Az elmúlt 13 évben több milliószorosára emelkedett a kriptodevizák árfolyama, a bitcoin például 2012 óta néhány centről 69 ezer dollárra erősödött 2020 végére – derült ki a Ludovika Szabadegyetem előadásán. Kertész Krisztián közgazdász, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar egyetemi docense többek között arról is beszélt, hogy jelenleg a világon akár az 500 milliót is elérheti a kriptodeviza tulajdonosok száma.
Míg egy átlag befektetés esetén 5-15 százalékos hozamokban gondolkodhatunk, addig a kriptopiacon öt, vagy akár tizenötszörös nyereség is elképzelhető, ám mindez kockázatos üzlet, hiszen egy kriptodeviza értéke egy másodperc alatt is nullára eshet, amire már volt példa – hangoztatta előadásában Kertész Krisztián. A Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék docense beszélt a kriptopénz fogalmáról, amely tulajdonképpen fizikai megjelenéssel nem rendelkező digitális pénz. Működőképességét nem egy állami intézményrendszer, törvény garantálja, a tranzakciók lebonyolíthatósága, a pénz hamisíthatatlansága a piaci szereplők sokaságának számítógéphálózata által garantált. Ellentétben a hagyományos bankszámlákkal, a pénztárcák anonimok, nem látható név szerint a tulajdonosuk. Az viszont minden egyes pénzegységről tudható, hogy a létrehozása óta mikor, melyik pénztárcában tartózkodott és hova utalták át. Minden pénznek tehát külön lejegyzett és nyilvános „saját élettörténete” van. Kertész Krisztián az egyik kriptodeviza, a sokak által ismert bitcoin jellemzésével mutatta be az ilyen eszközök valódi hozzáadott értékét. Mint mondta: a bitcoin különleges értéke a függetlenség, hiszen nem függ egyetlen más országtól, pénzügyi rendszertől sem. Ez pedig elgondolkodtató annak fényében, hogy számos olyan esetre tudunk példát mondani, amikor bírói ítélet nélkül emberek, intézmények, országok vagyonát zárolták. Kanadában például idén februárban tüntetések, lezárások voltak a koronavírus miatti korlátozások ellen. A válasz nagyon kemény volt: zárolták a tüntetők bankszámláit (206 bankszámlát, kb. 7-8 millió dollárt). Vagy: néhány hete Oroszország 640 milliárd dolláros devizatartalékának több mint felét, kb. 340 milliárdot egyik pillanatról a másikra befagyasztották a nyugati országok. Az orosz-ukrán háború kitörése óta igen sok orosz oligarcha vagyonát zárolták, elkobozták. A fenti példák és a kriptodevizák függetlensége, azaz decentralizált volta emelheti vonzerejüket. Mindez látszik is, mert a kriptopiacba hagyományos intézmények kezdtek beáramlani. A Visa vagy Master Card például kripto-hátterű bankkártyák kibocsátásába kezdett. A Visa jelentése szerint 2021 negyedik negyedévében 2,5 milliárd dollár értékben bonyolítottak le vásárlásokat, tranzakciókat kriptopénz alapú Visa bankkártyákkal – hangzott el az előadáson, ahol kiderült az is: a becsléseket együttesen elemezve, összesen kb. 100-300 millió bitcoin-tulajdonos és kb. 250-500 millió kriptodeviza-tulajdonos lehet a világon és mintegy 50-60 millió személy kereskedik rendszeresen a bitcoinjával, amellyel ma már fizetni is lehet. A bitcoin ugyanis El Salvadorban 2021 szeptembere óta hivatalos fizetőeszköz a dollár mellett, Honduras egyik szigetén, Roatanon, szintén hivatalos fizetőeszköz, de Florida államban az adókat lehet bitcoinban is fizetni – sorolta Kertész Krisztián, aki szerint egyértelmű, hogy a kriptodevizák világa folyamatosan fejlődik, ezzel párhuzamosan azonban terjed is, bizonyítja ezt a jelenlegi 16 ezer kriptodeviza jelenléte.
A Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadása megtekinthető az alábbi videóban:
A Ludovika Szabadegyetem következő, május 3-án, 18 órakor kezdődő előadásán az információs társadalom büntetőjogi dilemmáiról beszél majd Szathmáry Zoltán, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség mb. fellebbviteli főügyész-helyettese. Az előadás helyszíne: Oktatási Központ, II. előadó.
Szöveg: Tasi Tibor
Videó: Kristóf-Szabó Lilla