A gyors technológiai fejlődés és a globalizáció új kihívások elé állította a személyes adatok védelmét, az Európai Unió a sokak számára ismert GDPR rendelettel adott választ ezekre a kihívásokra – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem esti előadásán. Péterfalvi Attila c. egyetemi tanár, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke előadásában a 21. századi adatvédelmi szabályozás fő vívmányának a technológiasemlegességet nevezte.
A személyes adatok védelme az emberi méltóság védelmének sajátos aspektusa, ugyanis az ember kiszolgáltatottságának egyik módja az információs kiszolgáltatottság. A terület szabályozása mindig valamilyen technikai fejlődéshez kötődött – mondta előadásában Péterfalvi Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója emlékeztetett: 1890-ben az Egyesült Államokban megjelenő „Háborítatlansághoz való jog” például a fényképezőgép elterjedéséhez kötődik. Az 1970-es években Nyugat-Európában is a (számítás)technikai fejlődés, ezzel együtt pedig az adatfeldolgozás és adattárolás korlátlan lehetőségei vetették fel a kérdést, hogy ennek milyen negatív következményei lehetnek a polgárok magánéletére? Erre volt válasz „Az Európa Tanács 1981-es Egyezménye az Egyének Védelméről Személyes Adatok Gépi Feldolgozása Során” című jogi dokumentum. Az 1980-90-es években a jogalkotás már nem a technikára, hanem az adat mögött álló személyre összpontosít, napjainkban pedig az uniós bővítések és globális technológiai trendek, az információáramlás mérete és minősége miatt az információs önrendelkezési jogról áttevődik a hangsúly a tisztességes adatkezelés elvére, az adatkezelő elszámoltathatóságára – fejtette ki Péterfalvi Attila, aki utóbbi kapcsán felhívta a figyelmet a 2018. május 25-től alkalmazandó „Az Európai Parlament és Tanács (EU)2016/679 Rendelete” címet viselő dokumentumra, ami nem más, mint a sokak által ismert GDPR rendelet. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének megfogalmazása szerint a GDPR szilárd, következetesebb jogi keretet adott, erős kényszerítő ereje van és a jogbiztonság mellett gyakorlati biztonságot is jelent az adatvédelemben, új eleme az elszámoltathatóság. Magyarországon – a világon egyedülálló módon – az 1992. évi LXIII. törvény szabályozta az adatvédelmet és az információszabadságot és egy felügyelő intézmény, az adatvédelmi biztos felügyelete alá rendelte a jogterületet. Ma a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság már nemcsak ombudsmani, hanem hatósági jogkörrel is rendelkezik. Indíthat adatvédelmi hatósági eljárást, adatvédelmi nyilvántartást vezet és szankciókat is kiszabhat, büntető-, szabálysértési és fegyelmi eljárást kezdeményezhet – sorolta a hatósági jogköröket a szervezet elnöke.
Az előadásban a mesterséges intelligencia (MI) kapcsán szó volt arról is, hogy a jelenlegi adatvédelmi szabályozás vajon biztosítja-e a magánszféra védelmét a MI használatával szemben? Péterfalvi Attila a terület kapcsán kiemelte a szabályozó, jogalkotó, tudományos elit felelősségét a mesterséges intelligenciával kapcsolatos adatvédelem területén. Ezen a területen a GDPR megfogalmazása adhat iránymutatást, amely szerint „a természetes személyek védelmének technológiailag semlegesnek kell lennie és nem függhet a felhasznált technikai megoldásoktól.”
Az információszabadság területén a különféle adatok elektronikus közzététele hozott újat. Mint elhangzott: az információszabadság alkotmányos jog, amint az Alaptörvény is kimondja: „mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” A területen változást a digitalizáció hozott, 2005 után jelentek meg azok a közzétételi listák, amelyek internetes honlapokon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen hozzáférhetők – mondta el Péterfalvi Attila, aki beszélt a szabályozás tagállami lehetőségeiről is. Erről további részletek az alábbi videóban tekinthetők meg:
A Ludovika Szabadegyetem március 29-én, 18 órától a folytatódik az Oktatási Központ II. előadójában, amikor is az információs korszak gazdasága kerül terítékre.
Szöveg: Tasi Tibor
Videó: Kristóf-Szabó Lilla