Az összes kibertérbeli tevékenység 75-80 százaléka bűncselekmény, a problémák túlnyomó többsége ott is értékeink megszerzéséről szól – hangzott el a Ludovika Szabadegyetemen. Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője a kiberbűnözés fajtáiról, a kiberbűncselekményekről és a dark webről is beszélt.
„A kiberbűnözés, más néven számítógépes bűnözés, a számítógép használata olyan illegális célok elérése érdekében, mint például csalás, gyermekpornográfia és szellemi tulajdon kereskedelme, személyazonosság-lopás vagy a magánélet megsértése. A számítógépes bűnözés, különösen az interneten keresztül, egyre nagyobb jelentőségű, mivel a számítógép központi szerepet kapott a kereskedelemben, a szórakozásban és a kormányzati tevékenységekben” – ismertette a kiberbűnözés külföldi szakirodalomban fellelhető fogalmát előadásában Krasznay Csaba. Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője kifejtette: míg a 2000-es évek elején nem volt ismert a kiberbűnözés fogalma a magyar jogrendben, addig mára négy fajtát különböztetnek meg. Ezek: például a jogosulatlan belépéseket, vagy a számítástechnikai rendszer megsértését is magában foglaló a számítástechnikai adat hozzáférhetősége, sértetlensége és titkossága elleni bűncselekmények, a számítógéppel kapcsolatos bűncselekmények (számítógéppel kapcsolatos hamisítás,csalás), számítástechnikai adatok tartalmával kapcsolatos bűncselekmények (gyermekpornográfia), szerzői jogok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények. Krasznay Csaba felhívta a figyelmet a kiberbűnözés globális jellegére, hiszen mind az áldozatok, mind az elkövetők a világon bárhol lehetnek, így a bűnüldözés is globális összefogással lehetséges. Beszédes adat, hogy a kibertérben előforduló tevékenységek 75-80 százaléka kiberbűncselekmény, a többi a kiberhadviseléshez, kiberkémkedéshez, kiberterrorizmushoz köthető. Magyarországon a koronavírus-járvány a kiberbűncselekmények rangsorának átrendeződését hozta, egy 2017-2020 közötti adatsor az online csalások számának jelentős megugrását mutatja, a nyugdíjasok kibertérben való megjelenése pedig a bankkártya átverések számának emelkedéséhez járult hozzá. Krasznay Csaba rámutatott: a kiberbűnözés 2021-es adatok szerint 6 milliárdos „üzlet”, azaz mára jövedelemzőbb iparág, mint a kábítószerkereskedelem. Ennek oka, hogy lassan ötmilliárdan vagyunk jelen a kibertérben és kevesen tudjuk megvédeni magunkat, mert a fizikai térben kialakult önvédelmi reflexek a kibertérben hiányoznak, így pedig mindenki áldozattá válhat.
Az előadáson szó volt a kiberbűnözés trendjeiről is. A kártékony kódok, a digitális szolgáltatásokat elérhetetlenné tévő bűncselekmények, az online csalások és a dark web mind-mind olyan címszavak, amelyekkel ezek a trendek leírhatók – sorolta a Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője, aki a kirptovaluták kapcsán egyebek mellett arról is beszélt, hogy az ilyen fizetőeszközök decentralizáltak, azaz nem köthetők egyetlen országhoz sem, anonimitást lehetővé tévő voltuk miatt pedig a kiberbűnözői csoportok kedvencévé váltak. Krasznay Csaba szólt a kártékony kódokról, a zsarolóvírusok (ransomware) kapcsán például megemlítette: számtalan kártékony eszköz van, amit sokan „kibérelnek”, így válnak kiberbűnözővé. Elhangzott az is: léteznek „olyan overlay hálózatok, melyek speciális szoftverekkel érhetők el szabványos hálózatokon”. Ez nem más, mint a dark web, amely a kiberbűncselekmények fő terjesztési forrása és mára például a drogkereskedelem melegágya is. A bűnüldöző szervek munkája is ide összpontosul, amely - Krasznay Csaba megfogalmazása szerint – „sziszifuszi” munka, ám mégis egyre több hír érkezik sikerekről is. Erre a küzdelemre azonban megfelelően fel kell készíteni a rendőri szerveket, aminek hazánkban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az alapja. Azonban egyéni szinten is sokat tehetünk az áldozattá válás elkerülése érdekében, hiszen a „védelem nálunk kezdődik” – hangzott el.
A Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadása az alábbi videóban megtekinthető:
A Ludovika Szabadegyetem következő előadásában a 21. század új fizetőeszközeiről, a kriptovalutákról beszél majd Kertész Krisztián András, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar egyetemi docense április 26-án, 18 órától az Oktatási Központ II. előadójában.
Szöveg: Tasi Tibor
Videó: Kristóf-Szabó Lilla