Műanyagszennyezés a szárazföldi vízgyűjtőktől az óceánokig címmel rendezett közös konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Kara (VTK) és a Portugál Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében május 3-án.
A mind a helyszínen, mind az online térben követhető esemény az idén nyáron Lisszabonban megrendezendő ENSZ Óceán Konferencia megelőző konferenciájaként szolgált. A plenáris ülés részvevőit Deli Gergely, az NKE rektora, majd Jorge Roza de Oliveira, Portugália rendkívüli és meghatalmazott nagykövete köszöntötte. Egyetemünk rektora beszédében elrettentő számokat sorolt a műanyagszennyezés mai mértékéről. Ugyanakkor bizalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar és a portugál szakemberek együttműködése segíthet megérteni, így hatással lenni ezekre a kínzó problémákra. Portugália budapesti nagykövete megnyitójában csatlakozott rektorunk ezen reményéhez, emellett pedig köszönetet mondott a szervezőknek.
A tudományos eseményen elsőként Szöllősi-Nagy András, az NKE VTK Víz- és Környezetpolitikai Tanszékének (VKPT) egyetemi tanára adott elő Globális vízkészletek kontra szárazföldi szennyezés címmel. Mielőtt közérthető összefoglalót nyújtott volna a Föld vízkészleteit érintő legégetőbb problémákból, kiemelte, hogy Portugália legalább hétszáz éve odafigyel az óceánok problémájára, így ma is képes a döntéshozók figyelmét a legfontosabb ügyekre ráirányítani. Szöllősi-Nagy András mai problémáink két mozgatórugójaként a népesség exponenciális növekedését, és ettől nem függetlenül a klímaváltozást említette. Nagyon más jövő elé nézünk tehát, mint amilyen a múltunk volt – hangsúlyozta. Ám globális közös munkával, illetve az új technológiák (a számítási teljesítmény drasztikus növekedése, illetve az MI) segítségével talán elérhetünk változást.
Ezt követően Jánosi Miklós Imre, az NKE VTK VKPT tanszékvezetője fejtette ki gondolatait A lebegő műanyagok dinamikája a keletkezéstől az óceáni műanyagszigetekig címmel. A téma egyik legegyszerűbb jelenségével kezdett, melyet talán már mindenki látott: a tenger hullámai mindig elérik a partot. Ugyanakkor a terület komplexitását az is jelzi, hogy az adatok kiértékelésének folyamatát két féléves egyetemi kurzus során tanulják meg a hallgatók. Jánosi Miklós Imre előadásában elhangzott, a szennyezés egyik legfőbb forrása ma a trópusokon az Amazonas folyó. Mellette a világ tíz legszennyezőbb folyója között két afrikai és hét ázsiai van.
João Canning-Clode, a Madeira-szigeteki MARE Tengeri és Környezetvédelmi Kutatóintézet Tengerparti Rendszerek és Óceán Kutatócsoportjának vezető kutatója A tengeri műanyagok ’autóstoppos’ fajokat hoznak létre: tanulmányok egy atlanti-óceáni szigeten címmel tartott előadást, Paula Sobral, az Universidade NOVA de Lisboa professzora Mikro- és nanoműanyagok: miért aggódunk? címmel adott elő, végül a délelőtti szekció zárásaként Maria João Bebianno, az Universidade do Algarve professzora A nanoműanyagok és az egyéb szennyezőanyagok keverékeinek ökotoxikus hatásai kéthéjú kagylókban című előadását hallhatták a résztvevők.
A délutáni program során a hazai viszonyokról – a Duna és a Tisza állapotáról, valamint a mikroműanyagok által okozott környezeti károkról – is hallhattak előadásokat az érdeklődők.
A konferencia IDE kattintva visszanézhető.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes