valamint bővült az iskoláknak nyújtott védelmi eszköztár is.
Parragh Bianka rektori főtanácsadó összefoglalva elmondta: ma már nem az a kérdés az állami szerepvállalással kapcsolatban, hogy „sok” vagy „kevés” az állam, hanem az, hogy az állam hogyan tud olyan célzott, hatékony és ösztönző intézkedésekkel fellépni az erőforrások racionális mozgósítása mellett, amelyek segítik az aranyközépút megtalálásában a fenntartható versenyképesség erősítése érdekében. Ennek apropóján a hallgatók figyelmébe ajánlotta a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent Az ösztönző állam válságkezelése I. című tanulmánykötetet, „melyben Bódis József és Maruzsa Zoltán az állami versenyképesség kapcsán osztanak meg a koronavírussal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat a felsőoktatás és a köznevelés területén” – emelte ki Parragh Bianka.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes